Októberben nőtt a német külkereskedelmi áruforgalom az egy évvel korábbihoz képest, az oroszországi export viszont felére, az import pedig volumenben közel harmadára csökkent a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése alapján.
Októberben Németország összesen 135,3 milliárd euró értékben exportált árucikkeket, 11,4 százalékkal többet, mint 2021 októberében. Az októberi áruimport 130,1 milliárd eurót tett ki, 19,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az Oroszországba irányuló export tavaly októberhez képest 59,5 százalékkal 1 milliárd euróra csökkent. Németország árubehozatala Oroszországból 1,8 milliárd euró volt októberben, 38,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A megemelkedett energiaárakat leszámítva az import ennél lényegesen nagyobb mértékben, 63,7 százalékkal esett vissza. A kőolaj- és földgázimport volumenben 65,1 százalékkal csökkent 1,4 millió tonnára, értékben pedig 53,2 százalékkal 0,7 milliárd euróra csökkent. A kőolaj és a földgáz a jelentős csökkenéssel együtt is a legjelentősebb orosz importáru Németország számára.
Az Egyesült Államokba irányuló német árukivitel 26,7 százalékkal 13,8 milliárd euróra emelkedett. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben a legjelentősebb német exportcikk kategória a gépjármű és a járműalkatrészek voltak 3,5 milliárd euró értékben, 35,4 százalékos éves növekedéssel. A gépek és berendezések exportja az MTI szerint 4,5 százalékkal 2,2 milliárd euróra emelkedett.
Németország külkereskedelmi mérlegének többlete a tavaly októberi 12,5 milliárd euróról az idén októberben 5,2 milliárd euróra csökkent.
Magyarország, ahogy eddig is, továbbra is kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának – jelentette ki a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára a Magyar Vöröskereszt véradókamionjának és újabb segélyszállítmányának indulásakor, hétfőn Budapesten.
Soltész Miklós, aki egyben a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács (NHKT) elnöke is, azt mondta, Magyarország az elmúlt harminc év legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrajnai háború kitörése óta.
Ebben a munkában hat nagy karitatív szervezet nyújt segítséget:
Soltész Miklós kiemelte, eddig 3100 tonna segélyszállítmányt juttattak el Kárpátaljára 7,2 milliárd forint értékben, és 460 ezer embernek segítettek a karitatív szervezetek – írta az MTI.
Martin Griffiths, az ENSZ segélyezési főnöke négynapos útra érkezett Ukrajnába, miközben a tisztviselők az orosz légicsapások által sújtott energetikai létesítmények áramszolgáltatásának helyreállításáért küzdenek.
A humanitárius ügyekért felelős főtitkárhelyettes és a sürgősségi segélyek koordinátora a déli Mikolajiv városába, valamint a múlt hónapban felszabadított, frontvonalban lévő Herszon városába látogat el – közölte az ENSZ.
Közölte, hogy közel 18 millió embernek – az ukrán lakosság 40 százalékának – van szüksége humanitárius segítségre.
„Az infrastruktúra elleni orosz támadások hullámai miatt emberek milliói maradnak fűtés, tiszta víz vagy áram nélkül, miközben fagyos tél köszöntött rájuk” – írja a Sky News.
30 ezer rubel (körülbelül 190 ezer forint) pénzbüntetést kapott néhány napja egy orosz férfi azért, mert az Instagramon megosztotta egy álmát, amelyben az ukrán elnök is szerepelt.
Ivan Losevet a Szabad Európa oroszországi oldala szerint december 8-án ítélték el amiatt, hogy megsértette az orosz hadsereg becsületét – méghozzá azzal, hogy szeptember 23-án egy Instagram-bejegyzésben leírta, mit álmodott.
Ma azt álmodtam, hogy besoroztak, elvittek valamilyen felkészítő táborba, és abban a pillanatban az ukrán hadsereg Zelenszkij vezetésével lerohant minket
– írta a férfi, aki szerint ezután álmában foglyul ejtették, és le akarták lőni, de maga Zelenszkij kegyelmezett meg neki.
Zelenszkij barátságosan megpaskolta a vállamat, és azt mondta: »Őt engedjétek el, mindenki mást lőjetek le!«
– írta Losev, aki szerint ezután álmában még azt is megkérdezte Zelenszkijtől, hogy készíthet-e vele egy szelfit, és az ukrán elnök belement.
A férfi ellen az Instagram-bejegyzés megosztása után az orosz titkosszolgálat (FSZB) indított eljárást. Októberben a nyomozati anyagokat az egyik, radikalizmus ellen küzdő regionális szervnek küldték meg, és december 7-én került az ügy a bíróságra.
