Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Tartsanak velünk ma is!
A hétfői percről percre közvetítésünket itt érhetik el.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök hétfőn Narendra Modi indiai miniszterelnökkel folytatott telefonbeszélgetésén kijelentette, hogy számít India segítségére a béketerv végrehajtásában.
Újdelhi igyekszik fellendíteni a kereskedelmi kapcsolatokat Moszkvával, miután az orosz olaj egyik legnagyobb vásárlójává vált, dacolva a nyugati szankciókkal. Ezzel létfontosságú pénzügyi mentőövet biztosít Vlagyimir Putyin orosz elnöknek, miközben a Kreml háborút folytat szomszédja ellen – írja a CNN.
Bejelentettem a béketervet, és most számítok India részvételére a végrehajtásában. Az ENSZ-ben is megköszöntem a humanitárius segítséget és támogatást
– írta Zelenszkij a Twitteren. A hívást követő nyilatkozatában az indiai kormány közölte, hogy Modi megismételte felhívását az ellenségeskedések azonnali beszüntetésére és arra, hogy térjenek vissza a párbeszédhez és a diplomáciához.
„A miniszterelnök továbbá közvetítette India támogatását minden béke-erőfeszítéshez” – írja az indiai kormány közleménye.
Zelenszkij novemberben a világ vezetőinek egy 10 pontból álló béketervet mutatott be a 20-as csoport csúcstalálkozóján az indonéziai Balin. India ebben a hónapban vette át a G20-ak elnökségét, amelyet jövő évig fog betölteni.
A Verstka Media és az OVD-Info nevű független emberjogi szervezet együtt elemezte, hogyan növekedett a háborúellenes tiltakozások és tüntetések száma Oroszországban az invázió februári kirobbanása óta.
A vizsgálat eredménye azt mutatta, hogy az oroszok aktívan ellenzik a háborút, az arány pedig fokozatosan növekszik. A hatóságok több állampolgárt tartóztattak le politikai tiltakozás miatt, mint az utóbbi években bármikor.
Több ezer orosz már a háború kirobbanásakor is tiltakozott a katonai akció ellen. A hatóságok már február 24-én több mint 2000 embert tartóztattak le 67 orosz városban. Február 27-én már közel 3000 embert vettek őrizetbe, egy március 6-i tiltakozáson pedig már öt és fél ezerre nőtt a letartóztatottak száma – írja a Verstka Media.
A hatóságok erőszakos fellépése és az újonnan hozott törvények következtében március közepére visszaesett a tiltakozók száma, megszűnni azonban nem szűnt meg. A tiltakozási hullám a szeptember végi általános mozgósítás bejelentése után erősödött újra. Az általános mozgósítás bejelentésének a napján a rendfenntartó erők 1330 embert vettek őrizetbe 42 városban.
Annak ellenére, hogy a letartóztatások többsége a tiltakozás első és második hullámában történt, a többi egyenlően oszlik el az év többi részére
– magyarázta Daria Korolenko, az OVD-Info ügyvédje. A szervezet számításai szerint február vége óta mindössze 18 nap telt el úgy, hogy az orosz hatóságok senkit sem tartóztattak volna le háborúellenes magatartás vagy az orosz hadsereg lejáratása miatt, tehát „szinte minden nap tiltakozik valaki az ukrajnai háború ellen”.
Ennek következtében pedig a letartóztatások és a hatósági intézkedések száma is megugrott Oroszországban.
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere elmondta, hogy országa azt szeretné, ha az ENSZ által támogatott békecsúcson 2023 elején véget vetnének a háborúnak, de csak akkor, ha Oroszország előbb háborús bűnöket vizsgáló bíróság elé áll.
Dmitro Kuleba azt mondta, hogy a békecsúcsot február végéig kellene megtartani az ENSZ-ben, António Guterres főtitkár közvetítésével – írja az Euronews.
Kuleba azonban nem számol azzal, hogy Oroszország is részt venne, így nehéz előre látni, hogy a pusztító invázió hamarosan véget ér.
Minden háború diplomáciai úton ér véget. Minden háború a csatatéren és a tárgyalóasztalnál tett lépések eredményeként ér véget
– mondta a külügyminiszter. Kuleba szerint Oroszországnak háborús bűnöket vizsgáló bíróság elé kell állnia, mielőtt országa közvetlenül tárgyalna Moszkvával. Azt mondta azonban, hogy más nemzeteknek is bátran tárgyalniuk kell az oroszokkal, ahogyan az a Törökország és Oroszország közötti gabonamegállapodás előtt is történt.
Jövőre katasztrofálisan csökkenhet a születések száma, és fennállhat a veszélye annak, hogy 2030-ra Ukrajna lakossága 35 millióra csökken – állítja a Demográfiai és Társadalomtudományi Intézet.
A veszély azért is áll fenn, mivel Ukrajna nemcsak a háborúban harcoló katonáit veszíti el, hanem sokan meghalnak a stressz, túlterheltség, rossz minőségű élelmiszerek és az alacsony minőségű orvosi ellátás miatt is.
