A kampány kulcsfigurái kapcsolatban állnak az orosz állammal vagy a szélsőjobboldallal.
A kölni gótikus székesegyház ikertornyai előtti téren szeptemberben kétezer demonstráló arra szólította fel a német kormányt, hogy szakítson az Ukrajnát támogató nyugati koalícióval, és kössön békét Oroszországgal.
„Nem maradhatunk az amerikaiak vazallusai” – idézte a Reuters tényfeltáró összeállításában Markus Beisicht jobboldali német politikust, aki egy teherautó platóján felállított rögtönzött emelvényről beszélt. A tömeg tapsolt, miközben orosz és német zászlókat lengetett.
Egy terepszínű nadrágot viselő sovány férfi ácsorgott a színpad mellett. Ponyva takarta el az összegyűltek elől. Néhány méterrel odébb egy zömök, sötét napszemüveges férfi állt őrt. A gyűlés szervezői nem kívántak szóba állni a Reuters riporterével. Sőt, egyikük arra próbált rávenni egy rendőrt, hogy ukrán kémként tartóztassa le az újságírót.
A gyűlés csak egyike volt annak a sok netes és utcai megmozdulásnak, amelyen azt követelték, hogy Berlin fontolja meg az Ukrajnának nyújtott támogatását.
Az üzenet a Németország és Oroszország közötti mély kapcsolatokra épül: Németországban több millió orosz anyanyelvű ember él, az egykori kommunista Kelet-Németországban a szovjet örökség hagyott nyomot, miközben Németország évtizedek óta az orosz gáztól függ.
A tét nagy: ha Németország, az Európai Unió legnagyobb gazdasága hátat fordít Kijevnek, a háborúval kapcsolatos európai egység megtörik.
A Reuters-interjúk, valamint a közösségi médiában közzétett bejegyzések és egyéb nyilvánosan elérhető információk átfésülése révén derítette ki a Moszkva-barát álláspont Németországon belüli terjesztésében részt vevő kulcsfigurák, köztük a kölni színpad közelében felbukkanó két férfit személyazonosságát.
A soványabb az orosz légierő egykori tisztje. Eredetileg Rosztiszlav Teszljuknak hívták, de egy évtizede Németországban telepedett le, majd Max Schlundra változtatta a nevét. Az elmúlt hónapokban az oroszok által ellenőrzött Kelet-Ukrajnába utazott. Nemrégiben egy orosz kormányzati ügynökség fizette a repülőjegyét Moszkvába, egy konferenciára, ahol Vlagyimir Putyin elnök volt a fő előadó. A Rosszotrudnicsesztvo nevű ügynökséget az EU szankciókkal sújtotta a Kreml narratíváit terjesztő „befolyásoló ügynökök” hálózatának működtetése miatt. Az ügynökség vezetője „őrültségnek” nevezte az Oroszország ellen bevezetett szankciókat.
Schlund zömök szomszédja egy Andrej Harkovszkij nevű férfi volt, aki hűséget fogadott egy, a Moszkva ukrajnai invázióját támogató kozák társaságnak. Schlund és Harkovszkij nem válaszolt a szerzők részletes kérdéseire. „Kopj le!”, és „Dicsőség Oroszországnak!” – reagált Schlund a WhatsAppon.
A német politika megváltoztatásáért leghangosabban agitálók közül néhányan álarc mögé bújnak. Egyesek álneveket használnak, és nem titkolt kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, illetve a nemzetközi szankciók hatálya alá tartozó orosz szervezetekkel vagy szélsőjobboldali mozgalmakkal.
A német hatóságok a Reuters által azonosítottak közül egyet a szélsőjobboldali ideológiával hoztak összefüggésbe. A szervezet néhány képviselőjét a rendőrség decemberben puccskísérlet szervezésével vádolta meg. Az illető egy német nyelvű közösségi médiacsatornát működtet a Telegramon Putyin Fanclub néven, és a feltételezett összeesküvés visszhangjaként a német parlament megrohamozására szólította fel követőit.
Egy másik férfi egy berlini építőipari vállalatot irányít. Korábban az orosz katonai hírszerzés tisztje volt, és kapcsolatban állt azzal az orosszal, akit Hollandiában elítéltek, miután kiderült: részese volt annak a rakéta szállításának, amellyel 2014-ben Ukrajna felett lelőttek egy maláj utasszállítót.
A harmadik férfi a motorozás rajongója, aki a neten az ukrán hadsereg által elkövetett atrocitásokról terjeszt álhíreket, és pénzt gyűjt egy orosz motorosbanda számára, amelyet az Egyesült Államok és az EU Putyin háborújának támogatásáért szankciókkal sújtott.
Németország eddig több mint egymilliárd eurót, 400 milliárd forintot különített el humanitárius segélyre Ukrajnának és a vele szomszédos országoknak, továbbá katonai felszerelésre, köztük fejlett légvédelmi rendszerekre.
