Egy katonai szakértő szerint Ukrajna elnöke megígérte a nyugati partnereinek, hogy nem harcolnak Oroszországgal a Krímért, hanem diplomáciai úton rendezik a megszállt félsziget felszabadításának kérdését.
Oleg Zsdanov úgy véli, Franciaország ukrajnai nagykövete az elfoglalt ukrán területek felszabadításával kapcsolatban azt nyilatkozta:
Az a benyomásom, hogy a minszki egyezményekhez hasonló megállapodások születnek.
Ugyanakkor Zsdanov megjegyezte, hogy 2015-ben az orosz csapatok megerősített védelmi vonalat építettek a Krím és Ukrajna szárazföldi közigazgatási határa mentén.
Létrehoztak egy erődítményt, és nyolc évig ebben az erődítményben voltak harci szolgálatban. Ott rotációs alapon cserélődtek a csapatok
– fogalmazott az Unian szerint a szakértő.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük megtisztelő és kitartó figyelmüket!
Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Több különböző, fegyverek alkatrészeként vagy azok gyártására használt terméket exportálhatott Szlovákia, melyeket később az Ukrajnát megszálló orosz hadsereg vehetett igénybe – írja a Denník N szlovák napilap.
A lap értesülései szerint egy Ukrajnában becsapódó iráni kamikazedrónban is olyan motor volt, amely Szlovákiából jutott el az orosz hadsereghez, továbbá csapágyakat és abroncsokat is kaphatott az orosz hadiipar a szlovákoktól. Az indoklás szerint ezek „kettős felhasználású eszközök”, melyeket a civilek mellett a hadiipar is használhat. Valószínűleg a nem alapos vámellenőrzés miatt juthattak ki az országból annak ellenére, hogy az exportra szigorú szabályok érvényesek Szlovákiában is.
Amennyiben tényleg szabálytalanság történt, a szlovák vámosok megsértették az oroszországi exportra vonatkozó EU-s szankciókat. A szlovák pénzügyőrség szerint azonban munkatársaik minden törvényi előírást betartva végzik tevékenységüket. Az ügy kivizsgálására összehívták a szlovák parlament védelmi és pénzügyi bizottságát.
Az Európai Bizottság havi 1,5 milliárd eurós, összesen legfeljebb 18 milliárd eurós pénzügyi támogatási csomagot javasol Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére – közölte Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke vasárnap.
A brüsszeli testület Ursula von der Leyen és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök vasárnapi telefonbeszélgetésének részleteit ismertetve közölte: az uniós pénzügyi támogatás Ukrajna számára alapvető fontosságú az állami feladatok kiszámítható és rendszeres finanszírozásához.
A bizottsági tájékoztatás szerint a rendkívül kedvezményes, hosszú lejáratú hitelek formájában nyújtandó támogatás a kamatköltségek fedezése mellett Ukrajna reformjait és az uniós tagság felé vezető útját is segítené. Az uniós pénzügyi csomagot más adományozók támogatásával szükséges kiegészíteni. A támogatási csomagról szóló javaslatot az uniós bizottság már a jövő hét folyamán ismertetni fogja – adta hírül az MTI.
Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő nyolc évvel ezelőtt, 2014 márciusában a Twitteren azt írta:
Lassan mondom, hogy Putyin is megértse: R U S Z K I K, H A Z A!
A fenti posztot Márki-Zay Péter, az ellenzék volt miniszterelnök-jelöltje elevenítette fel a Twitteren vasárnap. Hozzáfűzte: „Aged like milk... vagy ez akkor még egy másik Putyin volt?”
Demkó Attila történész, biztonságpolitikai szakértő szerint az elkövetkező hónapokban a logisztika dönti majd el a hadműveletek kimenetelét. Az ukránokat a súlyos gazdasági helyzet és a lakosság kétségbeejtő életkörülményei kényszeríthetik tárgyalóasztalhoz, az oroszokat a nagy katonai veszteségek.
Nyolc hónapja dúl a háború Ukrajnában, s még nem látszik a véres konfliktus vége – írja a Maszol.ro.
„Hivatalos békekötés nem lesz, de a konfliktus befagyasztása nagyjából a mostani frontvonalak mentén az oroszok számára elfogadható lenne” – fogalmazott a szakértő.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök arról számolt be, hogy hét nap alatt Odessza, Csornomorszk és Pivdennij kikötőiből 28 hajó futott ki, melyek több mint 800 ezer tonna mezőgazdasági terméket szállítanak Egyiptomba, Libanonba, Marokkóba, Algériába, Ománba, Törökországba, Kínába és Etiópiába.
