Megkezdődött egy védőkupola felszerelése a zaporizzsjai atomerőmű kiégett fűtőelemeinek tárolására szolgáló terület fölé – közölte a tartomány moszkvai székhelyű hatóságának egyik tisztviselője.
Vlagyimir Rogov elmondta, hogy a kupola a drónok által szállított lövedékek és robbanószerkezetek szilánkjai ellen fog védeni – írja a The Guardian.
Az oroszok által megszállt délkelet-ukrajnai erőművet – Európa legnagyobb atomerőművét – többször is lőtték, és hat reaktorát hónapokkal ezelőtt leállították.
A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség nemrégiben bejelentette, hogy nukleáris biztonsági és védelmi szakértőket kíván állomásoztatni az ukrán atomerőművekben, hogy megelőzzenek minden nukleáris balesetet.
Az ENSZ nukleáris felügyelőszervezete egy állandó missziós csapatot is küldött a zaporizzsjai erőműbe.
Ez volt mára az Index percről percre közvetítése, köszönjük a megtisztelő és kitartó figyelmüket. Tartsanak velünk hétfőn is, már korán reggel indítjuk hírfolyamunkat!
Kijevben is felállították már a karácsonyfákat, amelyeket energiatakarékos égőkkel világítottak ki. Erről tett közzé fotókat a Reuters.
Ukrajna már hetek óta nehéz helyzetben van energetikai szempontból amiatt, hogy az ország infrastruktúráját súlyos csapások érték. Ezek várhatóan a közeljövőben is folytatódnak.
Az útnak indított újabb adomány összértéke meghaladja a 100 millió forintot, továbbá egy véradó kamion is elindult Kárpátaljára.
Kardos István, a Magyar Vöröskereszt főigazgatója a segélyszállítmány útnak indításakor Budapesten elmondta: az újabb rakomány takarókat, valamint egészségügyi és higiéniai eszközöket tartalmaz – írja a Kárpáti Igaz Szó.
A Magyar Vöröskereszt a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács tagjaként fontosnak tartja az egységes és koordinált segítségnyújtást. Az ukrajnai háború kitörése óta több mint 30 kamionnyi segélyszállítmányt juttattunk el kárpátaljai társszervezetünknek csaknem 300 millió forint értékben
– közölte Kardos István.
Magyarország, ahogy eddig is, úgy a továbbiakban is kész humanitárius segítséget nyújtani Ukrajnának – erről már a Miniszterelnökség egyházi és nemzetiségi kapcsolatokért felelős államtitkára, a Nemzeti Humanitárius Koordinációs Tanács elnöke beszélt a helyszínen.
Soltész Miklós kiemelte: Magyarország az elmúlt harminc év legnagyobb humanitárius akcióját hajtja végre az ukrajnai háború kitörése óta.
Eddig 3100 tonna segélyszállítmányt juttattak el Kárpátaljára 7,2 milliárd forint értékben,
és csaknem 460 ezer embernek segítettek a karitatív szervezetek. Az államtitkár kitért arra is, most kevesebb menekült érkezik Ukrajnából, mint a háború kezdetekor, viszont az otthon maradt emberek életét humanitárius katasztrófa fenyegeti.
Olekszandr Kamisin, az ukrán állami vasúti vállalat vezetője egy Twitter-posztban mutatta meg, hogy miként világítják ki a karácsonyfát a kijevi pályaudvaron.
Háború? Áramszünet? Nincs karácsonyfa? Ki nem találnátok, hogy mi pattant ki a fejünkből
– írta a videó mellé.
Az Ukrajna ellen indított teljes körű invázió óta az ukrán nemzeti rendőrség nyomozói 49 219 esetben indítottak büntetőeljárást az orosz hadsereg ellen – írja a Unian. Az Országos Rendőrség sajtószolgálata szerint a nyomozások elsősorban az Ukrajna területén elkövetett háborús törvények megszegését vizsgálják.
Az ukrajnai háború során az orosz hadsereg rendszeresen követett el háborús bűnöket. Ennek bizonyítékai mind megtalálhatóan Ukrajna területén.
