„A háború kezdete óta döntő fordulat nem történt sem a véleményformáló elitek, sem az orosz közvélemény álláspontjában” – mondta Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója az Indexnek arról, hogyan értékelik Oroszországban az aktuális ukrajnai harci helyzetet.

Azzal kapcsolatban, hogy a herszoni kivonulásnak milyen hatásai vannak az orosz közvéleményre, a kutató kifejtette:

Az ukrajnai hadműveletek támogatói körében ugyan nőtt az aggodalom, alapvetően viszont ugyanazt mondják, amit eddig: nagyobb erőfeszítésekre van szükség az orosz győzelem kivívásához, a tárgyalások pedig nem jelentenek megoldást, mert alapvetően az ellenségnek kedveznek. A háború ellenzői és a rendszer legélesebb bírálói pedig ugyanúgy a rendszer közeli bukását jósolják, ahogy szinte a háború első napjától folyamatosan. Herszon elvesztése előbbi csoportot talán még radikálisabbá, utóbbit pedig még magabiztosabbá tette, ez azonban inkább hangsúlyeltolódás, mintsem jelentősebb változás az álláspontokban.

Vlagyimir Putyin oroszországi megítéléséről Kosztur András azt mondta: bár az utóbbi időszakban egyes mérések minimális csökkenést mutatnak az orosz elnök támogatottságában, a háború eddig – ha hiszünk a közvélemény-kutatások eredményeinek – összességében javította az elnök pozícióit, és a kezdeti növekedést az események akár kedvezőtlen alakulása sem befolyásolta érdemben.

„Noha a legutóbbi fejlemények, különösen a részleges mozgósítás növelte a társadalmon belüli aggodalmakat, ez eddig nem csökkentette a politikai vezetésbe vetett bizalmat” – tette hozzá a kutató, aki rámutatott: mind a Kremlhez közeli Összorosz Közvélemény-kutató Központ (VCIOM), mind a független, „idegen ügynöknek” nyilvánított Levada Központ legutóbbi mérései 77-80 százalék körüli támogatottságot mutatnak Vlagyimir Putyinnak (a VCIOM a politikus iránti bizalmat, a Levada pedig tevékenységének támogatottságát méri), ami 10-15 százalékos növekedést jelent a háború előtti időszakhoz képest.

„Az orosz hadsereg lépéseit a Levada Központ szerint az orosz társadalom csaknem háromnegyede támogatja jelenleg. Nem zárható ki, hogy a herszoni visszavonulás ezeken a számokon csökkentett valamelyest, azonban az eddigi tendenciák alapján váratlan lenne egy jelentős visszaesés. Friss, a herszoni események utáni eredmények sajnos még nincsenek” – mondta Kosztur András.

Egy puccsnak feltételei vannak

A kutató hangsúlyozta: a közvélemény mindenképpen fontos a Kremlnek, hiszen a nagy támogatottság jelentős mozgásteret ad az ország vezetésének, akár radikálisabb lépésekre szánja el magát, akár folytatja a hátrálást. „Ez egyben az orosz elitek számára azt jelenti, hogy a Putyinnal való szembefordulásnak hiányzik a társadalmi támogatottsága. Tehát ahogy eddig is, úgy jelenleg is Putyin a szemben álló érdekcsoportok felett áll” – jelentette ki a kutató.

Az Indexnek arról is beszélt, hogy Vlagyimir Putyin utódlásának kérdése régóta komoly dilemma, mert nincs egyetlen olyan politikus sem, aki hasonló népszerűséggel bírna, ugyanakkor a háborút sokan igyekeznek pozícióik javítására felhasználni.

„Dmitrij Medvegyev volt elnök, Vjacseszlav Vologyin házelnök vagy éppen Ramzan Kadirov csecsen vezető radikális álláspontjával igyekszik kitűnni – nem is sikertelenül. Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester jóval visszafogottabb, de igyekszik aktív politikusként fellépni, Andrej Turcsak szenátor, a felsőház elnökhelyettese pedig gyakran tűnik fel a front közelében. Egyértelmű utódjelölt azonban nincs, nemhogy olyan, aki Putyinnal szemben a jelenlegi helyzetben sikerrel felléphetne” – fejtette ki Kosztur András.

Kieső utódjelöltnek nevezte Szergej Sojgu védelmi minisztert, hacsak valami harctéri csoda nem következik be a közeljövőben. „Vélhetően kiszállt az elnöki székért folytatott versenyből, hiszen saját minisztériumában sem tudott rendet tenni, ahogy az a mozgósításkor kiderült” – jegyezte meg a kutató.