A németek többsége még mindig támogatja Ukrajnát, de az energiaköltségek meredek emelkedése után a felmérések szerint egyre kevesebben hajlandók a katonai támogatás kiterjesztésére.
A Németország és Oroszország közötti kapcsolatok évszázadokra nyúlnak vissza. Nagy Katalin cárnő a 18. században meghívta német honfitársait, hogy vándoroljanak ki Oroszországba. A múlt évezred végén, 1992 és 2002 között e telepesek leszármazottai közül – a felmenőkre vonatkozó törvény alapján – másfél millió visszaköltözött Németországba.
A német kormány felmérése szerint ez a közösség más csoportoknál nagyobb arányban szavaz a szélsőjobboldali Alternatíva Németországnak elnevezésű pártra. Az AfD szigorítaná a bevándorlás ellenőrzését, és korlátozná az iszlám befolyást Németországban.
A kölni tüntetés nyilvános arca Schlund jelenlegi szerelme, az eredetileg ukrán származású, jelenleg Németországban élő Elena Kolbasznikova volt. Ő vezette a tömeget a Béke. Szabadság. Önrendelkezés! mottóval meghirdetett rendezvényen, amelyen enyhe akcentussal németül beszélt. Szórólapok és a közösségi média segítségével ő és Schlund szervezték a kölni tüntetést és egy egész sor más oroszbarát rendezvényt.
Kolbasznikova tavaly azzal szerzett hírnevet egyes németországi rendszerellenes körökben, hogy azt állította: „ruszofóbia” miatt kirúgták ápolói állásából. Amikor követőihez fordul, nem támogatja kifejezetten Oroszország invázióját, hanem a háborúnak az emelkedő fűtésszámlák miatt aggódó németekre gyakorolt hatására összpontosít.
Schlund VKontakte közösségi profilja szerint a Zsukovszkij katonai akadémián tanult, amely leginkább az orosz űrhajósok képzéséről ismert. Diáktársai által közzétett fotókon is szerepel. A képeken, köztük a Kolbasznikova által közzétett képeken katonai egyenruhában mutatkozik. Kolbasznikova testvére elmondta, hogy Schlund főhadnagyként szolgált az orosz légierőnél.
Az orosz munkaügyi nyilvántartás szerint Schlund 2007-től biztonsági magáncégek alkalmazottja volt. Egy moszkvai bíróság 2010-ben egy év felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki testi sértésért egy vele azonos nevű és születési idejű személyre. Schlund 2012-ben költözött Németországba akkori feleségével, egy német származású orosszal. Útjaik azóta elváltak.
Kolbasznikova bátyja, aki még mindig Ukrajnában él, azt mondta, hogy húgának oroszbarát álláspontja a háború kapcsán elmélyítette a családi szakadékot: „Lehet, hogy a vér szerinti testvérem, de nem igazán helyes, amit művel.”
A nyáron Schlund és Kolbasznikova Telegram-üzenetekben invitált hozzájuk „hasonlóan gondolkodó embereket” egy zenés sportnapra Düsseldorfba. A helyszínt, egy rendezvénytermet a Putyinhoz hű Ramzan Kadirov csecsen vezető képei díszítették, akinek a harcosai részt vesznek Oroszország ukrajnai offenzívájában.
Kadirov kormányának egyik minisztere, Ahmed Dudajev fotókat osztott az eseményről, majd Kolbasznikovát és Schlundot magasztalta, akik „a jó szándék nagyköveteiként az igazság oldalán állnak”. A Dudajev által vezetett csecsen tájékoztatási minisztérium utóbb azt közölte, hogy semmi köze az esemény megszervezéséhez.
Schlund és Kolbasznikova nem volt hajlandó részletes kérdésekre válaszolni. Egy WhatsApp-csetben Schlund azt írta a Reuters riporterének: „Hülye tehén, jobb lenne, ha nem kerülnél a szemem elé”.
A közösségi médiában közzétett fotók alapján sikerült azonosítani a kölni tüntetés három biztonsági őrét. Mindannyian részt vettek több németországi kozák gyűlésen. A cári Oroszországban a kozákok az uralkodónak fogadtak hűséget. A legjelentősebb kozák szervezetek ma Putyinhoz hűek, és az orosz erők oldalán harcolnak Ukrajnában.
A Kreml által támogatott fő kozák szervezet az Oroszországi és Külföldi Kozák Harcosok Szövetsége, amelynek több tucat tagozata van otthon és idegenben egyaránt. Nem fedi fel finanszírozásának forrását.
Németországban a szövetséghez tartozó kozákok koszorúkat helyeznek el a Vörös Hadsereg katonáinak sírján, és az orosz nagykövetség rendezvényeinek biztonságáról gondoskodnak.