Minél tovább maradnak az ukrán emberek külföldön, annál kevesebb az esély, hogy hazatérnek. A háború forró szakaszában tartunk, az infrastruktúra pedig egyre inkább tönkremegy – mind az ipari, mind a szociális. Ha pedig az embereknek nincs munkájuk és lakhatási lehetőségük, akkor nem fognak visszatérni
– vélekedett Ella Libanov, az ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia akadémikusa az Ukrajinszka Pravda szerint.
Nemrégiben érkezett egy katonai behívó egy jekatyerinburgi lakoshoz, amelyben 2006-ban született fiát, Szergej Csernoskutovot felszólítják arra, hogy 2023. január 26-án keresse fel a városban található sorozási irodát, és jelentkezzen szolgálatra – írja az Insider oknyomozó portál.
Szergej Csernoskutov azonban 14 évvel ezelőtt, kétéves korában életét vesztette, miután vízfejűségben szenvedett. A fiú édesanyja szerint Szergej ráadásul koraszülöttként érkezett, a vízfejűség mellett pedig agyi bénulása is volt. A helyi sorozási hivatal szerint ők az útlevélhivatalok alapján kézbesítik a behívókat.
Az ukrán védelmi erők egységei hétfőn visszaverték az orosz támadásokat Luhanszk és Donyeck térségében. Az Ukrán Védelmi Erők rakéta- és tüzérségi egységei négy parancsnoki állást és hat orosz katonai területet találtak el.
Az Ukrán Fegyveres Erők Vezérkara arról is beszámolt, hogy katonáik december 25-én a Zaporizzsja régió Vasziljevszkij körzetében, Novobelozerka közelében eltaláltak egy orosz hadi bázist.
Az ellenség akár száz katonát is vesztett, akik meghaltak vagy megsebesültek. A veszteségek közé tartozik az Orosz Föderáció Szövetségi Biztonsági Szolgálatának 15 alkalmazottja
– írja az Unian.
„Az ukrán védelmi erők egységei visszaverték a megszállók támadásait a luhanszki Novoszelovszkoe és Sztelmahovka, a donyecki régióban pedig Dilejevka, Krasznogorovka, Vodjanovka, Vesele, Marinka és Pobeda településeken” – áll a jelentésben.
Magyarország területére december 26-án az ukrán–magyar határszakaszon 3524 fő lépett be. A román–magyar határszakaszon belépők közül 3864 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.
A beléptetettek közül a rendőrség 151 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.
Az ukrajnai háború elől 2022. december 26-án 23 ember, köztük 10 gyermek érkezett Budapestre vonattal.
A Roszkozmosz orosz állami vállalat egykori vezetőjének, Dmitrij Rogozinnak egy kisebb fémszilánkot kellett eltávolítani a gerince mellől. A műtétet egy moszkvai kórházban végezték – írja a Korrespondent.
Dmitrij Rogozin asszisztense szerint a műtét kiválóan sikerült, a Roszkozmosz volt vezérére már csak a felépülés vár. Rogozin a jobb lapocka fölött, a gerinc közelében sérült meg egy donyecki szálloda ágyúzása közben.
A műtétet eddig nem merték elvégezni, mert túl kockázatos lett volna. Rogozin a műtét előtt nem sokkal közölte, hogy még a teljes lebénulásának is nagy esélye van.
A Wagner-zsoldoscsoportot is birtokló Jevgenyij Prigozsin egy élelmezéssel foglalkozó cége, az AVK LLC a moszkvai versenypolitikai osztály 17 pályázatából 15-öt megnyert – írja a Verstka Media a közbeszerzési adatokra hivatkozva. Az elnyert pályázatok összértéke 2,7 milliárd rubel (14,8 milliárd forint).
A pályázatok nyertese intézheti az étkeztetést több moszkvai egészségügyi intézményben is. A legnagyobb volumenű megállapodást a 5. számú Pszichiátriai Klinikai Kórház írta alá: napi háromszori étkezés a különféle diétákra kényszerülő betegek számára.
Ebben az esetben a nyertes annak ellenére is a Prigozsinhoz köthető cég lett, hogy egy másik résztvevő olcsóbban vállalta volna a teljesítést.
Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) nemzetközi körözési listára tette Olga Bikovszkaját, az orosz nőt, aki korábban ukrán nők megerőszakolására buzdította az orosz hadseregnél szolgáló férjét, Roman Bikovszkaját – írja az Insider oknyomozó portál.
Az ukrán titkosszolgálat, az SSU (Security Service of Ukraine) még áprilisban hozott nyilvánosságra egy telefonbeszélgetést a nő és a férje között, amelyben arra buzdította a férjét, hogy ukrán nőket erőszakoljon meg.
Köszöntjük olvasóinkat!
Indul az Index keddi élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Tartsanak velünk ma is!
A hétfői percről percre közvetítésünket itt érhetik el.