A hatalomátadással kapcsolatban három forgatókönyvről szólnak a pletykák és találgatások. Kosztur András ezekről is beszélt lapunknak:

1. Az egyik szerint az úgynevezett békepártiak, azaz a Nyugattal kompromisszumot kötni kívánók állítanák félre Vlagyimir Putyint, hogy a teljes vereség vagy teljes eszkaláció előtt mentsék saját anyagi érdekeiket, például a Nyugaton ragadt vagyonukat.
2. A másik szerint a radikálisok követnék el a puccsot, hogy a gyengének bizonyult orosz elnök helyett eszkalálják a helyzetet, és totális mozgósításba kezdjenek.
3. A harmadik forgatókönyv szerint maga Vlagyimir Putyin mondana le, hogy elkerülje a vereség elismerésével járó megaláztatást.

A XXI. Század Intézet vezető kutatója szerint mindhárom forgatókönyv azt feltételezi, hogy

1. Oroszország pozíciói kilátástalanok,
2. Vlagyimir Putyin támogatottsága megroppant.

„Jelenleg azonban egyik sem áll fenn, így a szemben álló érdekcsoportok Putyintól remélhetik saját tervei keresztülvitelét, akár a kompromisszumra, akár a háborús erőfeszítések fokozására gondolunk. Persze az elnök támogatottságának beszakadása vagy valamilyen valóban súlyos harctéri kudarc – ilyen lenne a Krím és Donbász közötti szárazföldi összeköttetés megszakadása – ezen gyorsan változtathat, akkor az új helyzet függvényében kell átértékelni egy puccs lehetőségét is” – hívta fel a figyelmet Kosztur András.

A héjáktól és a galamboktól függ a tűzszünet

Arról, hogy milyen jelenleg a tűzszünet és a béketárgyalások esélye, milyen szempontok befolyásolják, és mi kell ahhoz, hogy a két fél tárgyalóasztalhoz üljön, a kutató azt mondta: a tárgyalások vélhetően jelenleg is folynak – sőt amerikai–orosz viszonylatban biztosan –, azok valódi témáit azonban nem sietnek az orrunkra kötni. A tűzszünet ügyében mindkét – azaz ukrán/nyugati és orosz – oldalon felvetődik az érv, hogy az a másik számára lenne kedvező, lehetőséget nyújtva számára pozíciói rendezésére.

„Valójában nem világos, pontosan kinek lenne kedvező a harci cselekmények szüneteltetése, az ugyanis attól is függ, milyen feltételek mellett következne be, és a szemben álló felek milyen lépéseket tennének, hogyan használnák ki a lehetőségeiket. A tűzszünet kérdése így nem annyira a stratégiai pozícióktól, mintsem attól függ, egyik vagy másik oldalon a »héják« vagy a »galambok« lesznek erősebb pozícióban. Mindkét oldal joggal gondolhatja, hogy a szünet előnyére válhat, és tárgyalási alapok is vannak, így alapvetően a szándék lehet a döntő” – mondta Kosztur András.

Más kérdés a kutató szerint, hogy egy tűzszünet mennyire lehetne tartós, és lehetséges-e valamilyen végleges béke megkötése, hiszen a felek álláspontja meglehetősen távol áll egymástól.

Rakétabecsapódás rémisztette meg a világot

Az orosz–ukrán háború lehetséges befejezésének tervét ismertette a G20-csúcstalálkozón videokapcsolaton elmondott beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A háború befejezéséhez Zelenszkij elengedhetetlennek nevezte az orosz csapatok kivonását és Ukrajna területi egységének helyreállítását. Azt is hozzátette, hogy a háború után országának „hatékony biztonsági garanciákra” lesz szüksége. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter reagálásában hangsúlyozta, hogy Oroszország nem utasítja el a tárgyalásokat, Ukrajna teszi azt, „és minél tovább utasítja el, annál nehezebb lesz végül megállapodni”.

November 15-én, kedden robbanás történt a kelet-lengyelországi Przewodówban, a falu egyik gabonasilójába rakéta csapódott be, két ember életét vesztette. Az orosz erők kedd délután nagyszabású rakétatámadást indítottak Ukrajna ellen. A Lengyelország területén becsapódott rakétáról Varsó közölte: orosz gyártmányú volt, de egyelőre nem tudni, hogy ki lőtte ki. Joe Biden amerikai elnök a G20-csúcstalálkozón szerdán közölte: vannak arra utaló jelek, hogy a rakéta egy ukrán légvédelmi rakéta volt. Folyamatosan frissülő hírfolyamunkat az ukrajnai háborúval kapcsolatban itt, a rakétabecsapódásról készült összefoglalónkat pedig itt olvashatja.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. április 26-án. Fotó:  Kremlin Press Service / Handout / Anadolu Agency / Getty Images )