Luiz Inácio Lula da Silva megválasztott brazil elnök elmondta, hogy beszélt Vlagyimir Putyinnal. Megjegyezte, hogy az orosz elnök gratulált neki választási győzelméhez, és reményét fejezte ki, hogy a két ország közötti kapcsolatok megerősödnek.
„Brazília visszatért, párbeszédet keres mindenkivel, és elkötelezett az éhezés nélküli, békés világ megteremtése mellett” – mondta Lula, aki január 1-jén veszi át a hivatalban lévő Jair Bolsonaro helyét.
Vlagyimir Putyin orosz elnök állami kitüntetésben részesítette a de facto Donyecki és Luhanszki Népköztársaságok vezetőit, Denisz Pusilint és Leonyid Pasecsniket.
Ugyanakkor az orosz oktatás, tudomány, orvostudomány és egészségügy kiemelkedő szereplői is elismerést kaptak az orosz vezetőtől – számolt be a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Nehéz dolguk van az orosz biztonsági alakulatoknak a de facto Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban, valamint Herszon és Zaporizzsja területén – mondta Vlagyimir Putyin hétfőn, ünnepi beszédében.
Igen, most nehéz dolguk van: a helyzet a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokban, valamint Herszon és Zaporizzsja területén rendkívül nehéz
– fogalmazott Putyin a biztonsági szolgálatok dolgozóinak napján tartott felszólalásában a TASZSZ orosz állami hírügynökség szerint.
Az orosz vezető kiemelte: a területen élő emberek számítanak az orosz védőkre, akik kötelessége az, hogy mindent megtegyenek a biztonságuk érdekében.
Az ukrán sajtó szerint Volodimir Zelenszkij Bahmut városába utazott, amelyet jelenleg nagy erőkkel próbálnak elfoglalni az oroszok.
A látogatást (érthető okokból) nem jelentették be előre. A beszámolók szerint az ukrán elnök találkozott a város védőivel, és kitüntetéseket adott át nekik.
A sajtóban sok helyen először arról számoltak be, hogy Zelenszkij még mindig Bahmutban lehet, de – mint utólag kiderült – már elhagyta a várost.
A települést már hónapok óta próbálja elfoglalni az orosz hadsereg, egy jelentős részét elpusztították.
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter azzal vádolta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy „nem érti a helyzet komolyságát és nem törődik népével”.
„Csak úgy ontja magából az ötleteket” – mondta Lavrov a Belarus 1 televíziós csatornának adott interjújában Minszkben.
Zelenszkij ötletei, amelyek természetéről Lavrov nem adott fontos felvilágosítást, a kijevi vezetés „rasszista jellegét” fedték fel, állítja a tárcavezető.
Az ukrán államfő a közelmúltban többször is egy nemzetközi törvényszék létrehozásának ötletét szorgalmazta, amely előtt minden felelős moszkvai politikus és katonatiszt felelne az ukrajnai háború és az ott elkövetett háborús bűnök miatt.
Ismét folyamatos a ki- és beléptetés az ukrán–magyar határátkelőkön – számolt be a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság kedden délelőtt.
Mint arról korábban beszámoltunk, az ukrán oldalon történt informatikai hiba miatt 6 óra 30 perctől mindkét irányba szünetelt az átkelés. A hiba megszüntetése után, két óra elteltével, ismét zavartalanná vált a határforgalom minden ukrán–magyar átkelőn.
„Rendkívül nehéz” a helyzet abban a négy ukrajnai régióban, amelyet Oroszország idén ősszel sajátjának nyilvánított – mondta Vlagyimir Putyin.
Az orosz elnök az orosz titkosszolgálatok napja alkalmából tett közzé egy rövid üzenetet. Vlagyimir Putyin megparancsolta a titkosszolgálat (FSZB) határvédelmi szolgálatának, hogy fokozzák erőfeszítéseiket.
A harcias nacionalizmus erőszakot szül, és azok a provokációk, amelyek az etnikai gyűlöletet szítják fel, az egész társadalmunk egységére veszélyt jelentenek
– fogalmazott a közleményben Putyin.
Az orosz törvényhozás kedden elfogadott egy törvényt, amelynek értelmében akár öt év börtönbüntetést is ki lehet szabni azoknak, akik meggyalázzák a Szent György Érdemrendről ismert szalagot.
A szalag – amelyet a Szent György mellett más katonai kitüntetéseknél is használnak – három fekete és két narancssárga csíkból áll. Napjainkban már nemcsak általánosságban az orosz hadsereg szimbóluma,
hanem kifejezetten az Ukrajna elleni invázió egyik jelképévé is vált.
Emiatt több országban is betiltották idén, például Litvániában és Moldovában is.
Most az orosz törvényhozás egy új törvénnyel büntetéseket helyezett kilátásba azoknak, akik Oroszországban, nyilvánosan „megszentségtelenítik” ezeket a szalagokat. A kiszabható büntetés – a körülmények fényében – többféle lehet:
Ha valaki egymagában követ el ilyen bűncselekményt, akkor akár három év börtönt és 3 millió rubel pénzbüntetést kaphat.
