Az ukrán hadsereg mintegy 1300 műholdas egysége váltott offline üzemmódra a múlt hónapban.
Az ukrán csapatok attól tartottak, hogy elveszíthetik a hozzáférést Elon Musk Starlink internetszolgáltatásához. A Musk SpaceX cége által gyártott műholdak létfontosságú kommunikációs hozzáférést biztosítottak az ukrán hadsereg számára, lehetővé téve, hogy az internet- és telefonkimaradások ellenére is online maradjanak.
A kiesések október 24-én kezdődtek, és az ukrán hadsereg óriási problémaként jellemezte őket. Egy forrás szerint a terminálokat lekapcsolták a finanszírozás elmaradása miatt. Ez 1300 műholdas terminált érintett, amelyeket Ukrajna márciusban vásárolt egy brit cégtől.
A SpaceX vezetője szeptemberben levelet küldött a Pentagonnak, amelyben közölte, hogy nem finanszírozza tovább a Starlinket Ukrajnában. Azt állította, hogy 100 millió dollárt költött erre a projektre, és kérte az amerikai kormányt, hogy vegye át a finanszírozást. Nem sokkal később Musk végül azt állította, hogy „egyszerűen ingyen tovább támogatja az ukrán kormányt”.
Állítólag ennek ellenére folytatódnak a tárgyalások a finanszírozásról a SpaceX és az amerikai védelmi minisztérium között, amit a Sky News szerint a Pentagon szóvivője is megerősített.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Tartsanak velünk vasárnap is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Békepárti megmozdulást tartottak szombaton Rómában, valamint Milánóban is.
A megmozdulásokat a „Europe for Peace” (Európa a békéért) szlogen alatt szervezték. Az akcióhoz számos helyi szervezet és politikus csatlakozott.
Az olasz sajtó szerint összesen körülbelül 50–100 ezren lehettek a békéért tüntető, szivárványos zászlókkal felvonuló demonstrálók. A római rendőrség 30 ezerre becsülte a városban tüntetők számát.
Nemet mondunk a háborúra. És nemet mondunk a fegyverszállításokra
– ez volt olvasható az egyik transzparensen az AFP szerint, de voltak olyanok is, akik egyből Olaszország NATO-ból való kilépését követelték.
A francia hírügynökségnek az egyik tüntető azt mondta: „A fegyvereket a háború elején azon az alapon küldtük, hogy ez megakadályozza az eszkalációt. Kilenc hónap eltelt, és nekem úgy tűnik, hogy ennek ellenére az eszkaláció megtörtént.
Nézzük a tényeket: a fegyverek küldése nem segít egy háború megállításában. A fegyverek abban segítenek, hogy tovább menjen a háború
– fogalmazott a tüntető.
Kijev több negyedében is teljesen lekapcsolták az áramszolgáltatást szombat este amiatt, hogy az oroszok kritikus fontosságú létesítmények ellen hajtottak végre csapásokat az utóbbi napokban – közölte az ukrán sajtó.
A helyi lakosok videóban is megörökítették a fővárosi áramkimaradást:
Az ukrán állami energiaszolgáltató cég, az Ukrenergo közölte, hogy a Kijevet övező régión kívül hét másik területen is elment az áram bizonyos helyeken. A vállalat szombaton napközben még azt közölte, hogy csak néhány órára lesz áramszünet ezeken a helyeken, de később egy újabb közleményt is kiadtak, és abban már azt írták, hogy
hosszabb áramkimaradásokra lehet számítani, és még nem tudják, hogy mikor fogják visszakapcsolni a szolgáltatást egyes helyeken.
Október eleje óta az orosz háborús stratégia nagyobb hangsúlyt fektet a létfontosságú civil infrastruktúra ellen végrehajtott csapásokra, és ezáltal próbálják megadásra bírni az ukránokat.
Az ukrán hadsereg szombat délutáni beszámolója szerint három fő irányban próbál meg előrenyomulni az orosz hadsereg.
Közlésük szerint az oroszok a három donbászi település, Bahmut, Avgyijivka és Novopavlivszki irányában hajtanak végre támadó akciókat már napok óta. A többi területen az orosz hadsereg kizárólag a már megszállt területek védelmére, megőrzésére összpontosít – közölték.