Hozzátette: az Etiópiába tartó hajón az ENSZ Világélelmezési Programja keretében 30 ezer tonna búzát szállítanak – adta hírül a Kárpáti Igaz Szó.
Polgári célpontok elleni ukrán csapásokról és szabotázsakcióról számoltak be vasárnap a helyi hatóságok több, Ukrajnától elcsatolt területen lévő településről – adta hírül az MTI.
Mint megírtuk, ahhoz, hogy Ukrajna átvészelje a téli időszakot, áramfejlesztő generátorokra van szüksége. Erről Irina Verescsuk miniszterelnök-helyettes beszélt az ukrán kormány szombati koordinációs tanácskozásán.
Ukrajna külügyminisztériuma később közölte a Twitteren, hogy tizenhét európai ország 500 áramfejlesztő generátort küld nekik, és köszöntetet mondott a szövetségeseknek a szállítmányokért.
Magyarország nincs a 17 európai ország között.
Moszkvát azzal vádolják, hogy „erőszakkal hurcoltak el” gyerekeket a déli Herszon régió megszállt részeiről. Oroszországot korábban is illették már hasonló vádakkal.
Jaroszlav Janusevics herszoni kormányzó azt mondta, hogy 34 gyermeket „raboltak el” egy mirnai faluból, és az oroszországi Anapa városába vitték őket – írja a Sky News.
A 24 éves képregényrajzoló, Gleb Pusev az után kényszerült elhagyni a szülővárosát, Szentpétervárt, hogy megosztott egy karikatúrát az orosz elnökről a közösségi médiában. Az elnök késsel a kezében, véres ruhában van ábrázolva a képen.
Mielőtt még letartóztathatták volna, elmenekült Belgrádba, ahol tovább gyártja a háborúellenes képeket és karikatúrákat.
A háború első napjaiban azt hittem, ha sok ember egyszerre csinál valamit, akár csak egy kis rajzot, akkor a háborút meg lehet állítani
– mondta Gleb Pusev a Szabad Európának.
A fronton életét vesztette Mihail Vasziljev ortodox pópa, aki az orosz stratégiai rakétaerők központjául szolgáló település templomának papja volt.
Halálhírét az ortodox egyház is megerősítette. Egy orosz katonai alakulat bejegyzése szerint egy HIMARS-csapás végzett Vasziljevvel.
Mihail Vasziljev már évekkel ezelőtt is azzal került be a nemzetközi sajtóba, hogy az orosz hadsereg rakétáit szentelte fel. A pópa alig másfél hete adott interjút legutóbb, amelyben azt mondta: azoknak az orosz nőknek, akik attól tartanak, hogy Ukrajnában meghal a hadseregbe besorozott gyerekük,
többet kellene szülniük.
Vasziljev korábban több háborús övezetben is megfordult már az orosz hadsereggel. Az utóbbi évtizedekben járt többek közt Boszniában, Koszovóban, Csecsenföldön és Szíriában is.
Újabb kárpátaljai áldozata van Oroszország Ukrajna ellen indított véres háborújának –számolt be a Kárpáti Igaz Szó.
Ukrán sajtóforrásra hivatkozva azt írták, hogy a bustyaházai (Bustino) születésű Dmitro Sepelev haláláról a kistérség közösségi oldalán számoltak be vasárnap. A 35 éves kárpátaljai katona a tűzvonalban, az orosz megszállókkal vívott harcokban esett el.
A február 24-e óta tartó háborúnak már számos kárpátaljai születésű áldozata van. Közülük a Kárpáti Igaz Szó szerint tizenegyen voltak magyar származásúak.
Szerhij Hajdaj, a Luhanszki terület kormányzója arról tájékoztatott, hogy az orosz csapatok próbálják visszafoglalni a régióban Bilohorivkát, mert a település stratégiai jelentőségű a Liszicsanszk város orosz megszállás alóli felszabadításában.
Pavlo Kirilenko, a donyecki régió kormányzója arról adott hírt, hogy a szombati harcok következtében egy civil vesztette életét a régióban, és három sebesült meg.
Anatolij Kurtyev, a zaporizzsjai városi tanács titkára közölte, hogy egy polgári lakos életét vesztette az orosz támadások következtében, melyek romba döntöttek egy polgári infrastrukturális építményt. Azt nem árulta el, hogy milyen objektumról van szó – adta hírül az MTI.
A területvédelmi dandár önkéntes katonai alakulatának erői Szumi régióban vasárnap dél körül lelőttek egy ellenséges drónt. Valószínűleg a terület felderítésére használták, de részleteket nem közöltek az esettel kapcsolatban. A drón megsemmisítését a szumi hadműveleti-taktikai csoport sajtóközpontja is megerősítette – közölte az Unian ukrán hírügynökség.