Moszkva cáfolta, hogy a kötelező katonai szolgálat időtartamát hat hónapról egy évre emelné. Mihail Fotin alezredes, Dmitrov, Taldom és Dubna katonai biztosa állította először, hogy lenne erre igény. Arról beszélt, hogy 2023-ban lépne hatályba ez az intézkedés – írja a Sky News.
A videót azonban – amelyben Fotin követelte a katonai szolgálat meghosszabbítását – később törölték. Az orosz védelmi minisztérium azóta közölte: „nem fontolgat semmilyen változtatást az Oroszországi Föderáció jogi kódexében erre vonatkozóan. A szorgalmazott módosítás csak a sorkatonai szolgálat időtartamával kapcsolatban fogalmazódott meg.”
Rakétatalálat ért egy donyecki kórházat, a létesítmény tűz alá került. Több sebesültről is tudni – jelentette Alekszej Kulemzin, a város polgármestere a Telegramon.
Hozzátette: a kórházi betegeket evakuálják. A TASZSZ tudósítója szerint a tűz az épület felső emeleteire is átterjedt, ahol az idegsebészeti és gyermekosztályok találhatók. A tűzoltók és a mentők már a helyszínen vannak. Az ukrán hadsereg 10 rakétát lőtt ki a város irányába.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közleményben jelezte, hogy „az orosz propagandisták folytatják kampányukat Ukrajna villamosenergia-exportjának helyreállításáról”. Mint írták, az erről szóló hamis információk szerint az Ukrenerho vezetője, Volodimir Kudrickij levelet írt ez ügyben az ukrán energetikai minisztériumnak – közölte a karpatalja.ma.
A vállalat hangsúlyozta, hogy Ukrajna október 11-e óta nem exportál áramot, és arra kérte az embereket, hogy csak hivatalos forrásokból tájékozódjanak.
December 18-án az orosz megszállók megtámadták Herszon központját, aminek következtében hárman megsérültek – jelentette Jaroszlav Janusevics, Herszon tartományi kormányzója a Telegramon.
Hozzátette: Minden áldozat orvosi ellátást kap. A sürgősségi szolgálatok a helyszínen vannak – adta hírül az Unian ukrán hírügynökség.
Csapatszemlét tartott a „különleges hadművelet” övezetében Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter. A moszkvai katonai tárca tájékoztatása szerint a hadseregtábornok ellenőrizte az orosz egységek állásait a frontvonalon, fogadta a parancsnokok jelentését, és megköszönte a személyi állománynak a harci feladatok példamutató teljesítését – számolt be az MTI.
Vlagyimir Putyin orosz elnök pénteken kereste fel a „különleges hadművelet” törzsét egy meg nem nevezett helyszínen, és meghallgatta a parancsnokok javaslatait a közeli és középtávú cselekvésre vonatkozóan. A látogatásról szombaton számolt be a Kreml sajtószolgálata.
Orosz rakétatámadásban egy egész család meghalt Krivij Rihben, egy hétéves fiút kivéve, aki a támadás idején a nagymamájánál volt.
Az elhunyt házastársakat és másfél éves fiukat több mint 12 órán át keresték. Amikor kihúzták a családfőt a romok alól, még életben volt, de végül nem tudták megmenteni – írja az Unian ukrán hírügynökség.
Újabb robbanássorozat történt vasárnap Donyeck központjában – jelentette a helyszínről a TASZSZ tudósítója.
Helyi idő szerint délután 5-kor az ukrán hadsereg egy Grad sorozatvetőből nyolc rakétát lőtt ki a város több kerületére is. Vasárnap összesen 67 rakétát lőttek ki az ukránok a városra.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma (MoD) képeket tett közzé a Twitteren az Észak-Angliában gyakorlatozó ukrán katonákról.
Az Egyesült Királyság által vezetett kiképzési programban részt vevő ukrán újoncok a hét elején a havas Észak-Angliában gyakorlatoztak, hogy felkészüljenek a frontvonalbeli harcokra
– áll a posztban.
Ukrajna idén tavasszal megpróbálta likvidálni Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt. Az akció annak ellenére valósult meg, hogy az Egyesült Államok tiltakozott ellene – erről írt nemrég egy hosszú cikket a The New York Times.