Hozzátették azt is, hogy az orosz tüzérség a frontvonal nagy szakaszain bombázza az ukrán állásokat, miközben több helyen is igyekeznek megerősíteni a saját állásaikat, illetve állandó megfigyelés alatt tartják az ukrán hadsereget.
Egy új flottát hoznának létre a Fekete-tenger térségében drónokból – ezt jelentette be szombaton az ukrán elnök.
Volodimir Zelenszkij esti videóbejelentkezésében arról beszélt, hogy három órán keresztül elemezték a harctéri helyzetet egy megbeszélésen az ukrán hadsereg főparancsnokával. Részletesen beszéltek arról, hogy miként tudnak felkészülni az idei télre, továbbá arról is, hogy miként tudnák még nagyobb hatékonysággal megakadályozni a kritikus létesítmények ellen irányuló orosz drón- és rakétatámadásokat.
Az ukrán elnök hazugsággal vádolta meg Iránt is. Azt mondta: az iráni rezsim nemrég elismerte, hogy drónokat adtak át Oroszországnak, de ők azt állították, hogy viszonylag kevés eszközről van szó.
Legalább tíz iráni drónt lövünk le naponta
– válaszolta erre Volodimir Zelenszkij, miközben „terrorista együttműködésnek” nevezte Oroszország és Irán kapcsolatát.
Az ukrán elnök végül arra is kitért, hogy eddig megközelítőleg 220 millió dollár gyűlt össze világszerte különféle, Ukrajnának rendezett adománygyűjtéseken, amelyből drónokat, helikoptereket, aknamentesítő eszközöket vásároltak az ukrán hadseregnek. Hozzátette azt is, hogy a jövő héten egy új adománygyűjtő akciót indítanak.
Arra fogunk pénzt gyűjteni, hogy létrehozhassunk egy flottát a tengeri drónokból. Azt hiszem, hogy mindenki érti, mik ezek, és miért kellenek, és biztos vagyok benne, hogy több millió ember fog segíteni abban, hogy ezáltal megerősítsük a védelmünket [...]. Ezek csupán a mi felségvizeink védelmét szolgálják majd, semmit nem akarunk elfoglalni, ami nem hozzánk tartozik
– mondta az Odessa Journal szerint az ukrán elnök, visszautalva ezzel a múlt hétvégén a Fekete-tengeren végrehajtott dróncsapásra.
Nemrég beszámoltunk arról, hogy Irán elismerte: korlátozott számú Shahed 136 típusú drónt küldött Oroszországnak, ami még az ukrajnai háború előtt történt.
Oleh Nikolenko, az ukrán külügyminisztérium szóvivője reagált erre, szerinte ennek a cinkosságnak meglesznek a maga következményei – írja a Sky News.
Teheránnak fel kell ismernie, hogy az Orosz Föderáció Ukrajna elleni háborújában való bűnrészesség következményei sokkal nagyobbak lesznek, mint az Oroszország támogatásából származó haszon
– jelentette ki a szóvivő.
Oroszországnak eddig egyetlen HIMARS rakéta-sorozatvetőt sem sikerült megsemmisítenie az ukrajnai háborúban – közölte egy magas rangú pentagoni tisztviselő.
Az Ukrajinszka Pravda emlékeztetett arra, hogy az ukránok összesen 20 ilyen tüzérségi eszközt kaptak az Egyesült Államoktól, és a háborúban már most is meghatározónak bizonyultak ezek, mivel számos alkalommal az utánpótlás szempontjából érzékeny helyeken hajtottak végre csapásokat velük.
A közösségi médiában megjelent egy felvétel, amelyen egy orosz énekesnő a Wagner-zsoldoscsoport katonáit éltette egy magánrendezvényen Jekatyerinburgban.
Mindez egy orosz kormányközeli vállalat, a Sima Land céges rendezvényén történt néhány napja.