A teljes körű invázió kezdete óta az ukrán hadsereg a megszállók 1465, pilóta nélküli légi járművét (UAV) semmisítette meg. Ukrajna föld-levegő rendszerek sokaságát használja az iráni kamikazedrónok elleni védekezésre, valamint időnként vadászgépeket vet be ellenük. A TB2-esek képesek elfogni bármilyen drónt vagy ellenséges repülőgépet, és fontos szerepet töltenek be a légi hadviselésben Ukrajna felett.
Az oroszok főként az ukrán települések közterei és lakókörnyezete, valamint az energetikai infrastruktúra támadására használják a drónokat.
Az utóbbi hetekben drasztikusan megnőtt a száma Lengyelországban azoknak a civileknek, akik katonai alapismeretek elsajátítására adják a fejüket.
A Financial Times riportja szerint az ukrajnai invázió miatt sok lengyel tart attól, hogy szüksége lehet katonai ismeretekre a jövőben.
Megrémiszt, hogy milyen időket élünk most, és képes akarok lenni arra, hogy megvédjem a családomat
– mondta erről a Financial Timesnak egy kétgyermekes, könyvelőként dolgozó édesanya.
A lengyel kormány az előző hónapban indított egy olyan egynapos programot, ahol az alapvető dolgokat sajátíthatják el a 18 és 65 év közti érdeklődők. A kiképzést a lengyel hadsereg 17 különböző egységének katonái végzik országszerte.
A lengyel védelmi minisztérium Twitter-posztja szerint a kiképzésen többek közt a lőfegyverek, kézigránátok használatára, elsősegélynyújtásra, közelharci alapismeretekre, a gázmaszk használatára, valamint arra oktatják a résztvevőket, hogy egy lebombázott városból hogyan tudnak kimenekülni.
A kiképzésre eddig nagy nagyon érdeklődés mutatkozik. Az említett lengyel édesanya tréningjénél például
a meghirdetett 100 férőhelyre több mint 1500 ember akart jelentkezni.
A hatóságok eredetileg úgy számoltak, hogy a program novemberben véget is ér, de ennek fényében valószínűsíthető, hogy meghosszabbítják.
A Financial Times szerint a lengyel kormány az utóbbi hónapokban számos vállalást jelentett be a hadsereg erősítése érdekében. Több milliárd euró értékben rendeltek különféle harceszközöket külföldről, és azt ígérték, hogy az ország körülbelül 150 ezres hadseregének létszámát a duplájára, 300 ezer növelik.
A The New York Times szombati cikke alapján körbement a hír a nemzetközi sajtóban, miszerint az áramszolgáltatás esetleges leállása miatt Kijev kiürítését tervezik a városi hatóságok. Az értesülést most cáfolta a város illetékes főtisztviselője.
Roman Tkacsuk, Kijev biztonsági részlegének vezetője – aki korábban a The New York Timesnak csak arról nyilatkozott, hogy mit csinálnának a legrosszabb forgatókönyv esetén – most azt mondta: nem igaz a híresztelés, miszerint kifejezetten terveznék az ukrán főváros kiürítését.
A polgárvédelmi rendszernek készen kell állnia a különféle eshetőségekre, de ez nem jelenti azt, hogy most kifejezetten az evakuáció végrehajtására készülnénk
– mondta korábbi nyilatkozatáról az ukrán tisztviselő a Kyiv Independent szerint.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök megbeszélést folytatott Ursula von der Leyennel, az Európai Bizottság elnökével az Ukrajnának nyújtott pénzügyi támogatásról és az Irán elleni további szankciókról – közölte az ukrán államfő a Twitteren.
Beszéltünk a gabonaszállítás fontosságáról a világ élelmezésbiztonsága érdekében. Megvitattuk az agressziót támogató Irán elleni további szankciókat
– írta Zelenszkij.
Vlagyimir Putyin orosz elnök szerint Japán 1945-ös bombázása bebizonyította, hogy „nem kell megtámadni a nagyvárosokat egy háború megnyeréséhez”. Az orosz elnök az Egyesült Államok Hirosima és Nagaszaki elleni atomtámadásaira hivatkozva figyelmeztette a nyugati vezetőket, hogy mi történhet Ukrajnában a jövőben – írja a Daily Mail.
A brit napilap szerint Putyin Emmanuel Macron francia elnökkel folytatott beszélgetésében a Japán ellen bevetett nukleáris bombák bevetéséhez hasonló támadásról elmélkedett. A Daily Mail értesülései szerint Putyin azt mondta, hogy a japán városok, Hirosima és Nagaszaki bombázása – amely a második világháború végén Japán kapitulációjához vezetett – azt bizonyítja, hogy „nem kell megtámadni a nagyvárosokat a győzelemhez”.
