Angela Merkel volt német kancellár megvédte a háború előtt képviselt, Oroszországgal kapcsolatos politikáját, mondván, elfogyott az ereje ahhoz, hogy jobb belátásra bírja Vlagyimir Putyint. Elmondta, hogy 2021 nyarán megpróbált megszervezni egy találkozót az orosz államfő, valamint Emmanuel Macron francia elnök részvételével, de a felek nem mutattak hajlandóságot erre.
„Nem volt kellő politikai tekintélyem ahhoz, hogy elérjem az akaratomat. Mindenki tudta, hogy ősszel távozom a hivatalomból, és így is kezeltek” – idézi a BBC Merkelt.
A korábbi német kancellár tavaly augusztusban meglátogatta Moszkvában Putyint, és beszélgetésük után egyértelművé vált számára, hogy az orosz elnök nem hallgat rá, mert neki „csak a hatalom számít”.
Merkel rengeteg bírálatot kapott azért, mert az orosz gáztól való függőség miatt nem képviselt határozottabb és elítélő álláspontot Putyinnal szemben. Merkel viszont azt mondta, hogy a minszki béketárgyalásokon tanúsított, Ukrajnával kapcsolatos fellépésével időt nyert Kijev, hogy jobban meg tudja védeni magát az orosz hadsereggel szemben.
Angela Merkel kijelentette: nem bánta meg, hogy elhagyta hivatalát, mert úgy érzi, kormánya nemcsak az ukrán válság, hanem a moldovai, a georgiai, a szíriai és a líbiai konfliktusok ügyében sem tudott előrelépni, amelyek mindegyike érintette Oroszországot.
Harkiv megyében két, orosz katonák által lelőtt férfi holttestére bukkantak – közölte az ukrán főügyészség.
November 24-én az ügyészek a rendőrség munkatársaival közösen exhumálták két helyi férfi holttestét Podola faluban, egy erdő közelében. Az előzetes nyomozás szerint még szeptember közepén lőtték le őket az orosz hadsereg katonái
– olvasható a bejegyzésben.
Ukrajnába látogatott James Cleverley brit külügyminiszter. Erről Twitter-oldalán számolt be, közös fotót posztolva kollégájával, Dimitro Kulebával.
„A szavak nem elegek. A szavak nem tudnak fényt adni ezen a télen. A szavak nem védenek meg az orosz rakétáktól. Nagy-Britannia nemcsak beszél Ukrajnáról, hanem konkrét támogatást is nyújtunk a védelemhez” – írta a posztjában.
A brit védelmi minisztérium szerint a mozgósított orosz katonák „nagy számban vesztették életüket” Ukrajna keleti részén, Donyeck és Luhanszk régióban – adta hírül a Sky News.
A mozgósított tartalékosok többsége ugyan már korábban is szolgált, de „nagy valószínűséggel nem vizsgálták ki megfelelően az egészségügyi állapotukat”. Sokan tehát úgy álltak szolgálatba, hogy súlyos, krónikus betegséggel küzdenek.
Oroszország nagy-britanniai nagykövetsége egy Zelenszkijről készült karikatúrát tweetelt. A képen Zelenszkij a Simpson-családbeli Barthoz hasonlóan egy táblára rója a sorokat: „Többé nem lövök rakétákat Lengyelország felé.”
„Rakétákat lőni egy NATO-tagállamra valószínűleg nem a legjobb módja a szövetséghez való csatlakozásnak” – tették hozzá a poszthoz.
Van meleg víz és 4G-mobilkapcsolat, de nincs fűtés, áram és wifi Kijevben – jelentette Mark MacKinnon, a The Globe ukrajnai tudósítója Twitter-oldalán péntek reggel.
Reggel Kijev központjában. Van meleg víz és 4G, de nincs fűtés, áram vagy wifi. Ha kettőt kellene választanom, akkor a meleg vizet és a mobilkapcsolatot választanám...
– fogalmazott az újságíró bejegyzésében.
Kár keletkezett egy zaporizzsjai kórházban a csütörtök éjszakai orosz támadások következtében – közölte pénteken Olekszandr Sztaruk, a régió kormányzója Telegram-csatornán.
