Peking – alig egy héttel a mérföldkőnek számító tiltakozási hullám után – lazított a világviszonylatban rendkívül szigorúnak számító Covid-politikáján, ami után a lakosságot többé nem kényszerítik karanténtáborokba.
A koronavírussal fertőzöttek – amennyiben enyhe vagy tünetmentes a betegségük – ezentúl állami intézmények, kórházak helyett otthon is elszigetelhetik magukat.
A legtöbb helyen már nem kell teszteket bemutatniuk, és szabadabban utazhatnak az országon belül.
A lakosság egy része megkönnyebbült, mások azonban felkapták a fejüket a hirtelen változásokra.
„Végre! Többé nem kell aggódnom a fertőzés miatt vagy azért, mert közeli kontaktként elvisznek” – idézett a BBC egy posztot a kínai közösségi médiából.
„Meg tudja nekem valaki magyarázni, mi történik? Miért ilyen hirtelen és ilyen jelentős a változás?” – kérdezte egy másik.
A gyökeres változások azt jelzik: Kína végre eltávolodik a zérótolerancia-politikájától, és a világ többi részéhez hasonlóan készen áll „együtt élni a vírussal”, miközben az eddigi legnagyobb fertőzési hullámmal küzd: naponta több mint harmincezer új Covid-beteget azonosítanak.
Egyesek megkérdőjelezték a nyitás gyorsaságát. „Az egészségügyi rendszer túlterhelt lesz, és sok idős ember megfertőződik, mert a betegség terjedése most kezdődik” – véli egy felhasználó.
Sokkal többen azonban örülnek egy olyan politika enyhítésének, amely csaknem három éve befolyásolja az életüket.
Kína eddig karanténtáborokba kényszerítette nemcsak a koronavírussal fertőzött embereket, hanem azokat is, aki közeli kapcsolatban álltak velük.
A rendkívül népszerűtlen politika családokat választott szét, és az embereket elűzte otthonukból. Sokan arra panaszkodtak, hogy egyes központokban rosszak voltak életkörülmények, a személyzet pedig alkalmatlan feladata ellátására.
Megannyi videót osztottak meg hatósági alkalmazottakról, akik erőszakkal hurcoltak el embereket, miután önszántukból nem akarták elhagyni otthonukat.
Legutóbb a múlt héten Hangcsouban készült egy villámgyorsan elterjedt felvétel egy férfiról, aki kétségbeesetten viaskodott az állami illetékesekkel.
A kínai Nemzeti Egészségügyi Bizottság ezek után egy egész sor enyhítést jelentett be:
Az új irányelvek szigorúan tiltják a vészkijáratok és ajtók elzárását azok után, hogy földrengés idején az emberek bezárkóztak otthonukba, az épületeket pedig lezárták.
A közelmúltbeli tiltakozásokat egy végzetes tűzvész váltotta ki a nyugati Hszincsiang régióban. Az áldozatok állítólag a korlátozások miatt nem tudtak kimenekülni az épületből. A hatóságok tagadták, hogy ez okozta vesztüket.
Ezzel egyidejűleg újabb jelentések érkeztek arról, hogy a lezárt területeken tartózkodó emberek sürgősségi orvosi ellátása késik.
Közben az illetékesek az idősek oltásának felgyorsítását sürgetik.
Minden településen javítani kell a 60–79 évesek oltási arányát, és fel kell gyorsítani a 80 évnél idősebbek oltását – tudatta a Nemzeti Egészségügyi Bizottság.
A november végi tüntetések óta a kínai hatóságok elkezdték feloldani néhány város zárlatát, a tisztviselők pedig érzékelhetően enyhébb nyelvezetet használva beszélnek a járványról.
Kína „új helyzetbe” került a világjárványban, miután a vírus betegséget okozó képessége gyengül – közölte Szun Csun-lan, az ország miniszterelnök-helyettese.
Szakértők arra figyelmeztettek, hogy Kínában a zéró tolerancia politikáját fokozatosan kell eltörölni. Ellenkező esetben az 1,4 milliárd lakosú országban az esetszám óriási mértékben megugorhat, és túlterhelheti az egészségügyi rendszert.
Kína nemzetközi határai változatlanul zárva állnak a legtöbb külföldi előtt, egyes elemzők szerint azonban a gyors változás arra utal, hogy az ország jövőre, akár már a januári kíni újévre ismét megnyílhat.
(Borítókép: Egy idős férfi kapja meg a Covid–19 koronavírus elleni vakcinát 2022. december 7-én Hangcsouban. Fotó: Wang Gang / China News Service / Getty Images)