Index Vakbarát Hírportál

Így szabadult ki Brittney Griner az orosz pokolból

2022. december 10., szombat 14:28

Három hete érkezett meg a kínzásokról, verésekről és rabszolgamunkáról ismert orosz büntetőtelepre Brittney Griner amerikai kosárlabdasztár, hogy megkezdje kilencéves büntetését, miután februárban egy moszkvai repülőtéren letartóztatták hasisolajat tartalmazó ampullák birtoklása miatt.

Csütörtökön megdöbbentő fordulatot vett Griner helyzete, aki egy nagy tétekkel járó geopolitikai küzdelem akaratlan bábja volt, amikor Moszkvából Abu-Dzabiba érkezett, és felszállt egy repülőgépre, hogy hazatérjen a családjához. Péntek kora reggel szállt le a texasi San Antonióban.

Griner szabadon bocsátásáért cserébe az Egyesült Államok szabadon engedte Viktor Butot, a hírhedt fegyverkereskedőt, aki 

25 éves büntetését töltötte amerikai állampolgárok megölésére irányuló összeesküvés és terrorista szervezet segítése miatt.

Az alkut Griner családja és támogatói ujjongással fogadták. A Butért való ellentmondásos csere azonban − csakúgy, mint Paul Whelan, egy másik, Oroszországban bebörtönzött amerikai állampolgár kizárása a cseréből − kritikákat is kiváltott, és kérdéseket vetett fel azzal kapcsolatban, hogy Amerika ellenfelei a jövőben hogyan használhatják ki állampolgáraik letartóztatását.

Az amerikai tisztviselők már akkor elkezdtek dolgozni Griner szabadon bocsátásán, amikor februárban Oroszországban elfogták, de az erőfeszítések egyre inkább a fogolycsere-tárgyalásokra összpontosultak, miután a Külügyminisztérium májusban kijelentette, hogy jogtalanul tartották fogva.

Júliusban Antony Blinken amerikai külügyminiszter és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter először beszélt telefonon azóta, hogy Oroszország februárban teljeskörűen megszállta Ukrajnát. A hívás alkalmával Blinken sürgette Lavrovot, hogy fogadja el Washington „érdemi javaslatát” Griner és a volt tengerészgyalogos Whelan szabadon bocsátására, akit 2018 óta tartanak fogva Oroszországban az Egyesült Államok és családja szerint koholt kémkedési vádak alapján.

Az amerikaiak felajánlották But szabadon bocsátását − mondták a megbeszéléseket ismerő források −, de az oroszok azt mondták, hogy Vadim Krasikov, az orosz belügyi kémügynökség volt ezredesének szabadon bocsátását is szeretnék, akit tavaly Németországban gyilkosságért ítéltek el.

Az ezt követő hónapokban Washington tisztviselők szerint számos ajánlatot tett Oroszországnak, hogy megpróbálja elérni Griner és Whelan szabadon bocsátását. A Biden-kormányzat tisztviselői szerint azonban az elmúlt hetekben világossá vált, hogy Moszkva csak egy az egy ellenében történő cserét fogadna el. Az egyik magas rangú kormányzati tisztviselő szerint „a választás az volt, hogy Brittney Grinert most azonnal hazahozzuk, vagy egyetlen amerikait sem hozunk haza Oroszországból”.

Amerikában is sokan kritizálták a fogolycserét

Annak ellenére, hogy a Biden-kormányzat ragaszkodott ahhoz, hogy nem volt más választásuk, mint Whelant kizárni a cseréből, republikánus törvényhozók és mások elítélték a döntést, valamint a „halál kufárjaként” is ismert But szabadon bocsátását.

A Biden-kormányzat hagyta, hogy Viktor But, egy veszélyes fegyverkereskedő, akit az amerikai rendfenntartók megölésére irányuló összeesküvés miatt ítéltek el, szabadlábra kerüljön. Ez a Vlagyimir Putyin megnyugtatására tett lépés csak további túszejtésre ösztönzi az orosz biztonsági erőket 

− mondta Mike Rogers, a képviselőház fegyveres szolgálatát ellenőrző bizottság republikánus elnöke. 

Amerikai tisztviselők fájdalmasnak nevezték Biden döntését, hozzátéve, hogy továbbra is dolgozni fognak Whelan szabadon bocsátásáért. Washington korábban áprilisban egy fogolycsere révén biztosította Trevor Reed, egy másik volt tengerészgyalogos szabadon bocsátását.

A csütörtöki fogolycserét ismerő személyek „hidegháborús jelenethez” hasonlították az epizódot, amikor orosz és amerikai repülőgépek találkoztak az abu-dzabi repülőtér kifutópályáján.

A Grinert szállító orosz gép érkezett meg először − mondta az egyik forrás. Amerikai tisztviselők és az eseményeket ismerő személyek szerint a kosárlabdacsillag derűlátó volt a kifutópályán, és azt mondta, alig várja, hogy hazatérjen.