Ivan Losev – aki az ítélethirdetésnél nem tudott jelen lenni – azt mondta a Szabad Európának: őrültségnek tartja, hogy elítélték az álmának az Instagramon történő megosztása miatt.
Az EU a napokban megállapodhat a kilencedik szankciós csomagról – erről beszélt Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az EU-tagország brüsszeli tanácskozását megelőzően.
Az MTI szerint az uniós politikus mondta, hogy az Európai Unió már hétfőn vagy a következő napokban megállapodhat az Oroszországgal szembeni kilencedik szankciós csomagról, amely jelentősen fokozza a Moszkvára nehezedő nyomást. Hozzátette: a szankciós csomagnak még vannak tisztázandó pontjai, de a tervek szerint
Borrell azt is közölte, hogy a külügyi tanács hétfői ülésén újabb, nagyon szigorú szankciókat vethet ki iráni személyekkel és intézményekkel szemben az emberi jogok megsértése, valamint az Oroszországnak szállított drónok ügyében.
Petíció indult azért, hogy Jurij Bojkót, az Életért nevű betiltott ukrán ellenzéki párt képviselőjét megfosszák az Ukrajna Hőse elismeréstől. Most Volodimir Zelenszkij hivatala is lépett az ügyben.
Az elnöki hivatal oldalán szeptember 12-én közzétett petíciót több mint 26 ezren írták alá. A 25 ezres határ átlépése után az elnöki hivatal reagált a kezdeményezésre, és azt írták, hogy Zelenszkij egyeztetett Denisz Smihal ukrán miniszterelnökkel a petícióban foglaltakról és arról, hogy visszavonható-e az elismerés.
Jurij Bojko 2004-ben kapta meg az Ukrajna Hőse elismerést, akkor még energiaügyi miniszterként, az energiaiparban elért eredményeiért. A háború előtt az oroszpárti, Zelenszkijt gyakran kritizáló politikusok között tartották számon, azóta viszont gyakorlatilag ők is beálltak az ukrán elnök mögé az oroszok elleni háborúban.
Októberben nőtt a német külkereskedelmi áruforgalom az egy évvel korábbihoz képest, az oroszországi export viszont felére, az import pedig volumenben közel harmadára csökkent a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis hétfői jelentése alapján.
Októberben Németország összesen 135,3 milliárd euró értékben exportált árucikkeket, 11,4 százalékkal többet, mint 2021 októberében. Az októberi áruimport 130,1 milliárd eurót tett ki, 19,4 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
Az Oroszországba irányuló export tavaly októberhez képest 59,5 százalékkal 1 milliárd euróra csökkent. Németország árubehozatala Oroszországból 1,8 milliárd euró volt októberben, 38,5 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. A megemelkedett energiaárakat leszámítva az import ennél lényegesen nagyobb mértékben, 63,7 százalékkal esett vissza. A kőolaj- és földgázimport volumenben 65,1 százalékkal csökkent 1,4 millió tonnára, értékben pedig 53,2 százalékkal 0,7 milliárd euróra csökkent. A kőolaj és a földgáz a jelentős csökkenéssel együtt is a legjelentősebb orosz importáru Németország számára.
Az Egyesült Államokba irányuló német árukivitel 26,7 százalékkal 13,8 milliárd euróra emelkedett. Az Egyesült Államokkal folytatott kereskedelemben a legjelentősebb német exportcikk kategória a gépjármű és a járműalkatrészek voltak 3,5 milliárd euró értékben, 35,4 százalékos éves növekedéssel. A gépek és berendezések exportja az MTI szerint 4,5 százalékkal 2,2 milliárd euróra emelkedett.
Németország külkereskedelmi mérlegének többlete a tavaly októberi 12,5 milliárd euróról az idén októberben 5,2 milliárd euróra csökkent.
Ukrajna vezető biztonsági tisztviselői büntetőintézkedéseket rendeltek el hét magas rangú egyházi személy ellen – közölte Volodimir Zelenszkij elnök a nemzetbiztonsági szolgálatnak az ukrán ortodox egyház Moszkvához kötődő ága elleni akciósorozatát követően.
Zelenszkij hangoztatta, mindent megtesznek annak érdekében, hogy „az agresszor államnak” ne legyenek olyan kapcsolatai, amelyek az ukrán társadalmat hátrányosan érinthetik. Az ukrán Biztonsági Tanács által kiadott rendelet értelmében mind a hét személy vagyonát lefoglalták, számos gazdasági és jogi tevékenységtől eltiltották őket, és utazási tilalom alá helyezték őket.