Elmondásuk szerint az amerikai hírszerzés áprilisban értesült arról, hogy Geraszimov a frontra utazik. Az információt direkt nem adták át az ukránoknak, attól tartva, hogy az ő likvidálása tovább eszkalálhatná a háborút.
Az ukránok azonban ettől függetlenül szintén értesültek Geraszimov útjáról, és elkezdtek előkészíteni egy ellene irányuló merényletet.
Ekkor azonban magas rangú amerikai tisztviselők arra kérték őket, hogy állítsák le az akicót.
„Azt mondtuk nekik, hogy ne csinálják. Úgy voltunk vele, hogy »oké, ez már túl sok«” – mondta most az egyik tisztviselő erről a The New York Timesnak.
Ennek ellenére Ukrajna mégis végrehajtotta az akciót, mivel az Egyesült Államok kérése túl későn érkezett ahhoz, hogy leállítsák. A támadás azonban nem érte el céját: a The New York Times szerint tucatnyi orosz katona meghalt ugyan az akcióban, de maga Geraszimov sértetlenül megúszta a merényletet. Azonban a gyilkossági kísérlet után az orosz tábornokok jóval elővigyázatosabbak lettek, és ritkábban látogatták meg a frontot.
Barry R. McCaffrey nyugalmazott amerikai tábornok az Ukrajnában zajló háborúról szóló vita során azt mondta az MSNBC egyik műsorában, hogy szerinte stratégiai szempontból már most vesztesnek tekinthető Vlagyimir Putyin orosz elnök – írja a Newsweek.
A tábornok szerint Oroszország jövő tavasszal megpróbálhatja újraindítani a teljes körű offenzívát, de azok a próbálkozások csak „kétségbeesett kísérletek” lesznek. Hozzátette: az oroszok túl sok felszerelést, fegyvert és katonát veszítettek, de egyáltalán nem tanultak a hibáikból.
Az anyagi és technikai bázisuk összeomlott. Gyártóbázisuk nem tud lépést tartani azzal a háborúval, amelyet vívnak. A Nyugat továbbra is segíti Ukrajnát, így stabil a helyzetük
– mondta McCaffrey, aki szerint a megszállók képtelenek megbirkózni a nagyon aktív, agresszív ukrán hadsereggel. „Ezért most olyan helyzetbe kerültek, hogy szinte már csak a civil és az energetikai infrastruktúra megsemmisítésére koncentrálnak. Nem tartom valószínűnek, hogy újra elkezdenék Odessza ostromát, vagy megpróbálnák elfoglalni Harkivot.”
Vasárnap megjelent az ukrán elnöknek az a beszéde, amelyet eredetileg a katari focivébé döntőjén akart elmondani.
Korábban beszámoltunk arról, hogy a Nemzetközi Labdarúgó-szövetség (FIFA) visszautasította Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek azt a kérését, hogy beszédet mondhasson a döntőn. Ennek ellenére a beszéd most felkerült az internetre.
Zelenszkij lényegében arról beszélt, hogy a világbajnokságon békés körülmények közt mérkőznek meg egymással a nemzetek, és Ukrajna is azért dolgozik, hogy béke legyen, mert
a háborúban nincsenek bajnokok, és nincs döntetlen
– mondta.
Ezután hozzátette azt is, hogy a télen egy nemzetközi csúcsot szeretnének tartani a globális békéről, és azt kérte, hogy támogassák Ukrajnát a béke helyreállítására irányuló törekvésében.
Legyünk szemtanúi együtt a döntőnek és a háború végének is!
– zárta beszédét.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kijelentette, hogy megvan az alapja és a lehetősége az Oroszország által elcsatolt Krím felszabadításának, szerinte az ukrán emberek döntő többségében is megfogalmazódott a vágy erre.
A félsziget visszahódításának lehetősége ott van az emberek fejében, sokat gondolnak erre, és ez nekünk, vezetőknek nagyon fontos, egyben jelzésértékű. Az ellenség azonban biztos nem adja fel a Krímet csak úgy
– mondta az ukrán államfő a TF1 INFO francia tévécsatornának adott interjújában.