A lap szerint Macront aggasztja ez a kijelentés, mivel úgy hangzott, mint egy utalás arra, hogy Putyin taktikai atomfegyvereket vethet be Kelet-Ukrajnában, így Kijev sértetlen maradhat.
A Moszkva által megszállt Ukrajna sürgősségi szolgálatai vasárnap közölték, hogy az orosz ellenőrzés alatt álló Herszon régióban lévő kulcsfontosságú Kahovka-gátat „megrongálta” egy ukrán csapás – jelentették orosz hírügynökségek.
Vasárnap 10 órakor hat HIMARS rakéta eltalálta a kahovkai gátat. A légvédelmi egységek öt rakétát lelőttek, az egyik a gát egyik zsilipjét találta el, amely megrongálódott – jelentette a helyi mentőszolgálat a Moscow Times szerint.
Ukrajna az elmúlt hetekben arra figyelmeztetett, hogy a moszkvai erők fel akarják robbantani a stratégiai fontosságú létesítményt, hogy árvizet okozzanak. A dél-ukrajnai Kahovka vízerőművet a moszkvai erők az offenzíva kezdetén foglalták el. Ez látja el vízzel az Oroszországhoz csatolt Krímet.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök azzal vádolta az orosz csapatokat, hogy fel akarják robbantani a gátat, hogy pusztító áradást idézzenek elő.
Az orosz–ukrán határ közelében lévő Belgorodi területen lángra kapott egy üzemanyagraktár vasárnap. Erről több videó is készült:
A régió kormányzója, Vjacseszlav Gladkov azt írta a Telegramon, hogy a létesítményt tüzérségi csapás érte, és annak következtében gyulladt ki. Hozzátette: áldozatokról egyelőre nincs hír, és a katasztrófavédelmi egységek már dolgoznak a helyszínen.
A Belgorodi területen számos, ehhez hasonló incidens volt a háború kezdete óta. A mostani csapás végrehajtását az ukrán hadsereg egyelőre nem vállalta fel hivatalosan.
A mostani konfliktus, a jelen kihívásai Oroszország létét fenyegetik – ezt mondta vasárnap Kirill pátriárka.
Az ortodox egyházfő a Moszkva közelében, Balasihában található Vlagyimir nagyfejedelem templom felszentelése alkalmából tartott istentiszteleten beszélt (az épület egyben az Orosz Nemzeti Gárda, a Roszgvardija temploma is).
Kirill pátriárka úgy vélekedett, hogy Oroszország most olyan veszélyekkel néz szembe, „amelyek az ország létét fenyegetik”. Az egyházfő arra is kitért, hogy „hatalmas külföldi erők dolgoznak azon, hogy meggyengítsék Oroszországot, Ukrajnát és Belaruszt”.
Volodimir Zelenszkij elnök köszönetet mondott az Ukrajna támogatására jótékonysági adományokat gyűjtő United24 valamennyi partnerének és adományozójának a 6 hónapja tartó folyamatos támogatásért.
A United24 közölte a részleteket arról, hogyan fogják újjáépíteni az irpini Champion Stadiont, amelyet az orosz gránátok teljesen leromboltak. Andrij Sevcsenko, az ukrán labdarúgó-válogatott volt edzője és a United24 adománygyűjtő platform adománygyűjtésbe kezdett az irpini stadion helyreállítására.
A futballista már az FC Milant is bevonta az adománygyűjtő kampányba, a klub 150 ezer eurót adományoz a stadion helyreállítására.
Az Ukrán Fegyveres Erők távirati csatornája szerint több tucat újonnan mozgósított orosz katona verekedett össze Omszkban, a Leninszkij piacon, nem messze Szvetli és Cserjomuski falvaktól, ahol a mozgósított egységek állomásoztak. Az egymással összetűző katonák ittas állapotban voltak.
A helyszíni felvételek szerint legalább egy ember megsérült a verekedés következtében. Az Unian ukrán hírügynökség arról számol be, hogy az újonc az incidens után elesett, és betörte a fejét. Amikor az összetűzés véget ért, megérkeztek a rendőrök.
A pusztítás mindennapos, ha nem óránkénti – mondta Donyeck kormányzója, miközben a bombázások fokozódtak.
Az orosz erők fokozzák csapásaikat Kelet-Ukrajna egyik vitatott régiójában – közölték az ukrán hatóságok. Az akció súlyosbítja a lakosok és a védekező hadsereg amúgy is nehéz körülményeit, miután Moszkva illegálisan annektálta, és hadiállapotot hirdetett Donyeck tartományban.