A Moszkvához kötődő ortodox egyház a februári támadást követően megszakította kapcsolatait a moszkvai patriarchátussal – írta jelentésében a The Reuters brit hírügynökség. Az ukrán Biztonsági Tanács a múlt hónapban vizsgálatot rendelt el az egyház tevékenységével kapcsolatban, és jelenleg is vizsgálja az egyház tevékenységének korlátozását célzó jogszabályokat. Az ukrán biztonsági szolgálat sorozatos razziákat tart az ukrán ortodox egyház tulajdonában lévő ingatlanokban. A múlt héten egyben azzal vádolt meg egy magas rangú egyházi személyt, hogy a közösségi médiában közzétett posztjaiban az orosz politikát támogatva ukránellenes tevékenységet folytat.
Az orosz kötődésű egyház szóvivője a múlt héten azt mondta, hogy mindig az ukrán törvények keretein belül cselekedtek, annak pedig nincs jogi alapja, hogy nyomást gyakoroljanak híveikre – írta az MTI.
Pjotr Andriuscsenko, Mariupol polgármesterének tanácsadója vasárnap azt mondta, hogy Oroszország fokozta katonai jelenlétét a városban.
A jelentések szerint a Mariupoltól mintegy 35 kilométerre fekvő Jalta faluban egy második tábort is felállítottak a mozgósított orosz csapatok számára.
Mint ismert, az ellentámadásba lendülő ukrán hadsereg nemrég rakétatámadást indított az oroszok által megszállt Melitopol városa ellen, hogy visszaszerezze a települést. Erre válaszolhatott Moszkva a katonai tevékenység fokozásával.
Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Közigazgatás (OVA) vezetője egyeztetett Volodimir Kudrickijjal, az Ukrenerho állami energiaszolgáltató vezérigazgatójával. A katonai vezető kérésére Kárpátalja pótlólagosan több megawattnyi áramkapacitást fog kapni.
Tisztában vagyunk vele, hogy minden régió számára nehéz, de a mi felelősségünk Kárpátalja. Elértük azt az eredményt, hogy megyénk több áramot kap, ami azt jelenti, hogy stabilabb lesz az áramellátás a háztartásokban, az infrastrukturális létesítményekben és vállalatoknál
– fogalmazott Mikita a Kárpátalja.ma szerint. A vezető ugyanakkor arra kéri a lakosságot, hogy takarékoskodjon az árammal.
Az ukrán támadások következtében megrongálódott egy oktatási intézmény épülete Gorlovkában vasárnap este – közölte Ivan Prihodko, a település polgármestere.
A legfrissebb adatok szerint Gorlovka éjszakai ágyúzásának következtében megrongálódott a Stozska utca 53. szám alatti 48-as számú iskola épülete
– írta a polgármester Telegram-csatornáján.
Csökken a készség az Oroszország által Ukrajnában indított háború elől menekülők befogadására Európában – számolt be egy friss nemzetközi tanulmány.
Mostanra az európaiak csupán negyven százaléka vélekedik úgy, hogy a saját országát sújtó negatív gazdasági és szociális következmények ellenére továbbra is korlátlanul támogatná Ukrajnát.
A Mercator Migrációs és Demokrácia Fórum (MIDEM) és a YouGov közvélemény-kutató cég az ötödik felmérést készítette el a háború kitörése óta. A felmérés a szeptember–októberi időszakban készült, tíz európai uniós tagállamban, 20 400 ember közreműködésével. A témáról bővebben itt olvashatnak.
Októberben huszonkét tagállamban visszaesett, Magyarországon emelkedett az ideiglenes védelmi státuszt kapott ukrajnai menekültek száma az előző hónap adataihoz képest, a vizsgált hónapban Lengyelország biztosította a legtöbb ilyen jogállást az ukrán kérelmezőknek – tájékoztatott az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat pénteken.
Az uniós hivatal közlése szerint a háború elől Ukrajnából elmenekültek októberben is nagy számban regisztráltak ideiglenes védelemre, mely hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz.
Októberben a legtöbb, 54 520 ideiglenes védelmi státuszt biztosító Lengyelországot Németország (37 595), Olaszország (8620), Románia (8425) és Bulgária (7250) követte. Lengyelország októberben a szeptemberi adatokhoz képest 975-tel több, Németország azonban 14 385-tel kevesebb ilyen státuszt biztosított a kérelmezőknek, ahogy Olaszországban 3750, Romániában 1290, Bulgáriában pedig 2770-nel kevesebben kértek ideiglenes védelmi státuszt.