A Sky Newsszerint az eseményen fellépő énesnő, Vika Ciganova azt énekelte a dalban a Wagner katonáinak, hogy ők is játsszák el a saját muzsikájukat a maguk hangszerein. A refrén végén a „mi saját orosz zsoldosvállalatunk” rigmust visszhangozta az éneklő tömeg.Andrej Piontkovszkij orosz politológus és publicista azt nyilatkozta az Espresónak, hogy Moszkva rájött: a nukleáris zsarolás nem működik, mert a Nyugat válasza végzetes lenne, és akár Vlagyimir Putyin életébe is kerülhetne. Szerinte a NATO-tagországok egységesek, jól felkészültek, és ha az orosz elnök rászánná magát a nukleáris fegyverek használatára, akkor a Nyugat, vállalva a nyílt háborút, súlyos csapást mérne Oroszországra.
Putyin azt gondolta, hogy az ukrán energetikai infrastruktúrát ért támadások arra kényszerítik Ukrajnát és a Nyugatot, hogy fegyverszünetet kössenek, vagy megadják magukat. Az orosz elnök azonban hibát követett el. Az ukrán nép soha nem egyezik bele ebbe
– fogalmazott Piontkovszkij.
A politológus hozzátette: a G7 elfogadta Ukrajna tervét a háború befejezésére. Szerinte ez győzelem és a biztonság garanciája. „Oroszország egyszer megbűnhődik, az elkövetett háborús bűnökért felelnie kell majd. A G7 végre hivatalos ultimátumot fogalmazott meg a Putyin-rezsimmel szemben.”
Ukrajna humanitárius támogatásra tart igényt az energetikai, a hő- és vízszolgáltatás terén és ahhoz, hogy átvészelje az ország a téli időszakot. Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes az ukrán kormány szombati koordinációs tanácskozásán elmondta, Ukrajnában mintegy 5670 menekültszállást tartanak számon, amelyeknek nagy szükségük volna áramfejlesztő generátorokra.
Legalább 800 melegedőt terveznek létesíteni elsősorban a felszabadított területeken, ahol a helyi lakosság számára nyújtanak majd enyhítést a problémáikra. Ám ezek üzemeltetéséhez is generátorokra volna szükség, és e téren is a partnerországok támogatását kérte a miniszterelnök-helyettes – számolt be a Kárpáthír.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elismerte az United24 program sikerét, amelyet a megszállt ország támogatására indított az ukrán kormány – számolt be róla az elnök a Twitteren.
Elmondta, hogy a kezdeményezésre 214 millió dollárnyi adomány érkezett az Oroszországgal vívott háború februári kitörése óta, és köszönetet mondott az adakozóknak.
Jens Stoltenberg, a NATO norvég főtitkára azt nyilatkozta a török NTV televíziós hírcsatornának, hogy szerinte továbbra is alacsony a kockázata annak, hogy Oroszország atomfegyvert használ Ukrajnában, az orosz kormányzat viselkedését viszont felelőtlennek és meggondolatlannak nevezte.
Stoltenberg hozzátette:Vlagyimir Putyin alábecsülte a NATO és Ukrajna szövetségét, valamint közös fellépését, ami szerinte nagy stratégiai hiba volt.Oroszország csak fenyegetőzik, és félelmet akar kelteni az emberekben. Ha mégis nukleáris fegvyereket vetne be, annak súlyos következményei lesznek, ezért nagyon komolyan vesszük a helyzetet
– mondta a NATO-főtitkár, aki szerint egy lehetséges atomháborúnak nem lennének győztesei, csak vesztesei.
„Fontos, hogy továbbra is támogassuk Ukrajnát. Ha Putyin nyer, az nem csak Ukrajnának lesz katasztrófa. Ha Oroszország nyer Ukrajnában, az egész világ szenvedni fog. Mindannyiunk számára fontos, hogy Ukrajna nyerjen, ne Putyin” – fogalmazott Jens Stoltenberg.
Az ukrán külügyminisztérium arról számolt be, hogy az elmúlt 24 órában az ukrán hadsereg 600 orosz katonát ölt meg. Ezzel 75 440-re emelkedett a háborúban elesett orosz katonák száma.
A most publikált adatok alapján az orosz hadsereg vesztesége egyebek mellett 277 repülő, 260 helikopter, 2758 tank és 1462 drón.