Az ellenség ismét megtámadta Zaporizzsja külvárosát. Ezúttal a rakéták egy kórház közelében csapódtak be. Szerencsére emberek nem sérültek meg, ez az épületről nem mondható el. Több tucat ablak betört
– írta a kormányzó posztjában a The Guardian szerint.
Volodimir Zelenszkij csütörtöki beszámolója szerint az oroszok támadásai 80-90 éve nem látott helyzetet teremtettek Ukrajnában.
Egy országot az európai kontinensen, ahol egyáltalán nem volt fény
– fogalmazott az ukrán vezető.
Vlagyimir Putyin orosz elnök Mohammed Sia al-Szudáni iraki miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésén kijelentette, hogy az orosz olajársapka bevezetése súlyos következményeket von maga után – írta a CNN pénteken.
A Kreml szerint Putyin kihangsúlyozta, hogy az ilyen lépések ellentétesek a piaci kapcsolatok alapelveivel, és nagy valószínűséggel súlyos következményekkel járhatnak a globális energiapiacra nézve.
Az orosz vezető azt követően nyilatkozott így, hogy az Európai Unió energiaügyi miniszterei rendkívüli ülést hívtak össze csütörtökre, melynek célja az oroszok ukrajnai háborúja által kiváltott gazdasági következmények megfékezése.
Az orosz hadsereg igyekszik gyorsan pótolni a háborúban súlyos veszteségeket elszenvedő csapataikat, ezért nagyon gyorsan osztogatja a behívókat a luhanszki régióban – minden 55 év alattit mozgósítanak, még az orvosokat is.
Luhanszkban még az orvosokat is behívják. Különösen az aneszteziológusokat, a sebészeket, a traumatológusokat és a mentősöket, 30 és 55 év között. A legfontosabb követelmény a kiváló fizikai erőnlét – írja az Ukrainska Pravda.
Megszólaltak a légvédelmi rakéták az oroszok által annektált Krím félsziget északi csücskében, Armjanszk városában – jelentette péntek hajnalban Vaszilij Telizsenko, a város polgármestere. További részleteket azonban nem közölt.
Az elmúlt hetekben megszaporodtak a fekete-tengeri félsziget elleni támadások, mert Kijev a dél-ukrajnai területeket akarja visszafoglalni. Szergej Akszjonov, a Krím oroszpárti kormányzója múlt héten jelentette be a védelmi állások megerősítését – írja a The Moscow Times.
Az orosz zsoldos hadsereg, a Wagner-csoport vezetője szerdán közölte: egy „kalapácsot küldött az Európai Parlamentbe”, hogy mindig emlékeztessen egy harcos meggyilkolására. Jevgenyij Prigozsin azután tette a fenyegető kijelentést, miután az Európai Parlament bejelentette, a Wagner-csoportot is elítéli amellett, hogy Oroszországot terrorista államnak nyilvánította – írja a The Moscow Times.
A Wagner-csoport vezetője közölte, hogy megvitatta a közelgő európai parlamenti szavazást a Wagner parancsnokaival, és úgy döntöttek, „tájékoztatásnak” megfelelő választ adnak a dologra.
A szerdai napon később nyilvánosságra került egy videó, amelyen Prigozsin egyik embere egy hegedűtartóval a kezében belép egy szobába. A hegedűtartóban egy hatalmas kalapács látható, amelynek a nyelét mesterséges vérfoltok borítják, a fején pedig a „PMC Wagner” felirat olvasható.
A kalapács hasonlít arra, amellyel korábban kivégeztek egy ukránok oldalára álló egykori orosz zsoldost. Jevgenyij Prigozsin eleinte dicsőítette a harcos kivégzését, később azonban tagadta a Wagner érintettségét. Az Európai Parlament csütörtökön szavazott arról a határozatról, miszerint egységesen elítélik a Wagner által elkövetett bűncselekményeket.
Négy embert megöltek egy kávézónál, egy nőt pedig a háza előtt – mondták szemtanúk az Associated Press riportereinek.
Ez volt a legintenzívebb orosz támadás Herszon ellen azóta, hogy az ukrán erők két hete felszabadították a várost. Az orosz erők azonban még mindig a térségben tartózkodnak, és a Dnyeper túloldaláról nagy hatótávolságú fegyverekkel bombázzák a várost – írja a Sky News.