Az egyes tagállamok népességéhez viszonyítva októberben az ideiglenes védelemben részesülő ukrán állampolgárok ezer lakosra jutó aránya Észtországban volt a legmagasabb (1,7). Lengyelországban 1,4, Írországban 1,2, valamint Bulgáriában 1,1 ukrajnai menekült juttatott ezer lakosra.
A menekült ukrajnai kiskorú közül Lengyelország biztosította a legtöbb, 12 445 ideiglenes védelmét, majd Németország (11 230), Olaszország (2715) és Románia (2500). Megjegyezték, az ideiglenes védelemben részesülő ukrajnaiak többsége nő volt.
A jelentésből kiderült azt is, hogy Magyarország az ideiglenes védelemi státusz bevezetése óta márciusban 1440, áprilisban 7075, májusban 6935, júniusban 5650, júliusban 2794, augusztusban 1895, szeptemberben 1220, októberben pedig 1240 ilyen jogállást biztosított ukrajnai menekültek számára – számolt be az MTI.
Az orosz erők csekély előnyre tettek szert a kelet-ukrajnai Bahmut városában, ahol hónapok óta kíméletlen háború folyik – derült ki a Háborút Tanulmányozó Intézet hétfőn kora este kiadott értékeléséből.
Az ukrán hadsereg vasárnap késő este közölte, hogy orosz tankok, tüzérség és repülőgépek 27 várost és falut támadtak meg Bahmutban és környékén. Bahmut része annak a célnak, miszerint az orosz katonák elfoglalják a kelet-ukrajnai Donbász egész területét.
A város fölötti ellenőrzés megszerzése érdekében Oroszország a jelentés szerint zsoldosokra, börtönbe zárt sorkatonákra és újonnan mozgósított katonákra támaszkodott, hogy az ukrán állásokat megdöntse, ami lövészárokharcokat és tüzérségi csatákat eredményezett, amelyek a város és környékének nagy részét a földdel tették egyenlővé. Máshol az oroszok által megszállt dél-ukrajnai Melitopol városát a jelentések szerint szombat éjjel támadás érte.
Jevgenyij Balickij, a zaporizzsjai terület Oroszország által beiktatott vezetője azt állította, hogy Melitopol külvárosában egy szabadidőközpontot romboltak le, két ember meghalt és tíz megsebesült. Ivan Fedorov, Melitopol száműzött polgármestere azt mondta, hogy az ukrán erők megtámadták a városban lévő orosz csapatokat, és több tucat „betolakodót” megöltek. Az ukrán fegyveres erők részéről nem érkezett azonnali kommentár.
Odesszában több mint 1,5 millió ember maradt áram nélkül, miután orosz drónok támadásáról számoltak be. A javítások várhatóan hetekig, hónapokig tartanak. Az elnöki adminisztráció helyettes vezetője szerint csak a kritikus infrastruktúráknak van áramellátásuk. Vasárnap Makszim Marcsenko regionális kormányzó azt mondta, hogy fokozatosan visszatér az áramszolgáltatás Odesszába.
Több település víz alá került Kárpátalján a hétvégi heves esőzések miatt – írja a karpatalja.ma hírportál.
Azt írták, hogy a vízszint néhol akár egy métert is emelkedett, és emiatt sok utcát, valamint a házak udvarát is elöntötte a víz. A portál szerint Vezérszállást, Husztot, Perecsenyt, Ungvárt és Nagygejőcöt öntötte el a villámárvíz, de Munkácson is megemelkezdett a Latorca folyó vízszintje.
Az előrejelzések szerint az időjárási viszonyok miatt további vízszintemelkedés várható, ami jelentős gondokat okozhat több településen is – írta a karpatalja.ma.
Az Európai Unió kimerítette katonai készleteit, miközben fegyvereket szállított Ukrajnának – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi vezetője vasárnap, amikor a védelmi kiadások és az együttműködés növelésére irányuló lépéseket ismertette.
Borrell szerint az EU teljes védelmi kiadása 2025-ig várhatóan 70 milliárd euróval emelkedik.
Nem csak többet kell költenünk a védelemre, hanem jobban. Ez pedig azt jelenti, hogy jobban együtt kell működnünk
– mondta az e heti EU-csúcstalálkozó előtt.
„A fenyegetések, amelyekkel szembe kell néznünk, valósak, közel vannak, és valószínűleg egyre súlyosabbak lesznek” – tette hozzá az unió külügyi képviselője.