Ezek a számok nem egyeznek az orosz hadsereg által közreadott adatokkal, és sok szakértő szerint túlzóak is, de az biztos, hogy az orosz hadi veszteségek mindenképp jelentősek – írja az Euronews.
A Sky News riportere járta be nemrég a Herszon és Mikolajiv területén található ukrán lövészárkokat.
Közlése szerint a térség teljesen kiürült, a helyi falvakat egytől egyig elhagyták az emberek. A riporternek a katonák azt a helyiséget is megmutatták, ahol alszanak és egyben fedezéket keresnek a tüzérségi csapások elől.
A Szumi terület négy települését az elmúlt napon hetven alkalommal lőtték az orosz erők. Erről a The Kyiv Independent angol nyelvű ukrán hírportál számolt be Dmitro Zsivickij kormányzó Telegram-posztjára hivatkozva – írja a hirado.hu.
A jelentés szerint legalább három lakóépületet és négy üzletet ért találat, áldozatokról nem érkezett jelentés. A nyugat-ukrajnai Szumi terület közel esik az orosz határhoz.
Péntek este merényletet követtek el a Donyecki Népköztársaság legfelső bíróságának egyik bírája ellen Vuhlehirszk településen. Az esetről a megszálló erők adtak hírt. Állításuk szerint Alekszandr Nikulin bírót lőtt sebekkel szállították kórházba, az állapota súlyos, életveszélyes – számolt be a Kárpáthír.
A radiosvoboda.org hírportál megjegyezte, hogy ez már a sokadik gyilkos merénylet volt az oroszbarát vezetők ellen, és Ukrajna egyetlen esetben sem vállalta magára a felelősséget.
Dmitrij Berdnyikovot nevezték ki szombaton Mariupol polgármesterévé – írja a Sky News.
A várost több hónappal ezelőtt foglalta el az orosz hadsereg. A RIA Novosztyi szerint Berdnyikov két távol-keleti orosz városnak, Jakutszknak és Irkutszknak is volt a polgármestere korábban,
napjainkig pedig a távol-keleti orosz tagköztársaság, Jakutföld elnökének a helyetteseként szolgált.
A hírt Jakutföld elnöke is megerősítette, aki azt nyilatkozta: az orosz szövetségi hatóságok kérésére Dmitrij Berdnyikovot Mariupolba helyezik át.
Az orosz katonák mindent elrabolnak a visszafoglalás küszöbén álló Herszonból – írja a The Guardian.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a város visszaszerzéséért hamarosan véres küzdelem kezdődhet. A brit lap szerint az orosz katonák az utóbbi napokban mindent elvittek, ami csak mozdítható: rengeteg autónak, traktornak és mentőautónak kelt lába, miközben a helyi múzeumokból is elrabolták a műalkotásokat.
A fosztogatás alatt még a Nagy Katalin korából ismert Grigorij Patyomkin hamvait is kiemelték az egyik helyi kriptából.
A Guardian szerint az oroszok komppal szállították át a zsákmányt a Dnyeper túlsó partjára. Ezenkívül a helyi lakosok nagy része is elhagyta Herszont, miután az oroszok evakuációs parancsot adtak ki.
Olaf Scholz német kancellár korábban kijelentette, hogy Németország egyoldalúan, a partnerekkel való egyeztetés nélkül nem szállít nyugati gyártású fegyvereket, köztük német Leopard–2 harckocsikat Ukrajnának.
Olekszij Makejev, Ukrajna új berlini nagykövete viszont reménykedik abban, hogy Németország változtat álláspontján. Az ukrán diplomata közölte: zajlanak a tárgyalások az ügyben, mivel Ukrajnának nagy szüksége volna ezekre a tankokra.
„Németország végre felhagyhatna azokkal a kifogásokkal, hogy nem akarja felbőszíteni Moszkvát, nem kívánja provokálni az oroszokat. Az Iris–T rakétaelhárító rendszerek szállítása már jól működik. Ám Ukrajnának ez kevés. Olyan páncélos harckocsikat is szeretnénk kapni, mint a Leopardok, a Marder, a Füchse és a Dingo” – idézi a nagykövetet a Pravda.
