Egy új tanulmány szerint Kína a zéró-Covid politikájának hirtelen és felkészületlen feladása közel egymillió ember halálához vezethet, mivel az ország készül a fertőzés példátlan hullámára, amely a legnagyobb városokból a vidéki területekre is át fog terjedni.
A kínai kormány közel három éve szigorú zárlatokat, központi karanténokat, tömeges teszteket és szigorú kapcsolatkövetést alkalmaz a vírus terjedésének megfékezésére. Ezt a költséges stratégiát e hónap elején feladták, miután országszerte tüntetések robbantak ki a szigorú korlátozások ellen, amelyek felforgatták a vállalkozásokat és a mindennapi életet − írta meg a CNN.
Szakértők azonban arra figyelmeztettek, hogy az ország nincs felkészülve egy ilyen drasztikus lépésre, mivel elmaradt az időskorúak oltási arányának növelése, a kórházak sürgősségi és intenzív ellátási kapacitásának növelése és a vírusellenes gyógyszerek felhalmozása.
A jelenlegi feltételek mellett egy országos újranyitás akár 684 halálesetet is eredményezhetne egymillió emberre vetítve, a Hongkongi Egyetem három professzorának előrejelzése szerint.
Kína 1,4 milliárd fős lakosságát tekintve ez 964 400 halálesetet jelentene.
A fertőzések megugrása valószínűleg túlterhelné az ország számos helyi egészségügyi rendszerét − áll a Medrxiv preprint szerveren múlt héten közzétett kutatási dokumentumban, amelyet szakértők még nem véleményeztek.
A tanulmány szerint a korlátozások egyidejű feloldása valamennyi tartományban a kórházi kapacitás 1,5-2,5-szeresének megfelelő kórházi ellátási igényeket eredményezne.
A legrosszabb forgatókönyv azonban elkerülhető lenne, ha Kína minél előbb bevezetné az emlékeztető oltásokat és a vírusellenes gyógyszereket.
A részben a Kínai Betegség-ellenőrzési és Megelőzési Központ és a hongkongi kormány által finanszírozott tanulmány szerint 85 százalékos negyedik adag oltási lefedettség és 60 százalékos vírusellenes lefedettség esetén a halálesetek száma 26-35 százalékkal csökkenhet.
Hétfőn a kínai egészségügyi hatóságok két koronavírushoz kapcsolatos halálesetet jelentettek be, mindkettőt a fővárosban, Pekingben, amely a világjárvány kezdete óta a legsúlyosabb járványkitöréssel küzd.
Ezek voltak az első hivatalosan bejelentett halálesetek a korlátozások december 7-i drámai enyhítése óta, bár a kínai közösségi médiában közzétett bejegyzések arra utaltak, hogy az elmúlt hetekben megugrott a forgalom a pekingi temetkezési vállalatoknál és krematóriumokban.
Egy Peking külvárosában lévő temetkezési vállalat egyik alkalmazottja a CNN-nek elmondta, hogy a hosszú sorok miatt elárasztották őket a hamvasztásra várók, és az ügyfeleknek legalább másnapig kell várniuk, hogy elhamvaszthassák szeretteiket.
A Baidu, Kína meghatározó online keresőmotorja, a pekingi lakosok által a „temetkezési vállalatok” keresése rekordot döntött a járvány kezdete óta.
Más nagyvárosokban is megugrott a fertőzések száma. Sanghajban az iskolák hétfőtől kezdve a legtöbb órát az interneten tartják. A déli nagyvárosban, Kuangcsouban a hatóságok azt mondták a diákoknak, akik már online órákat vesznek, és az óvodásoknak, hogy ne készüljenek fel az iskolába való visszatérésre.
A délnyugati Csungking megapoliszban a hatóságok vasárnap bejelentették, hogy a közszférában dolgozó, pozitív tesztet produkáló dolgozók munkába állhatnak − ez figyelemre méltó fordulat egy olyan városban, ahol alig néhány hete még tömeges lezárás volt érvényben.
A hivatalos számok alapján nehéz megítélni a járvány valódi méretét. Kína a múlt héten leállította a tünetmentes esetek jelentését, és elismerte, hogy már nem lehet nyomon követni a fertőzések tényleges számát. Korábban ezek a tünetmentes esetek tették ki az ország hivatalos esetszámának nagy részét. De az esetszámlálás többi része is értelmetlenné vált, mivel a városok visszavonták a tömeges tesztelést, és lehetővé tették az embereknek, hogy antigénteszteket használjanak és otthon izoláljanak.
Kínai szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a legrosszabb még hátravan. Wu Zunyou, a kínai járványügyi hivatal vezető epidemiológusa szerint az országot az idei télen várható három fertőzési hullám közül az első érte el.
Wu egy szombati pekingi konferencián elmondta, hogy a jelenlegi hullám január közepéig tarthat. A második hullám várhatóan január végétől jövő év február közepéig tart, amit a január 21-re eső holdújévi ünnep előtti tömeges utazás vált ki.
Minden évben több száz millió ember, aki elhagyta szülővárosát, hogy Kína gyorsan növekvő városaiban építsen új életet, vonatokra, buszokra és repülőgépekre száll, hogy meglátogassa családját − ez a hetekig tartó utazási roham a Föld legnagyobb éves migrációjaként ismert.
Ezeket az utazásokat a hatóságok három egymást követő évben a zéró-Covid politika keretében megakadályozták. A szakértők arra figyelmeztetnek, hogy a belföldi utazási korlátozások feloldásával a vírus átterjedhet Kína vidéki területeire, ahol alacsonyabb az oltottsági arány és hiányoznak az orvosi források is.
Wu szerint a megbetegedések harmadik hulláma február végétől március közepéig tartana, amikor az emberek az egyhetes szabadság után visszatérnek a munkába.
(Borítókép: Noel CELIS / AFP)