„Maga a hadművelet még nem kezdődött el. Ennek most nincs itt az ideje. Ha elkezdődik, tudatni fogjuk. A visszahódítási hadművelet mindig az emberek, a társadalom igényeivel kezdődik: vágyakkal és elvárásokkal. Hiszem, hogy egyszer elkezdhetünk gondolkodni erről” – jelentette ki Zelenszkij.
Vasárnap tüzérségi támadás érte az orosz–ukrán határ közelében lévő Belgorodi területet – számolt be az orosz állami hírügynökség.
A Belgorodi terület kormányzója, Vjacseszlav Gladkov közölte, hogy egy ember meghalt, és további nyolc ember megsérült abban a csapásban, amely egy, Belgorod városa közelében található csirkefarmot ért. Közlése szerint egy épület összedőlt, és számos eszköz megsemmisült a támadásban.
Egyes beszámolók szerint egy rakéta maradványai eshettek a farmra. Az említett épületről több felvétel is felkerült az internetre, eszerint egy raktárépületről lehet szó.
Több rakéta Belgorod városát is célba vette, ezek többségét az orosz légvédelem semlegesíteni tudta.
Egy nap alatt mintegy hatmillió ukrajnai lakos otthonába kapcsolták vissza az áramot, a vezetékes vízellátással azonban továbbra is nagy gondok vannak – jelentette ki Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
„A javítási munkálatok a pénteki terrorcsapás után is megszakítás nélkül folytatódnak. Természetesen még sok munka van a rendszer stabilizálását illetően” – mondta az ukrán elnök. Kifejtette, hogy problémák vannak a távfűtéssel, és jelentős gondok jelentkeznek a vízellátásban. A legnehezebb a fővárosban a helyzet, Kijevben és környékén, valamint főként Vinnicja és Lviv régióban. Ismételten azzal a felhívással fordult a nemzetközi partnerekhez, hogy biztosítsanak Ukrajnának megbízható légvédelmi pajzsot.
Volodimir Zelenszkij hozzátette: a Nyugat képes lenne százszázalékos védelmet nyújtani az ukrán embereknek az orosz rakétákkal szemben.
Ha segítenek, akkor az orosz rakétaterror egyszerűen lehetetlenné válna. Csak ez jelent biztonságot emberek milliói számára, és az egész katonai helyzet stratégiailag átalakulna. Minél kevesebb lehetősége van Oroszországnak a terrorra, annál több lehetőségünk lesz szavatolni a békét
– hangoztatta.
Az Ukrenerho áramszolgáltató vállalat közben nyilvánosan cáfolta, hogy Ukrajna felújítaná a villamosenergia-exportját. Közleményükben úgy fogalmaznak: Oroszország hamis levelet terjeszt, amelyben Volodimir Kudrickij, a vállalt vezetője állítólag erről írt az ukrán energetikai minisztériumnak. „Az oroszok megint megpróbálják elhitetni az ukránokkal, hogy az áramkimaradásokért az energetikai szakemberek a felelősek, nem pedig a kilenc nagyszabású orosz rakétatámadási hullám” – közölte a vállalat.
Ferenc pápa a Szent Péter téren mondott beszédet advent utolsó vasárnapján. Az egyházfő arra kérte Szűz Máriát, érintse meg mindazok szívét, akik képesek megállítani a háborút.
„Ne felejtsük el, hogy az ukrán nép szenved, főleg a gyermekek, az idősek, a betegek. Imádkozzunk, imádkozzunk!” – ismételgette a pápa.
Az ABC spanyol napilap azon kérdésére, hogy miközben az egyházfő közvetíteni igyekszik, van, aki bírálja a kijelentéseit, azt mondta: ő mindenkit fogad, háromszor találkozott már Volodimir Zelenszkij egyházügyi tanácsadójával is. „Kapcsolatban állok mindenkivel, mindenkit fogadok, segítek.” Hozzátette: nem lát esélyt arra, hogy rövid időn belül véget ér a háború.
