Index Vakbarát Hírportál

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az Oroszországból elmenekült „gazemberek” ingatlanjait el kellene kobozni – mondja Putyin szövetségese. Vjacseszlav Volodin, a Duma alsóházának elnöke a Telegramon tett nyilatkozatában arról írt, hogy azok, akik elmenekültek Oroszországból, „külföldön próbálják fenntartani jólétüket”.

    Javaslata egyértelműen az ellenzéki személyeknek szólt, akik közül többeket már „külföldi ügynöknek” minősítettek. Ők elítélték az ukrajnai háborút, miután elmenekültek az országból, hogy elkerüljék a letartóztatást.

    Az utóbbi időben egyes polgártársaink megengedték maguknak, hogy sértegetik Oroszországot, annak lakóit, katonáit és tisztjeit, és nyíltan támogatják a gazembereket, nácikat és gyilkosokat

    – írta Volodin. Szerinte „miközben külföldön bérbe adnak ingatlanokat, továbbra is jogdíjakat kapnak az orosz állampolgárok rovására. Ugyanakkor megengedik maguknak, hogy nyilvánosan mocskot öntsenek Oroszországra, sértegetik katonáinkat és tisztjeinket. Érzik büntetlenségüket, azt hiszik, hogy az igazságszolgáltatás nem érheti el őket”.

    A Duma elnökeként biztosította, hogy a Kreml kulcsfontosságú politikái hatékonyan haladjanak át a törvényhozáson, beleértve a háborúval kapcsolatos kritikát büntető, a gazdaságot háborús alapokra helyező és Ukrajna megszállt régióinak annektálását célzó törvényeket.

  • Nem éri meg a következő születésnapját Vlagyimir Putyin orosz elnök – mondta Ilja Ponomarjov orosz parlamenti képviselő.

    Az ellenzéki politikus szerint Oroszország vezetőjét még októberben megölhetik a Kreml belső körei. Ponomarjov úgy véli, az orosz támogatás meggyengülése és a háborús bűnök miatti esetleges felelősségre vonástól való félelem vezethet oda, hogy a Putyinközeli emberek az elnök életére törnek.

    Putyin hatalma a legyőzhetetlen alfahím-pozíciójából ered. Ez a pozíció tavaly óta gyengül

    – fogalmazott a politikus a Szabad Magyar Szó szerint. 

    Ponomarjov – aki 2007 és 2016 között volt az orosz Duma tagja – jelenleg Ukrajnában él. 

  • A pénteki nap legfontosabb fejleménye, hogy az orosz erők azt állítják: hosszú és brutális harc után elfoglalták a keleti Donyecki területen fekvő Szoledár várost. Moszkva azt reméli, hogy csapatai így elvághatják Ukrajna utánpótlási útvonalait a délnyugatra fekvő Bahmut városához.

    Ez azt is jelentheti, hogy az ott maradt ukrán csapatok csapdába esnek.

    Ukrajna és szövetségesei azonban lebecsülik Szoledár jelentőségét. John Kirby, az amerikai nemzetbiztonsági tanács szóvivője szerint ez „nem fogja megállítani vagy lelassítani az ukránokat a területük visszaszerzésére irányuló erőfeszítéseikben” – írja a Sky News.

    A kis bányászvárosról az Index is írt, alábbi cikkünkben részletesen is olvashat a terület stratégiai fontosságáról.

  • Újraindult a személygépkocsi- és buszforgalom a Krími hídon a javítási és helyreállítási munkálatok miatti ideiglenes lezárást követően. Erről az orosz közlekedési minisztérium kommunikációs osztálya számolt be szombaton – írja a TASZSZ.

    Ma 12 óra 10 perckor újraindult a személygépkocsik és autóbuszok forgalma a Krími hídon, amelyet korábban a javítási és helyreállítási munkálatok miatt felfüggesztettek

    – áll a közleményben.