Vasárnap megérkezett Zambiába az ukrajnai harcokban elhunyt zambiai diák, Lemekhani Nathan Nyirenda holtteste.
Nyirenda Moszkvában tanult nukleáris mérnöki tanulmányokat, de 2020 áprilisában kilenc és fél év börtönbüntetésre ítélték kábítószerrel kapcsolatos bűncselekmény miatt.
A börtönből az orosz Wagner-csoport toborozta, hogy Ukrajnában harcoljon az orosz oldalon, ahol szeptemberben meghalt.
Zambia külügyminisztere közölte, hogy a családnak nyújtandó kártérítés kérdését a kellő időben megvitatják.
Nem kommunikálhat orosz diplomatákkal a brit királyi család – számolt be Andrej Kelin londoni orosz nagykövet a RIA Novosztyi szerint.
Kelin arra a kérdésre, hogy az orosz diplomáciai képviselet tagjai kapcsolatban állnak-e Nagy-Britannia új királyával, III. Károllyal azt válaszolta:
Nem, és tudom, hogy a királyi család tagjainak azt tanácsolják, hogy ne tartsanak kapcsolatot az orosz nagykövetséggel és ne lépjenek kapcsolatba vele.
A lap azt írta, az orosz diplomaták annak érdekében, hogy a két ország között fennmaradjon a párbeszéd, a brit külügyminisztériummal tartják a kapcsolatot.
Mint arról korábban beszámoltunk, Joe Bidennel, az Egyesült Államok elnökével egyeztetett Volodimir Zelenszkij vasárnap. Az amerikai vezető biztosította a háborúban álló országot arról, hogy kiemelten kezelik az ukrán légvédelem fokozását célzó erőfeszítéseket.
Olaf Scholz német kancellár pedig hétfőn tartott megbeszélést a G7-ek vezetőivel és az Európai Unió külügyminisztereivel, hogy megpróbáljanak megállapodni az Oroszországgal és Iránnal szembeni további szankciókról. De szó esett az Ukrajnának nyújtott humanitárius segélyekről és a fegyverszállítmányokról is.
Emellett az ukrán elnök megbeszéléseket folytatott Emmanuel Macron francia elnökkel és Recep Tayyip Erdogan török elnökkel is az oroszok Ukrajna ellen indított háborújáról. A The Reuters azt írta, a francia elnökkel védelemről, energiáról, gazdaságról és diplomáciáról esett szó, míg a török vezetővel Ukrajna gabonaexportjának biztosításáról egyeztettek.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Joe Bidennel, az Egyesült Államok elnökével beszélgetett december 11-én.
A háborúban álló ország vezetője megköszönte az amerikai segítséget, valamint megvitatták a két ország közötti további védelmi együttműködést. Zelenszkij és Biden a G7 online csúcstalálkozóval kapcsolatban is egyeztetett.
Egy gyümölcsöző beszélgetést folytattam Joe Bidennel. Kifejeztem hálámat az újabb segítségért, és megvitattuk a további védelmi együttműködést, az energiaágazatunk védelmét és fenntartását. Továbbá egyeztettük álláspontjainkat a G7 online csúcstalálkozó előtt
– fogalmazott Twitter-bejegyzésében az ukrán elnök.
Az ukrán fegyveres erők egységei hétfőn félóra alatt kétszer lőttek Gorlovkára Donyeckben. Erről a „Donyecki Népköztársaság” orosz képviseleti irodája számolt be az ukrán háborús bűnökkel kapcsolatos kérdéseket ellenőrző és koordináló közös központban a TASZSZ szerint.
Az orosz tájékoztatás szerint 1.05-kor és 1.40-kor az Ukrán Fegyveres Erők tüzet nyitottak Gorlovkára. Összesen kilenc lövést adtak le.
Magyarország területére december 11-én az ukrán–magyar határszakaszon 4670 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 4003 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 230 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől december 11-én 21 ember, köztük 12 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója ismét billentyűzetet ragadott, és a Twitteren kifejtette, mi kell ahhoz, hogy Ukrajna meg tudja nyerni az Oroszországgal vívott háborút. „Nem kell félni a Putyin utáni jövőtől” – írta a tanácsadó.
Podoljak szerint az alábbiaknak kell teljesülniük ahhoz, hogy véget érjen az orosz–ukrán háború:
Ha ezek megvalósulnak, akkor lehet bízni a győzelemben és a globális biztonság helyreállításában – véli Podoljak.
Indul az Index hétfői élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Vasárnapi percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!