Ne felejtsük, világháborúról van szó! Háborút akkor vívnak, amikor egy birodalom elkezd gyengülni, és akkor, amikor vannak felhasználható, eladható, tesztelhető fegyverek. Úgy látom, számos érdek játszik most szerepet ebben a konfliktusban
– fogalmazott Ferenc pápa, aki a héten, a karácsony közeledtével azt kérte az emberektől, hogy vásároljanak kevesebbet, ünnepeljenek meghitt körülmények között, de szerényebben, és inkább támogassák az ukrán embereket.
Állítólag leesett a lépcsőn, és életét vesztette Dmitrij Zelenov, az egyik legnagyobb orosz ingatlanfejlesztő vállalat, a Don-Sztroj korábbi tulajdonosa – írja az Il Messaggero.
Dmitrij Zelenov korábban többször is kritizálta és értelmetlennek nevezte az Ukrajna ellen indított háborút. Az üzletember Franciaországban élt a családjával, és ott is halt meg a napokban.
Az Ukrajnában zajló háború kezdete óta számos orosz milliárdos, vállalkozó vagy vezető beosztású személy halt meg rejtélyes körülmények között: így a Gazprom, a Lukoil és az Orosz Vasutak több vezetője, tulajdonosa is életét vesztette.
A Tvorcsit választották ki, hogy képviselje Ukrajnát a következő eurovíziós dalfesztiválon Liverpoolban. A szombat este Kijevben megrendezett döntőbe 289 induló közül tíz előadó jutott be. A zsűri és a közönség 50-50 százalékban döntött.
A szokásos évektől eltérően, amikor a versenyt az előző győztes országában – ezúttal Ukrajnában – rendezik meg, a harcok miatt a versenyt át kellett helyezni – Liverpoolba, mert az Egyesült Királyság lett a második helyezett.
A Tvorcsi egy elektronikus zenei együttes a nyugati Ternopil városából. 2018-ban alapította Andrew Hutsuliak zenei producer és Jeffery Augustus Kenny énekes. A versenyen a Heart Of Steel című dalt fogják előadni – írja a Sky News.
Mivel Kenny Nigériából származik – annak ellenére, hogy az ukrajnai Ternopili Nemzeti Orvosi Egyetemen találkoztak egymással –, a duó általában angolul lép fel.
Gyenyisz Majdanov egy orosz énekes és politikus, akinek legújabb szimfonikus popdala a Szarmat nevű, orosz szuperfegyverként emlegetett ballisztikus rakétáról szól. Az énekes-politikusnak Dmitrij Rogozin, az Orosz Szövetségi Űrügynökség (Roszkoszmosz) korábbi vezetője segített megírni a dalszöveget.
A szövegből kiderül többek között az is, hogy a Szarmat az Egyesült Államokra szegeződik, és mivel erősebb az Urál hegységnél is, ezért nem fognak rajta a szankciók, sőt egyetlen szempillantás alatt képes lenne megsemmisíteni Oroszország ellenségeit.
A hírt megosztó Francis Scarr újságíró annyit fűzött hozzá a videóhoz, hogy „azt hittem, túl vagyunk már azon, hogy Oroszország meglepetéseket tudjon okozni, de mekkorát tévedtem”.
Annalena Baerbock német külügyminiszter ellenzi az ukrajnai tűzszünetet Oroszország feltételei mellett – nyilatkozta vasárnap a Bild am Sonntag című lapnak.
A német külügyminiszter véleménye szerint az oroszok forgatókönyve nem tenné jobbá az ukrán emberek életét. Emellett kijelentette, nem számít arra, hogy a tűzszünet mostanában létrejön.
Az orosz elnöknek mindössze annyit kell tennie, hogy elrendeli csapatai visszavonulását. Sajnos azonban nem ezt mutatják az előjelek
– zárta Baerbock a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Az ukrán fegyveres erők szerint február 24-e, a háború kezdete és december 18-a között Oroszország összesen több mint 98 ezer katonát veszített a háborúban.
Az ukrán fegyveres erők becslése szerint 98 280 orosz katona halt meg a háborúban a konfliktus február végi kitörése óta.
Ebből Ukrajna állítása szerint 590-en az elmúlt 24 órában haltak meg.