    Még 2022 októberébenérte támadás a Krím félszigetet Oroszországgal összekötő, stratégiai fontosságú Kercsi hidat. A robbanásnak legalább három halálos áldozata volt, és azóta is többször vették célba az ukránok az orosz utánpótlási útvonalakat.
  • Az ukrajnai Cserkaszi régió központi részén élő lakosokat figyelmeztették, hogy Oroszország szombaton nagy erejű rakétacsapást indíthat. A térség kormányzója arra szólította fel a lakosokat, hogy keressenek menedéket – írja a Sky News.

    Emellett Vitalij Kim, a déli Mikolajiv terület regionális kormányzója közölte, hogy 17 orosz Tupoljev bombázó repülőgép szállt fel a légibázisokról. 

  • Az orosz invázió miatt az ukrán polgári és kritikus infrastruktúrában keletkezett kár meghaladta a 127 milliárd dollárt – jelentette ki az ukrán külügyminiszter első helyettese az ENSZ Biztonsági Tanácsának Ukrajnáról tartott ülésén.

    Emine Dzsaparova szerint Ukrajna helyreállítása az egyik legnagyobb beruházási projekt lesz – írja az MTI.

    Ukrajna Európa legnagyobb építkezési területévé válik, ami széles körű lehetőségeket biztosít a nemzetközi partnerek számára a legjobb gyakorlatok alkalmazására a tervezés, az építőipar és a technológiatranszfer területén

    – mondta.

  • Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ENSZ-be látogatna, hogy az Oroszország február 24-i inváziójának első évfordulója előestéjén felszólaljon a Közgyűlés magas szintű tanácskozásán – közölte az ukrán külügyminisztérium egy magas rangú tisztviselője.

    Emine Dzsaparova, az ukrán külügyminiszter első helyettese az AP hírügynökségnek adott interjújában ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az útra csak akkor kerülhet sor, ha a biztonsági helyzet azt lehetővé teszi. Az illetékes szerint az ukrán elnök tervezi a látogatást ,de egyelőre kérdéses, hogy lesz-e alkalmas helyzet erre. A miniszterhelyettes megemlítette, hogy az ukrán hírszerzés szerint Oroszország „egy nagyon komoly offenzívára készül februárban.”

    Ha Zelenszkij elutazik az ENSZ-be, akkor ez lesz a második külföldi útja a háború kezdete óta. Az ukrán elnök december 21-én meglepetésszerű látogatást tett Washingtonban, hogy találkozzon Joe Biden elnökkel és a Kongresszus tagjaival, akiknek megköszönte támogatásukat.

    Szerhij Kiszlicja, Ukrajna ENSZ-nagykövete azt mondta, hogy a Közgyűlés február 23-án tart magas szintű vitát a háborúról, majd másnap a Biztonsági Tanács miniszteri ülése foglalkozik azzal – írta az MTI. 

  • Robbanások zajára ébredtek Kijevben szombat reggel. A kijevi katonai igazgatóság beszámolója szerint az orosz megszállók rakétákkal támadták a várost.

    Kijev polgármestere közösségioldalán azt írta, a főváros Dnyipropetrovszkij kerületét lőtték és felszólította a lakosságot, hogy maradjanak az óvóhelyeken. 

    Több nagyvárost is támadtak az orosz erők szombaton. Az esetről bővebben itt olvashatnak. 

  • A brit védelmi minisztérium szerint az orosz fekete-tengeri flotta legalább 10 hajójának e heti bevetése a novorosszijszki bázisuk „konkrét fenyegetésével” állhat összefüggésben.

    A védelmi minisztérium szerint „valószínűtlen”, hogy a szerdai bevetés „szokatlan tengeri cirkálórakéta-csapások előkészítését jelenti”.

    Nagyon valószínűtlen, hogy a flotta kétéltű támadásokra készül

    – tette hozzá a jelentés.

    A védelmi minisztérium szerint a flotta „nagyrészt továbbra is az Ukrajna felől érkező észlelt fenyegetések miatt van rögzítve, és továbbra is az erők védelmét helyezi előtérbe a támadó vagy járőröző műveletekkel szemben”.

  • Az ukrán katonai hírszerzés szerint Oroszország hosszú háborúra készül, melynek bizonyítéka az ország gazdaságának és hadiiparának átszervezése.