A támadások szinte teljesen tönkretették a Bahmut városát és a közeli Szoledar várost ellátó erőműveket – mondta Pavlo Kirilenko, a régió ukrán kormányzója. A lövések egy civilt megöltek, és hármat megsebesítettek – jelentette szombaton késő este.
Szombaton és vasárnap Oroszország négy rakétát és 19 légicsapást mért több mint 35 falura hét régióban, az északkeleti Csernihivtől és Harkivtól a déli Herszonig és Mikolajivig az elnöki hivatal szerint – írja a Sky News.
Oroszország az elmúlt hónapban az energetikai infrastruktúrára mért csapásokra összpontosított, ami országszerte áramhiányt és áramszüneteket okozott.
Javítási és helyreállítási munkálatok miatt november 8-án átmenetileg szünetel az autóforgalom a Krími hídon – számolt be vasárnap Oroszország Közlekedési Minisztériumának sajtószolgálata.
November 8-án, moszkvai idő szerint 4 és 16 óra között javítási és helyreállítási munkálatok miatt felfüggesztik a közúti közlekedést a Krími hídon
– idézi a TASZSZ orosz állami hírügynökség a minisztériumot.
Hozzátették: a Krím félsziget vezetője, Szergej Akszenov a Telegram-csatornáján arra kérte a lakosságot, ne tervezzenek erre az időre olyan utat, ami miatt át kell kelniük a hídon.
Odesszában egy kerítéssel vették körbe az Odessza alapítói címre keresztelt emlékművet, amelynek központi figurája II. Katalin orosz cárnő – jelentette Demjan Hanul aktivista a közösségi oldalán.
Az emlékmű sorsáról november végén fog dönteni a városi képviselő-testület. A városháza szerint az elektronikus szavazáson részt vevő odesszai polgárok jelentős többsége támogatta a szobor eltávolítását – írja az Unian.
Október huszadikán zárult le a közvélemény-kutatás, amelyben az odesszai lakosok nagy többsége úgy határozott, hogy bontsák le az emlékművet. A másik opció az lett volna, hogy hagyják a helyén a szoborcsoportot, de egészítsék ki.
Amikor 2019-ben egy beluga bálna elkezdett játszani a norvég halászhajókkal, és barátkozni kezdett a turistákkal, internetes szenzáció lett belőle.
A társaságkedvelő lény úgy tűnt, kedveli az embereket. Olyannyira, hogy megvádolták azzal, hogy kémkedik az oroszoknak, mert „Szentpétervár” felirattal ellátott hámban látták Norvégia partjainál – írja a Guardian.
Egy katonai szakértő szerint Ukrajna elnöke megígérte a nyugati partnereinek, hogy nem harcolnak Oroszországgal a Krímért, hanem diplomáciai úton rendezik a megszállt félsziget felszabadításának kérdését.
Oleg Zsdanov úgy véli, Franciaország ukrajnai nagykövete az elfoglalt ukrán területek felszabadításával kapcsolatban azt nyilatkozta:
Az a benyomásom, hogy a minszki egyezményekhez hasonló megállapodások születnek.
Ugyanakkor Zsdanov megjegyezte, hogy 2015-ben az orosz csapatok megerősített védelmi vonalat építettek a Krím és Ukrajna szárazföldi közigazgatási határa mentén.
Létrehoztak egy erődítményt, és nyolc évig ebben az erődítményben voltak harci szolgálatban. Ott rotációs alapon cserélődtek a csapatok
– fogalmazott az Unian szerint a szakértő.
Az Ukrán Fegyveres Erők veszteségei a de facto Donyecki Népköztársaság (DPR) egységeivel vívott harcokban naponta 40 embert tettek ki – jelentette a DPR.
„Ebben az időszakban a DPR csapatai 22 ellenséges eszközt semmisítettek meg, köztük tüzérségi és rakétavetőket, harckocsikat és más páncélozott járműveket, gépkocsikat és drónokat” – írja a TASZSZ.
Az ukrán külügyminisztérium köszönetet mondott annak a 17 uniós országnak, amely 500 áramgenerátort bocsátott az ország rendelkezésére, hogy így segítsenek az áramellátási problémák megoldásában.
„Hálásak vagyunk 17 uniós országnak, amely az EU polgári védelmi mechanizmusán keresztül 500 generátort küldött Ukrajnának, hogy segítsen az orosz támadások okozta energiaellátási problémákon, és fenntartsa az áram- és fűtésellátást” – írta a külügyminisztérium a Twitteren.