Az arabok is segítettek

A Griner–But-csere egy ritka eset, amikor az Egyesült Államok és Oroszország képes volt közös nevezőre jutni azóta, hogy Putyin elrendelte Ukrajna teljes körű invázióját, ami a kubai rakétaválság óta a legmélyebbre taszította a Nyugat és Moszkva kapcsolatát.

Az ügyet ismerő személyek szerint az amerikaiak és az oroszok közvetlenül tárgyaltak a csere részleteiről, az Egyesült Arab Emírségek tisztviselői, köztük Mohamed bin Zájed al-Nahján sejk-elnök segített az átadás megkönnyítésében.

Nem szokatlan, hogy harmadik országok segítik a nemzetközi diplomáciai megállapodások, például az ellenséges országok közötti fogolycserék közvetítését.

Mohamed sejk és Putyin októberi oroszországi találkozójukon tárgyaltak az ügyről, és szerdán telefonon is beszéltek − mondták a találkozókat ismerő források. Juszuf al-Otaiba, az Egyesült Arab Emírségek amerikai nagykövete jelen volt a csütörtöki cserénél, és segített az amerikai oldalon a részletek koordinálásában.

Csütörtökön egyes Kreml-barát kommentátorok a diplomáciához való visszatérésként üdvözölték a cserét.

Mindenki látja ezen a cserén keresztül, hogy Moszkva és Washington titkos tárgyalásokat folytat, és meg tudnak egyezni. És mindenki reméli, hogy ez azt jelenti, hogy Moszkva és Washington meg tud állapodni az ukrajnai háború befejezéséről

− írta Szergej Markov politológus, volt orosz parlamenti képviselő a Telegramon. 

A fogolycsere nem jelent enyhülést

Elemzők és amerikai tisztviselők azonban azt mondták, hogy bár az áttörés annak a jele, hogy a két fél képes a dolgok véghezvitelére, ha érdekeik egybeesnek, ez nem bizonyítéka a befagyott kapcsolatok nagyobb mértékű olvadásának. A Biden-kormányzat tisztviselői hozzátették, hogy a Grinerről és más foglyokról Oroszországgal a közelmúltban folytatott megbeszélések a jogtalanul fogva tartott amerikaiak szabadon bocsátására korlátozódtak.

A csere nem változtat semmit a kétoldalú kapcsolatok helyzetén. Rengeteg olyan kérdés van, ahol nyílt konfrontációban vagyunk

− mondta Alexander Gabuev, a Carnegie Endowment for International Peace vezető munkatársa.

Szerinte az Oroszország és a Nyugat közötti kapcsolatok borzalmas állapota a múlt héten élesen kirajzolódott, amikor Moszkva hirtelen visszalépett az Új Start egyezmény − az országok nukleáris arzenálját szabályozó egyetlen fennmaradt megállapodás − megújításáról szóló tárgyalásoktól.

Ez egy globális stabilitási kérdés: a fegyverzet-ellenőrzés utolsó maradványai szétesőben vannak, ami fegyverkezési versenyhez és a veszélyes incidensek megnövekedett kockázatához vezethet. A pálya, amelyen haladunk, ezt még valószínűbbé teszi

− mondta. 

A sportoló a legszigorúbb orosz büntetőtelepre került

Brittney Griner egy távoli, mordvinföldi büntetőtelepen volt fogva tartva, amely még Oroszországon belül is hírhedten keménynek számít − írta meg a The Guardian

A mordvinföldi börtönök hírhedten szörnyűek, még orosz viszonylatban is. Az ottani börtönök kemény őrökről és az emberi jogok megsértéséről ismertek. Ez egy olyan hely, amit minden fogoly el akar kerülni

− mondta Olga Zeveleva, a Helsinki Egyetem szociológusa, aki a Gulag Echoes projekt keretében az orosz börtönviszonyokra szakosodott.

Az orosz női fogvatartottak körében elterjedt mondás, hogy

ha nem ültél Mordóviában, akkor egyáltalán nem ültél.

Az IK–2 mélyen a tajga mélyén, a Mordvinföld északnyugati részén, Moszkvától mintegy 300 mérföldre keletre található büntetőtelepek kiterjedt hálózatának része. A börtönöket az 1930-as évek elején építették a sztálini korszak gulágrendszerének részeként, és együttesen Európa egyik legnagyobb büntetés-végrehajtási komplexumát alkotják.

Amikor megérkezik az ember, olyan érzése van, mintha egy másik világba lépne be. Minden úgy néz ki, mintha 50 éve megrekedt volna az időben

− mondta Judith Pallot, az Oxfordi Egyetem professzora, aki 2017-ben az orosz börtönökkel kapcsolatos kutatásának részeként látogatott el az IK–2-be.

Pallot szerint Griner körülbelül száz másik nővel volt együtt egy emeletes ágyakkal teli zsúfolt térben.

A raboknak egyáltalán nincs magánszférája. Nem tehetik ki a szeretteikről készült képeket, vagy tarthatnak más személyes tárgyakat. Az egész nagyon steril és szomorú

− mondta.

(Borítókép: Brittney Griner 2022. július 26-án. Fotó: Pavel Pavlov / Anadolu Agency / Getty Images)

Rovatok