    Az ukrán védelmi minisztérium hírszerzési főigazgatósága úgy véli, Oroszország gazdasági és hadiipari komplexumainak átalakítása az ország hadiállapotra való berendezkedésének első jelei. 

    Céljuk az orosz fegyveres erőkben megerősítése, és a háború legelején tervezett, de az orosz megszálló erők által sikertelenül végrehajtott műveletek feltételeinek megteremtése

    – magyarázta a hírszerzés az Unian ukrán hírügynökség szerint. Oroszország igyekszik minden erőforrását arra használni, hogy folytassa a háborút – tették hozzá. 

  • Több ukrán városban is megszólaltak a légvédelmi szirénák, robbanások történtek Harkivban, Kijevben és Bucsában is. 

    A RIA Novosztyi orosz hírportál szerint heves támadások történtek szombat reggel a Zaporizzsja régió több területén is. Légiriadóra figyelmeztettek Poltavában, Cserkasziban, Kirovogradba, Dnyopropetrovszkban valamint Mikolajivban is. 

    Olekszij Kuleba, a kijevi regionális katonai közigazgatás vezetője arról számolt be, hogy a robbanásokat követően tűz ütött ki az egyik kritikus infrastrukturális létesítményben. 

  • Szombat reggel Harkivban sorozatos robbanások hallatszottak, amely után fekete, sűrű füstoszlopról számoltak be az ott élők.

    A Harkivi Regionális Katonai Adminisztráció vezetője, Oleh Szinyehubov, majd Ihor Terehov, Harkiv polgármestere is megerősítette a támadást.

    Előzetes négy S–300-as rakéták érkezését regisztráltuk az ipari körzetbe. Az infrastruktúrát célozták meg

    – írta Terehov közössági oldalán.

    A helyi Telegram-csatornák szerint a robbanások után azonnal áramellátási problémák kezdődtek a városban, a metró is leállt.

  • Christine Lambrecht lemondásra készül, ami tovább növelheti Olaf Scholz kancellár problémáit, aki az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás fokozását tervezi.

    „A védelmi miniszter azért mond le, hogy valaki más újrakezdhesse a minisztériumban” – jelentette a Bild című német lap.

    A védelmi minisztérium szóvivője a hírt pletykának nevezte, amelyet nem érdemes válaszra sem méltatni.

    Olaf Scholzra az utóbbi időben nagy nyomás nehezedik, mert azt várják tőle, hogy még több katonai támogatást hagyjon jóvá Ukrajnának.

  • Videóra vették, hogyan javítják a háborúban megsérült fegyvereket az orosz katonák.

    Az Orosz Védelmi Minisztérium Telegram-csatornáján közzétett felvételen a RIA Novosztyi szerint a Nyugati Katonai Körzet helyreállító zászlóalja látható. A leírás szerint a harcjárművek karbantartási munkálatai gördülékenyen zajlanak, mivel a szakemberek több műszakban, éjjel-nappal javítják a megsérült felszereléseket. 

    A lap azt írta, a harci területekre speciális, álcázott javítópontokat telepítettek, ám nem minden járművet lehet a terepen megjavítani. A nagyobb járműveket elszállítják és a megfelelő körülmények között állítják helyre. 

  • Robbanásoktól volt hangos Kijev és a régiójának környéke szombat reggel, ám a híresztelésekkel ellentétben a történteknek nincs köze a katonai műveletekhez – jelentette ki Olekszandr Pavljuk, az ukrán fegyveres erők parancsnok-helyettese. 

    A robbanások nem társultak légi fenyegetéssel vagy a légvédelem munkájával, valamint semmilyen katonai akcióval

    – húzta alá az Unian ukrán hírügynökség szerint a parancsnok-helyettes.

    A lap hozzátette, az is kizárt, hogy a Telegram-csatornákon elterjedt belorusz támadásokról lenne szó. 

  • Kína a zaporizzsjai atomerőmű elleni támadások azonnali leállítására szólította fel a fegyveres erőket – mondta Csang Jun, Kína állandó ENSZ-képviselője a Bizottsági Tanács ülésén.