Egy jogi személy esetén 3 és 5 millió rubel közti pénzbüntetést lehet kiszabni.
Ha pedig több ember előre eltervezett módon követi el a bűncselekményt, akkor 2–5 millió rubelnyi pénzbüntetést és 5 év börtönt kaphatnak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök videóüzenetében azt követelte, hogy külföldön kaphasson gyógykezelést Miheil Szaakasvili volt georgiai (egykori Grúzia) elnök, aki hatalommal való visszaélés miatt van börtönben. Az ukrán államfő kiemelte: a karácsony közeledtével fontos az irgalmasság, és ami Szaakasvilivel történik, az nem illik Georgiához.
Zelenszkij úgy véli, hogy az 54 éves politikust egy ukrajnai, európai vagy amerikai egészségügyi létesítménybe kellene vinni, hogy megfelelő kezelést kapjon.
Szaakasvili 2004 és 2013 között volt a kaukázusi köztársaság elnöke. Nyolc évet töltött száműzetésben az Egyesült Államokban, illetve Ukrajnában, ahol egyebek között Odessza kormányzója és Zelenszkij reformokért felelős tisztségviselője volt. 2018-ban távollétében hatévi börtönre ítélték hazájában, 2021 októberében vették őrizetbe, amikor az önkormányzati választások előtt titokban visszatért Georgiába. Az egykori elnök tagadta az ellene felhozott vádakat, és elítélését politikai megtorlásnak tartja.
Szaakasvili múlt héten éhségsztrájkba kezdett, mert nem engedélyezték neki, hogy videó-összeköttetés segítségével bírósági meghallgatást tartsanak az egészségi állapota miatt szabadlábra helyezését kérő beadványáról. Az éhségsztrájkot végül európai parlamenti képviselők felhívására néhány órával később befejezte. A georgiai hatóságok szerint Szaakasvili szimulál, hogy kikényszerítse szabadon engedését.
A belorusz elnök egy sajtótájékoztatót tartott Vlagyimir Putyinnal hétfőn, amin egy gúnyos mondat is elhangzott tőle.
Anton Herascsenko ukrán belügyminiszteri tanácsadó (és mások szerint is) Aljakszandr Lukasenka azt mondta:
Tudják, mi ketten agresszortársak vagyunk, az egész bolygó legártalmasabb és legtoxikusabb emberei. Csak egy vitánk van: hogy ki a győztes. Vlagyimir Vlagyimirovics szerint én vagyok, de én kezdem azt gondolni, hogy ő az. Végül arra jutottunk, hogy holtversenyben elsők vagyunk, és ennyi.
A belorusz elnök azért is beszélgetett agresszióról hétfőn, mert az utóbbi napokban felmerült, hogy országa is beszállhat a háborúba.
Egy orosz bíróság elrendelte Oleg Gyeripaszka orosz üzletember Szocsiban található luxuskomplexumának lefoglalását. A milliárdos korábban többször is éles kritikával illette a Kremlt az Ukrajnában zajló háború miatt. Gyeripaszka egy nyilatkozatában őrültségnek nevezte azt.
A luxushotel miatt kitört jogi vita még a háború előtt kezdődött, de a Financial Times értesülései szerint nem a véletlennek tudható be, hogy az egymilliárd dollárt érő Imeretinszkij hotelkomplexumot azt követően foglalták le, hogy az orosz kormány nemtetszését fejezte ki Gyeripaszka háborúval kapcsolatban tett nyilatkozatai miatt.
Az oligarcha márciusban azt írta a Twitteren, hogy „minél előbb békét kell kötniük a háborúzó feleknek, mivel már átlépték azt a pontot, ahonnan lenne visszatérés”.
A szocsi turistaközpontot egy alapítvány álmodta meg, melynek felügyelőbizottsági elnöke nem más, mint Vlagyimir Putyin. A szervezet társtulajdonosa pedig Szergej Roldugin csellóművész, akit az orosz elnök offshore-vagyonkezelőjeként tartanak számon. Rolduginról azt érdemes még megjegyezni, hogy ő Putyin Marija nevű lányának a keresztapja. Mindezek ismeretében már kikövetkeztethető, hogy mi lehetett a mostani bírósági döntés mozgatórúgója.
Az összes metróvonal újraindult Kijevben – számolt be Vitalij Klicsko, Ukrajna fővárosának polgármestere.
Minden metróvonalon helyreállt a vonatforgalom
– írta Telegram-csatornáján Klicsko. A polgármester kiemelte, hogy a Liszova, Csernyihivka, Darnicja és Livoberezna állomásokon is megkezdték a munkát. „Az energetikai munkások minden meghibásodást megszüntettek” – tette hozzá.