A kölni gyűlésen a színpad mellett álló testes férfi, Harkovszkij eredetileg a szibériai Tomszk régióból származik. Most a Kölntől délkeletre fekvő Troisdorfban él, és egy kis szállítmányozási vállalkozást működtet – derül ki a Harkovszkij saját bejegyzéseiből. Rendszeresen szerepel kozák összejöveteleken, gyakran kozák katonai egyenruhában. A karjára tetovált nyolcágú jelkép a szélsőjobb körében népszerű Oroszországban és másutt.
Harkovszkij elismerte, hogy a kölni tüntetésen biztonsági ember volt, de más kérdésre nem volt hajlandó válaszolni.
Egyes oroszbarát aktivisták a Kreml üzenetével szólítják meg a németeket az interneten.
A Reuters legalább 27 német nyelvű Telegram-fiókot azonosított, amelyek Moszkva híreit tolmácsolják nagyjából másfél millió követőjüknek.
A már említett Putyin Fanclub például rendszeresen posztol az orosz elnökről készült fotókat, nyilvános szerepléseiről szóló cikkeket és beszédeinek német fordításait. Az egyik photoshopolt képen Vlagyimir Putyin szkanderben, karbirkózásban gyűri le Joe Bident. Egy másik bejegyzés arra buzdítja a németeket, hogy vegyék komolyan Putyin nukleáris konfliktusra vonatkozó figyelmeztetéseit.
A Telegram-fiókból nem állapítható meg, ki a tulajdonosa. A Reuters azonban a posztok alapján egy Wjatscheslaw Seewald nevű, Bajorországban élő férfihoz jutott el. Seewald elismerte, hogy ő kezeli a fiókot, bár azt mondta, ő csak egyike a több, ezzel foglalkozó embernek.
Seewald a szélsőjobboldali német párt iránti vonzalmáról is beszámolt.
Három nappal azután, hogy az orosz erők bevonultak Ukrajnába, azt írta: „A Reichstagot újra be kell venni.”
Seewald már korábban felkeltette a német hatóságok figyelmét. A szélsőségesek megfigyelésével megbízott bajor alkotmányvédelmi hivatal 2021-es jelentése szerint Seewald nyilvánosan antiszemita összeesküvés-elméleteket terjeszt, és a demokráciát fenyegető szélsőségeseket befolyásol.
A jelentés Seewald példájával is illusztrálta a szélsőjobboldali Reichsbürger mozgalom aktivitását. A tömörülés nem ismeri el a mai Németországot legitim államként; egyes követői úgy vélik, hogy katonai megszállás alatt áll, és egyesek náci eszméket vallanak. Decemberben a német hatóságok több tucat személyt, köztük egy orosz állampolgárt vettek őrizetbe, mert állítólag az állam megdöntésére szőttek összeesküvést.
Jan Riedel egy kelet-németországi elszánt motoros, a Német–orosz lelkek elnevezésű csoport elnöke. Részt vesz a németországi oroszbarát rendezvényeken, néha orosz diplomatákkal találkozik, és koszorúkat helyez el a Vörös Hadsereg második világháborúban elesett katonáinak sírjánál. Riedel és csoportja szinte naponta posztol képeket közösségi médiacsatornáin a Donbasz régióban lévő lakóházak és polgári infrastruktúra elleni ukrán tüzérségi támadásokról. Riedel sem válaszolt az újságírók kérdéseire.
Riedel csoportja a Novorosszija hazafiai elnevezésű szervezettel működik együtt.
Novorosszijának – szó szerinti fordításban Új Oroszországnak – nevezik az orosz nacionalisták a dél- és kelet-ukrajnai területeket, amelyek a Kreml és támogatóik szerint joggal tartoznak Oroszországhoz.
A nyilvános rendezvényeken Riedel általában motoros bőrdzsekit visel, amelyet a Novorosszija zászló és az 1423-as szám ékesít. Az 1423 az Éjszakai Farkasok, egy orosz motorosklub szimbóluma, amelyet az Egyesült Államok azért sújtott szankciókkal, mert 2014-ben részt vett a Krím elcsatolásában, és szakadár harcosokat toborzott Donbaszban.
Riedel több kelet-ukrajnai látogatása közül az egyiken, 2019-ben saját posztja szerint tízezer rubelt, nagyjából hatvanezer forintot adományozott az Éjszakai Farkasok donbaszi csoportjának. Vitalij Kiszkinov, az Éjszakai Farkasok helyi vezetője elismerte, hogy a tagozat megkapta az adományt. Azt mondta, egyszeri ajándék volt, de cáfolta a motorosok és Riedel szervezetének együttműködését.
(Borítókép: Tüntetők Kölnben a gótikus székesegyház ikertornyai előtti téren 2022. szeptember 4-én. Fotó: Roberto Pfeil / picture alliance via Getty Images)