Makejev kijelentette: Ukrajna meg akarja nyerni a háborút. Szerinte az elmúlt nyolc év töténései a bizonyíték arra, hogy nem vezetnek békéhez az Oroszországgal folytatott tárgyalások. Elmondása szerint a Nyugatnak egységesen kell fellépnie, Ukrajna pedig felelősen használ minden olyan katonai eszközt, melyet a támogató államoktól kap.
Bulgária további nyolc amerikai F–16-os amerikai harci repülőgép beszerzéséről hozott döntést az ukrajnai orosz hadművelet miatt.
A szófiai parlament pénteken nagy többséggel felhatalmazta a bolgár kormányt a harci gépek beszerzésére vonatkozó szerződések kidolgozására.
A 240 fős törvényhozás jelen lévő képviselői közül a Nyugat-barát pártok soraiból 162-en szavaztak az előterjesztésre, míg a Moszkva-barát Újjászületés és a Bolgár Szocialista Párt (BSZP) 49 képviselője a javaslat ellen szavazott. Tizenegy képviselő tartózkodott.
Bulgária 2019-ben már vásárolt nyolc F–16-ost, ezeket némi késéssel, várhatóan 2025-ben fogják leszállítani. Az újabb nyolc géppel már teljes lenne a repülőszázad. Az új repülőgépek az elavult, szovjet gyártmányú MiG–29-eseket váltanák fel. Jelenleg a NATO-partnerek segítenek a bolgár légtér ellenőrzésében – írta az MTI.
Az Ukrán Nemzeti Gárda is megerősítette, hogy a háború kezdete óta Oroszország több mint 250, fogságba esett ukrán nemzetőrt engedett szabadon.
Egy Twitter-bejegyzésben azt írták, hogy 268 ukrán katonát eresztettek el több fogolycsere keretében, köztük 24 nőt.
Az ukrán hadsereg mintegy 1300 műholdas egysége váltott offline üzemmódra a múlt hónapban.
Az ukrán csapatok attól tartottak, hogy elveszíthetik a hozzáférést Elon Musk Starlink internetszolgáltatásához. A Musk SpaceX cége által gyártott műholdak létfontosságú kommunikációs hozzáférést biztosítottak az ukrán hadsereg számára, lehetővé téve, hogy az internet- és telefonkimaradások ellenére is online maradjanak.
A kiesések október 24-én kezdődtek, és az ukrán hadsereg óriási problémaként jellemezte őket. Egy forrás szerint a terminálokat lekapcsolták a finanszírozás elmaradása miatt. Ez 1300 műholdas terminált érintett, amelyeket Ukrajna márciusban vásárolt egy brit cégtől.
A SpaceX vezetője szeptemberben levelet küldött a Pentagonnak, amelyben közölte, hogy nem finanszírozza tovább a Starlinket Ukrajnában. Azt állította, hogy 100 millió dollárt költött erre a projektre, és kérte az amerikai kormányt, hogy vegye át a finanszírozást. Nem sokkal később Musk végül azt állította, hogy „egyszerűen ingyen tovább támogatja az ukrán kormányt”.
Állítólag ennek ellenére folytatódnak a tárgyalások a finanszírozásról a SpaceX és az amerikai védelmi minisztérium között, amit a Sky News szerint a Pentagon szóvivője is megerősített.
Az ukrán légierő azt állítja, hogy az elmúlt 24 órában két orosz helikoptert és hat Shahed 136 típusú kamikazedrónt lőtt le. Ezek többségét a déli Herszon régióban hatástalanították.
Három kamikazedrónt Mikolajivban lőttek le, míg másik hármat Ukrajna más részein semmisítették meg.
A közleményben a Sky News szerint az a felkiáltás szerepelt, hogy „Halál az orosz megszállókra! Dicsőség Ukrajnának!”
Irán elismeri, hogy korlátozott számú Shahed 136 típusú drónt küldött Oroszországnak, de kitart amellett, hogy ez még az ukrajnai háború előtt történt.