Az Ukrán Fegyveres Erők november 11-én szabadították fel Herszont. Akkor az orosz védelmi minisztérium is elismerte, hogy csapatai teljes visszavonulást hajtottak végre és a várost elhagyva a Dnyeper-folyó bal partjára vonultak. Dmitrij Peszkov Kreml-szóvivő jelezte: ennek ellenére Moszkva továbbra is Oroszország területeként tekint a szeptemberben annektált megyére.
Robert C. Castel izraeli biztonságpolitikai szakértő a Hír TV Napi aktuális című műsorában szerdán azt nyilatkozta, hogy ezt háborút „nem a harctéren, hanem a hátországban fogják eldönteni”, azaz a gazdaságok, társadalmak teherbíró képessége.
Arra a feltevésre, hogy Ukrajna hátországát az Egyesült Államok jelenti, Castel azt válaszolta, hogy az egész háború olyan, mint egy matrjoska baba. Van a háború „magja”, amely Ukrajna belső problémáját jelenti az orosz kisebbségekkel. Van egy „nagyobb baba”, amely Ukrajna és Oroszország konfliktusát jelképezi, és van egy „még nagyobb baba”, amely a szuperhatalmak háborúját jelenti.
Arra a kérdésre, hogy szerinte ki fog nyerni, azt válaszolta, hogy
Ukrajna elvesztette ezt a háborút, még akkor is, ha Oroszország nem nyeri meg.
A szakértő elmondta azt is: minél tovább elhúzódik egy háború, annál nagyobb az esély az eszkalációra, akár úgy, hogy több ország is bevonódik, akár úgy, hogy egyre drasztikusabb eszközöket vetnek be a felek a harcokban. Az alternatív megoldás Castel szerint az, ha a felek eljutnak oda, hogy „eleget szenvedtünk”, és tárgyalóasztalhoz ülnek.
Ben Wallace brit védelmi miniszter azt tanácsolta az ukrán hadseregnek, hogy télen is tartsák fent az offenzíva lendületességét, mert ezáltal kihasználhatják az összes, ellenséggel szembeni előnyüket – írja a Daily Beast.
Tekintettel arra, hogy az ukrán hadsereg a demoralizált, rosszul képzett, rosszul felszerelt oroszokkal szemben több fronton is előnyt élvez, Ukrajna érdeke az lenne, hogy fenntartsa a támadás lendületét télen is
– magyarázta a védelmi miniszter, hozzátéve, hogy az ukrán haderő hatalmas téli ruhakészletet kapott a nemzetközi közösségtől, amely elengedhetetlen a téli háborúhoz. Emellett felhívta a figyelmet az orosz hadsereg gyenge ellátottságára is.
Nemrég élelem és meleg ruha nélkül vetettek be egy orosz egységet. Ez katasztrofális azoknak a katonáknak, akik terepre mennek
– vélekedett Ben Wallace.
Volodimir Zelenszkij a Financial Times-nak adott interjújában arról beszélt, hogy Ukrajna minden megszállt területet vissza akar szerezni, ebbe pedig a Krím félsziget is beletartozik.
Ha a diplomáciai megoldások nem működnek, akkor a harchoz kell nyúlnunk
– fogalmazott az ukrán elnök. A lap megjegyezte, hogy Kijev néhány nyugati szövetségese aggódik amiatt, hogy Ukrajna Krím félsziget visszafoglalására tett kísérletei csak eszkalálni fogják a háborút, akár az atomfegyverek bevetéséig. Zelenszkij ezzel kapcsolatban megértéséről biztosította a nemzetközi közösséget.
Ha valaki meg tudja nevezni, hogy mi a Krím visszafoglalásának nem erőszakos módja, én csak támogatni fogom. Ha ez azonban nem a megszállás teljes felszámolását jelenti, senki ne vesztegesse rá az idejét
– szögezte le.
Az ideiglenesen megszállt területekről érkezők reintegrációjával foglalkozó ukrán minisztérium tíz olyan weboldalt tett közzé, amely nagy segítséget nyújthat az idegen országba menekülőknek. Az egyik ilyen weboldal segítségével a menekültek segélyt igényelhetnek az államtól, a másikon pedig ideiglenes szálláshelyet kereshetnek maguknak – írja az Ukrinform.