Kijev rendszeresen megosztja az orosz veszteségekre vonatkozó jelentéseit, de érdemes megjegyezni, hogy ezek következetesen jóval magasabbak, mint az orosz és nyugati ügynökségek által közölt adatok.
A New York Times információja szerint az Egyesült Államok állítólag megpróbálta megakadályozni, hogy az ukrán hadsereg kivégezze Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnököt.
Több amerikai tisztviselő már korábban értesült arról, hogy Geraszimov látogatást tervez tenni a fronton, ezt az információt azonban el akarták titkolni Ukrajna elől – írja a Tagesspiegel.
Az amerikai tisztviselők attól tartottak, hogy egy Valerij Geraszimov ellen irányuló támadás háborút robbanthat ki az Egyesült Államok és Oroszország között. Kijev ennek ellenére értesült a látogatásról, és az aznapi ukrán támadásokban több orosz katona is életét vesztette, Geraszimov azonban nem volt köztük.
A Csecsen Köztársaság elnöke arra szólítja fel a világot, hogy szálljanak szembe a NATO-val és az Egyesült Államokkal. Ramzan Kadirov a saját Telegram-csatornáján megosztott bejegyzésében azt írta, „Oroszország már szembeszállt a gonosszal, és halad a győzelem felé”.
Az elmúlt száz évben az Egyesült Államok és Európa több tucat háborút, katonai puccsot és inváziót szervezett világszerte. Civilek milliói estek áldozatul nekik. Most azonban még szörnyűbb veszélyt jelentenek, nevezetesen az emberiség fennállása során az emberek által kifejlesztett erkölcsi értékek megsemmisítését. Könnyen manipulálható állatokká akarnak változtatni minket. Ez soha nem történhet meg! Felszólítjuk az egész iszlám világot, minden értelmes embert, hogy egyesüljünk közös ellenségünk ellen! A pénzük és a fegyvereik semmit sem érnek a mi szolidaritásunkkal, akaratunkkal és a Teremtőnkbe vetett hitünkkel szemben! Az Észak-atlanti Szövetség az egész világ létét fenyegeti. De Oroszország, a Nyugat minden jóslatával ellentétben, szembeszállt ezzel a gonosszal, és magabiztosan halad a győzelem felé. Ne hagyjátok, hogy a NATO diktáljon nektek, mert hamarosan eljönnek, hogy eltapossák a hazátokat! Álljatok egy oldalra a testvéreitekkel!
– írta valamilyen oknál fogva kínai nyelven a posztjában. A bejegyzéshez videómontázst is csatolt, amelyben Kadirov felszólalásai mellett történelmi események is láthatók, többek között a náci Németországról és Hitlerről.
Teljesen helyreállt a hőellátó rendszer működése Kijevben – közölte Vitalij Klicsko, Ukrajna fővárosának polgármestere a Telegram-csatornáján vasárnap.
A legutóbbi ágyúzás után a város helyreállítja az összes szolgáltatás működését. A főváros hőellátó rendszerének működése teljesen helyreállt. Minden hőellátási forrás megfelelően működik
– írta Klicsko a posztjában.
A város első embere szerint napközben a közművek Kijev lakosságának segítenek az egyéni problémák elhárításában.
Az ukrajnai háború kitörése óta több mint 133 ezer ukrajnai menekült haladt át Szerbián – közölte a szerbiai menekültügyi főbiztosság vasárnap.
A közlemény szerint a főbiztosság körülbelül négyezer menekültnek segített szállást találni, míg 83-an az egyik befogadóközpontban tartózkodnak.
Népünk a múltban már megismerte, milyen az, amikor erőszak miatt kell elhagynod az országodat, és hogy azokban a pillanatokban milyen sokat jelent, ha valaki segít, és lehetőséget teremt arra, hogy új életet kezdj
– írta Natasa Stanisavljevic menekültügyi főbiztos a közleményben.
A Blic című belgrádi napilap szerint az ukrajnai háború kezdete óta több mint 140 ezer orosz is érkezett Szerbiába. Ők ideiglenes letelepedési engedélyt is kértek. A lap adatai szerint február 24. óta mintegy 23 ezer ukrán állampolgár is kért letelepedési engedélyt a nyugat-balkáni országban – írta az MTI.