Hosszein Amir-Abdollahian, az ország külügyminisztere először ismerte el, hogy országa szállította Oroszországnak ezeket a drónokat. Ragaszkodott azonban ahhoz, hogy az átadásra Moszkva Ukrajna elleni háborúja előtt került sor – írja a Sky News.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök köszönetet mondott Hollandiának, Csehországnak és az Egyesült Államoknak a 90 darab T–72-es harckocsiért.
Az ukrán fegyveres erők előrenyomulnak, és szükségük van erre a felszerelésre. Nagyra értékeljük a partnerek segítségét. Együtt kiállunk a szabadság és a demokrácia védelméért
– írta Twitteren.
Oleh, egy ukrán gépesített gyalogsági ezred parancsnoka, aki lövészárkokba ássa magát Herszontól nyugatra, biztos benne, hogy orosz ellenségei a téli időjárás, a logisztikai fennakadások és az ukrán erők bekerítése miatt kénytelenek lesznek feladni a stratégiai fontosságú kikötőt. Emberei azonban nem gondolják, hogy az oroszok gyorsan vagy csendben távoznának, de ezt nem is hagyják nekik.
Megjegyzései azt sugallják, hogy az elkövetkező hetekben véres küzdelemre kerül sor az Oroszország által 2014-ben elcsatolt Krím félsziget kapujának számító Herszonért, amely a Dnyeper folyó nyugati partján kulcsfontosságú városnak számít. A parancsnok szerint a visszafoglalás nem lesz egyszerű, mert az oroszok „tovább fognak harcolni, megvédik az állásaikat, amíg csak képesek rá”.
A 26 éves Oleh a Reuters szerint tíz évvel ezelőtt vonult be az ukrán hadseregbe. Szerinte kemény harc vár rájuk.
Kirill Sztremouszov, a Herszon régióba telepített orosz közigazgatás helyettes vezetője csütörtökön azt mondta, hogy reméli, az orosz erők diadalmaskodnak, mert ha elhagynák Herszont, az hatalmas csapás lenne.
Az EU 17 országa mintegy 500 áramgenerátort küldött Ukrajnába az orosz támadások okozta energiaproblémák orvoslására − írja a The Guardian.
Szlovénia, Szlovákia, Dánia, Németország és Spanyolország küldött generátorokat az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül.
Az ukrán főváros, Kijev lakói új bélyeget gyűjtöttek az Oroszországot a Krím félszigettel összekötő egyik legfontosabb hidat megrongáló robbanás emlékére.
A kercsi hídat – amely az ukrajnai orosz erők számára kulcsfontosságú utánpótlási útvonalként szolgált – a múlt hónapban megsemmisítették.
Oroszország Ukrajnát hibáztatta, de Kijev nem vállalta a felelősséget.
Az új bélyegeken egy férfi és egy nő látható, akik a Titanic című film híres jelenetét idéző pózban állnak az összetört hídon, miközben füst gomolyog mögöttük – írja a Sky News.
Ukrajna azt állítja, hogy egy napon visszafoglalja a Krímet, amelyet 2014-ben az orosz erők elfoglaltak.
Több ukrán régióban, többek között Kijevben is óránkénti áramszünetet vezettek be − jelentette az állami tulajdonban lévő Ukrenergo. Ennek értelében „bizonyos fogyasztói csoportokat napi rendszerességgel korlátoznak, de az elosztóhálózat-üzemeltetők által régiónként meghatározott ütemterv szerint”.
Az érintett régiók közé tartozik Harkiv, Csernyihiv, Cserkaszi, Zsitomir, Szumi, Poltava és az ukrán főváros, Kijev is − írja a SkyNews.
Pénteken Észak-Koreából egy vonat haladt át Oroszországba, két nappal azután, hogy az Egyesült Államok kijelentette, információik szerint Phenjan titokban tüzérségi lövedékeket szállít Oroszországnak az ukrajnai háborúhoz.
Az észak-koreai fejleményeket figyelő 38 North projekt szerint több éve ez volt az első alkalom, hogy vonatot észleltek az útvonalon, bár az orosz állategészségügyi szolgálat szerdán a Reuters szerint arról számolt be, hogy egy vonat lovakat szállítva lépte át a határt Észak-Koreába.