De térképet és az országról szóló információkat is találhatnak, sőt, a tervezett áramszünetek helyét is megtalálhatják egy térképen. Olyan weboldal is van, amelynek segítségével elolvashatják a közlekedési szabályokat és befizethetik az esetleges büntetéseket. De olyat is találhatnak a menekülők, amelyen oktatási intézményt, iskolát vagy óvodát kereshetnek külföldön.
A háború alatt több mint 15 000 embernek veszett nyoma Ukrajnában – jelentette ki Matthew Hollidays, az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottságának vezetője. Ez a szám azonban valószínűleg sokkal magasabb, mert a mariupoli hatóságok szerint csak helyben 25 000 ukrán polgár halt meg vagy tűnt el – tette hozzá.
Az intézet vezetője szerint a tényleges vizsgálatokat évekkel a háború után lehet csak lefolytatni. Még egyelőre nem lehet pontosan felmérni, hogy hány embert telepítettek ki, hányat tartanak őrizetben vagy börtönben, hányat szakítottak el a családjuktól, illetve hány halt meg és van jelöletlen sírokban eltemetve – magyarázta.
Az Eltűnt Személyek Nemzetközi Bizottsága már megkezdte a DNS-minták begyűjtését Ukrajnában annak érdekében, hogy minél több eltűnt személyt be tudjanak azonosítani, korábban pedig bejelentették, hogy Németország segít majd finanszírozni az eltűnt ukrán polgárok megtalálását – írja a Korrespondent.
Pénzbírságra ítélték Harkiv polgármesterét, Ihor Terekhovot, amiért használta az orosz nyelvet a harkivi lakosokhoz intézett felhívásaiban közösségi oldalán.
Trasz Kreminy államnyelvvédelmi biztos szerint azért büntették meg a város első emberét, mert megszegte Ukrajna törvényeit.
A Kárpátalja.ma azt írta, az erre vonatkozó törvény július 16-án lépett életbe az országban. A törvény értelmében a weblapok és a felhasználói felületek csak ukrán nyelven funkcionálhatnak. Megszegése 3400–7500 hrivnya (körülbelül 37-80 ezer forint) bírságot von maga után.
Oroszország tavalyi bevételének egynegyedét már elköltötte a katonai hadműveletekre, ősszel azonban megduplázódtak a háborús kiadásaik, a bevételeik pedig csökkentek – írja a Korrespondent.
Az Ukrajna ellen indított invázió eddigi kilenc hónapja alatt Oroszország 82 milliárd dollárt költött a háborúra, ami az éves költségvetésének egynegyede. Ez a szám állítólag tartalmazza a katonai műveletek támogatásához szükséges összegeket, de a valós védelmi kiadásokat és a gazdasági veszteségeket nem.
A háború kezdete óta Oroszország kiadásai megsokszorozódtak, az olajból és a gázból azonban kevesebb bevétele származik.
Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter közölte, hogy az Egyesült Államok további 4,5 milliárd dollárt küld Ukrajnának – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A tervek szerint az összeget a következő hetekben küldik el. Egy részük a tanárok, a kórházi dolgozók és a köztisztviselők fizetésére megy majd. Továbbá az idősek és a veszélyeztetett lakossági csoportok szociális segélyére fordítják a pénzt.
Denisz Puszilin, a donyecki régió Moszkva által támogatott vezetője a Telegramon közölte, hogy Oroszország és Ukrajna 50 hadifoglyot adott át egymásnak csütörtökön – írja a Sky News.
Robbanások hangjai voltak hallhatóak Zaporizzsja közelében csütörtök este, a részletek pontosítása még nem történt meg, érkező katonai erőket ugyanakkor nem rögzítettek – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Anatolij Kurtev polgármester a történtek miatt felszólította a lakosságot, hogy maradjanak biztonságos helyen, ugyanis este kilenc óra után folytatódott a légitámadás a térségben.
Magyarország területére november 24-én az ukrán–magyar határszakaszon 4589 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4533 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség csütörtökön.
Hozzátették: a beléptetettek közül a rendőrség 127 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől november 24-én 68 ember, köztük 31 gyermek érkezett Budapestre vonattal – számolt be a rendőrség.
Hozzátették: a Budapesti Rendőr-főkapitányság a Készenléti Rendőrséggel segíti az Ukrajnából vonattal érkező menekülteket. A feladatokban támogatást nyújt a Budapesti Polgárőr Szövetség is.