A belső instabilitás fegyveres konfliktusba is sodorhatja Iránt, amely Ukrajnát használja egyfajta tesztpályaként legújabb fejlesztéseik számára.
Az elmúlt hetekben – annak ellenére, hogy mindkét fél tagadja, hogy történtek volna fegyvervásárlások – Shahed–136 típusú iráni fejlesztésű drónokat fényképeztek az ukrajnai égbolton; az erről szóló hírek bejárták a világhálót.
Kijevben és a többi ukrán nagyvárosban is bevetették az oroszok ezeket a harcászati eszközöket, valamint a hadsereg az infrastruktúra elleni támadásokhoz is használja a drónokat. Az áramkimaradások és a fűtési rendszer akadozása a drónok bevetésének hatékonyságát jelzi; az ilyen támadásoknak nagy szerepük lehet Ukrajna hátországának felőrlésében.
A Shahed–136 kamikaze típusú fegyver, amelyet arra terveztek, hogy becsapódáskor megsemmisüljön.
Ez gyakorlatilag irányított repülő bomba, amelyet Oroszország olcsó cirkálórakétaként használ.
Úgy tervezték ezeket a rajokban indított drónokat, hogy alacsonyan repüljenek, így a radar nem tudja őket időben észlelni.
A védelmi rendszernek valóban nehéz leszednie ezeket a drónokat, az alábbi videón ez például nem is sikerült:
Alacsony repülési magasságuk és kis sebességük azt jelenti, hogy a katonák le tudják lőni őket, de a frontvonali pozíciók ellen is bevethetők, és jobban lehet velük manőverezni, mint a gyorsabb rakétákkal. Emellett viszonylag olcsók a több százezer dolláros fegyverrendszerekhez képest, ugyanis körülbelül 20 ezer dollárért adják őket darabonként.
Az Irán elleni szankciók egyik ironikus jellemzője, hogy az ország jelenleg is robusztus hadiipart tudhat magáénak, különös tekintettel a drónokra és a rövid, valamint közepes hatótávolságú rakétákra – írja az Al Jazeera.
Teherán folyamatosan fejlesztette a hazai tervezést, fokozatosan növelte a drónok hatótávolságát, pontosságát és túlélőképességét, emellett a rakéták, például a Fateh–110 és a fejlettebb változat, a Zolfaghar hatalmas és növekvő arzenálját.
Mindkettő könnyen mozgatható, ami azt jelenti, hogy rejtett pozícióból előbújhatnak, és perceken belül megindulhatnak, mielőtt visszabújnának a rejtekhelyre, ezáltal pedig nagyobb valószínűséggel élnek túl egy esetleges összecsapást.
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában mindeközben arról vitáznak, hogy Irán megszegte-e szerződéses kötelezettségeit azzal, hogy aktívan támogatja Oroszországot. Bármi is lesz azonban ennek a kimenetele, Irán biztosan nyer a drónok szállításával.
Bár sokféle típusú drónt és rakétát gyártanak, minden fegyverrendszer igazi próbája a harctéri bevetés.
Ez azonban nem csak Irán esetében igaz. Arról korábban írtuk az Indexen, az Egyesült Államok többek között azért lehet az egyik legnagyobb győztese az ukrajnai háborúnak, mert új fejlesztésű fegyverrendszereit élesben tesztelheti, majd azokat jó áron tudja eladni.
Egyes modelleket korábban már teszteltek az iráni erők, ugyanakkor
most rengeteg értékes információt tudnak begyűjteni a nyugati fegyverrendszerekkel szembeni hatékonyságukról is.
Ez az iráni elemzőknek és fegyvertervezőknek küldött visszajelzés segít a jövőbeni rakéták és drónok fejlesztésében, ami még hatékonyabbá teheti őket.
Arról az Indexen is beszámoltunk, hogy a Szaúd-arábiai hírszerzés szerint Irán bármelyik pillanatban megtámadhatja az országukat. Pat Ryder, a Pentagon sajtótitkára szerint az amerikai katonai tisztviselők is aggasztónak tartják helyzetet az egyébként is instabil régióban.
Az Egyesült Államok térségbeli nagykövetsége és konzulátusa ugyanakkor egyelőre nem adott ki sem riasztást, sem útmutatást a Szaúd-Arábiában vagy Közel-Keleten tartózkodó amerikai állampolgároknak.
Az Egyesült Államok és Szaúd-Arábia már 2019-ben összetűzésbe került Iránnal. Akkor azzal vádolták az országot, hogy ők álltak a Szaúd-Arábia keleti részén végrehajtott támadás mögött, ami miatt felére csökkent a szaúdi olajkitermelés, és az energiaárak megugrását idézte elő.
Irán tagadta, hogy támadást hajtott volna végre Szaúd-Arábiában, de
később ugyanolyan háromszög alakú, bombát szállító Shahed–136-os drónokat találtak a helyszínen, amilyeneket most Oroszország az ukrajnai háborúban használ.
A feszültséget csak fokozza, hogy az iráni kormányzat nemrég publikált egy videót arról, hogy egy lehetséges konfliktusban hogyan támadná drónokkal a szaúdi olajtermelési infrastruktúrát.
De mi lehet mindezek mögött? Történelmi tapasztalat, hogy a belső instabilitás sokszor az adott ország háborúba sodródását eredményezi. Iránban pedig jelenleg rendkívül nagyok a társadalmi feszültségek. Az Indexen írtunk arról, hogy társadalmi feszültségek már a mostani tüntetések előtt is magas szinten voltak a több mint 80 milliós Iránban.
Emellett fontos tényező, hogy minden jel szerint képbe került az utódlás kérdése is, hiszen Ali Hámeini, Irán vallási-politikai vezetője beteg lehet.
Évek óta pletykálnak arról, hogy az ajatollah egy rövid névsort állított össze a lehetséges utódokról az előbb már említett, imámokból álló csoporton belül egy kisebb bizottság.
Az Egyesült Államok félidős választásai valamennyi esélyt kínáltak az előrelépésre, ugyanakkor az iráni rugalmatlanság, valamint a demokraták vonakodása a voksolások előtt arra utaltak, hogy áttörés ezúttal sem jön el az iráni atomalku ügyében.
Teherán a maga részéről szinte biztosan fokozza a nukleáris fejlesztéseket, valamint az Egyesült Államok és közel-keleti szövetségesei ellen irányuló provokációkat akár közvetlenül, akár saját regionális partnerein keresztül.
(Borítókép: Dróntámadás Irakban 2022. szeptember 28-án. Fotó: Ali Makram Ghareeb / Anadolu Agency / Getty Images)