Az ukrán fegyveres erők heves támadásai miatt leállították a forgalmat a Gorlovka és Jaszinovataja közötti autópályán – számolt be Telegram-csatornáján Ivan Prihodko, Gorlovka polgármestere.
Az Ukrán Fegyveres Erők támadásai miatt a Gorlovka–Jaszinovataja autópályán átmenetileg le van tiltva a forgalom. Kérünk benneteket, hogy ezt az információt vegyétek figyelembe az utazások tervezésekor és az elkerülő útvonalakat használjátok
– írta posztjában a polgármester.
Ennek oka az ukrán oldalon történt informatikai hiba – közölte a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Rendőr-főkapitányság a police.hu oldalon. A tájékoztatás szerint 6.30 óra óta szünetel a ki- és beléptetés az ukrán viszonylatú közúti határátkelőhelyeken. Az ukrán fél közlése szerint a szakemberek már dolgoznak a hiba elhárításán. A rendőrség a külföldre utazóknak azt ajánlja, hogy indulás előtt tájékozódjanak a határátkelőhelyek nyitvatartási idejéről és az aktuális várakozási időkről a rendőrségi honlap Határinfó oldalán, valamint a Rendőrségi Útinformációs Rendszer (Rutin) mobilapplikáció segítségével.
Ellentmond a piaci elveknek az EU gázárplafonról szóló megállapodása – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő Minszkben újságíróknak.
Ez a piaci árképzési folyamat megsértése, a piaci folyamatokba való beavatkozás, bármilyen, a plafonra való hivatkozás elfogadhatatlan
– mondta Peszkov az Interfax hírügynökség kérdésére válaszolva. A szóvivő szerint az orosz válasz kidolgozásához időre van szükség, hogy „gondosan mérlegelni lehessen az előnyöket és hátrányokat”.
Mint arról beszámoltunk, az uniós országok hétfőn a megawattóránkénti 180 eurós gázárplafonban állapodtak meg.
A döntést megelőző várakozáskor az amerikai dollár és az euró folyamatosan emelkedett a moszkvai tőzsdén a hétfői kereskedésben. A dollár moszkvai idő szerint 19 óra 02 perckor 67,72 rubelt ért, 3,07 rubellel többet az előző kereskedés zárásához képest. Az euró árfolyama 72,1 rubel volt, miután 3 rubellel emelkedett egy nap alatt.
A dollár hétfőn május 11. óta először emelkedett átmenetileg 68 rubel, az euró pedig 72 rubel fölé – számolt be az MTI.
Magyarország területére december 19-én az ukrán–magyar határszakaszon 5100 ember lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3485 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett – számolt be a rendőrség.
A beléptetettek közül a rendőrség 136 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ez idő alatt kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Hozzátették: az ukrajnai háború elől december 19-én 50 ember, köztük 16 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
Az orosz kormányzat közölte, hogy 4 amerikai gyártmányú rakétát lőttek le az Ukrajnával határos belgorodi területen.
Az oroszok szerint összesen 4 amerikai HARM-rakétát (High-speed Anti-Radiation Missile – magyarul röviden: radarelhárító rakéta) lőttek le Belgorod felett. A CNN szerint a moszkvai kormányzat eddig nem gyakran állította azt, hogy az ukránok bevetették ezeket a különleges rakétákat.
Az amerikai kormányzat augusztus elején ismerte el azt, hogy korábban, titokban ezeket a fegyvereket is átadta már Ukrajnának. Az oroszok állítása szerint két hete is volt egy hasonló incidens, akkor 2 rakétát vetettek be.
Vlagyimir Putyin orosz elnök elrendelte az orosz határok megerősítését, és arra utasította a biztonsági szolgálatokat, hogy tartsanak fenn nagyobb ellenőrzést a társadalom felett, továbbá „minél hamarabb kutassák fel az árulókat, a kémeket és a szabotőröket” – írja az aljazeera.
Maximális higgadtságra, erőkoncentrációra van most szükség a kémelhárítástól, beleértve a katonai hírszerzést is
– idézte Putyin szavait a TASZSZ orosz állami hírügynökség.
Az orosz államfő hozzátette: fokozni kell az ellenőrzést a határőrizeti szolgálatokon és a Szövetségi Biztonsági Szolgálaton (FSZB) keresztül is.
„Valamennyi kihágást vagy megsértésére irányuló minden kísérletet gyorsan és hatékonyan meg kell akadályozni a rendelkezésünkre álló erőkkel és eszközökkel, beleértve a mozgó akcióegységeket és a különleges erőket is” – mondta Putyin.
A Dél-Ukrajnában található Mariupolt csaknem három hónapig ostromolták az orosz erők. A települést szinte folyamatosan lőtték, ukrán tisztviselők szerint a város közel 95 százaléka elpusztult.
Mariupol május végén került az orosz csapatok kezére, és azóta kevés információ érkezett a városból, amiről most készült egy friss, ámde lehangoló videó.
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Hétfői percről percre hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!