    A zaporizzsjai atomerőmű környékén az ágyúzás nem állt le. Aggasztó a helyzet. A NAÜ szerint mind a hat reaktor le van kapcsolva, és az utolsó vezeték, amely garantálja az atomenergia biztonságát az üzem december végi ágyúzás következtében megsérült

    – mondta a képviselő a RIA Novosztyi szerint, majd aláhúzta: azonnal le kell állítani minden olyan katonai műveletet, amely hatással lehet az atomerőmű biztonságára. 

    „Az ukrán vezetés csak fenn akarja tartani a látszatot”

    Legutóbb arról számoltunk be, hogy Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter szerint az ukrán vezetés a nukleáris fenyegetés látszatát igyekszik fenntartani azzal, hogy tovább lövi az erőmű területét. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NÜA) vezetője, Rafael Grossi pedig bejelentette, hogy hamarosan Ukrajnába és várhatóan Oroszországba látogat, hogy megvizsgálja a helyzetet.

    A zaporizzsjai atomerőmű a Dnyeper bal partján, Enerhodar közelében található. A blokkok számát és a beépített kapacitást tekintve ez Európa legnagyobb atomerőműve. 2022 márciusa óta orosz katonai ellenőrzés alatt áll.

  • A brit miniszterelnök, Rishi Sunak beleegyezett, hogy azonnal négy Challenge 2 harckocsit adjanak Ukrajnának, és további nyolc harckocsit is küldenek.

    Rishi Sunak szombaton tájékoztatja majd erről Volodimr Zelenszkij ukrán elnököt.

    A NATO-n belül attól tartanak, hogy az oroszok a tankszállítást a háború jelentős eszkalációjának tekinthetik.

    Az ukrán fegyveres erőket akkor támogatják, amikor Oroszország hónapok óta az első harctéri győzelmét érte el Szoledar elfoglalásával – írja a Sky News.

    A Donyeck keleti részén fekvő városról úgy gondolják, hogy elesett, bár Zelenszkij ragaszkodik ahhoz, hogy a harc folytatódik.

  • Volodmir Zelenszkij ukrán elnök péntek esti videóüzenetében közölte, hogy folytatódik a kemény küzdelem a donyecki régióért, Bahmutért, Szoledárért, és Kreminnáért.

    Bár az ellenség a legnagyobb erőit ebbe az irányba összpontosította, harcosaink – Ukrajna fegyveres erői, és az összes védelmi és biztonsági erő – továbbra is védik az államot

    – fogalmazott.

    „Háromszázhuszonnégy nap telt el a háború kezdete óta, és mi minden megváltozott Oroszország számára... Már most azon veszekednek egymással, hogy kinek tulajdonítsanak bizonyos taktikai előnyöket. Ez az ellenség számára a kudarc egyértelmű jele. Itt az idő, hogy nyomást gyakoroljunk a megszállókra, és még nagyobb veszteséget okozzunk számukra” – tette hozzá.

  • Magyarország területére 2023. január 13-án az ukrán-magyar határszakaszon 6204 fő lépett be. A román-magyar határszakaszon belépők közül 9560 fő nyilatkozott úgy, hogy Ukrajnából érkezett.

    A beléptetettek közül a rendőrség 213 embernek állított ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, ami 30 napig érvényes. Ezen időtartamon belül kell felkeresniük az Országos Idegenrendészeti Főigazgatóság tartózkodási helyük szerint illetékes hivatalát a végleges okmányok beszerzése érdekében.

  • Ihor Jakovenko orosz ellenzéki politikus, szociológus és újságíró szerint ha Vlagyimir Putyint eltávolítják a Kremlből, az azonnal összeomlik – írta szombaton az Unian ukrán hírügynökség.

    A politikus úgy véli, hogy az orosz vezető eltávolításával nem csak a „rezsimje omlana össze, hanem véget érne Oroszország ukrajnai háborúja is”. 

    Sok fasiszta diktatúra kitart, ezek egyszemélyes rezsimek, ezért ha Putyint eltávolítják ebből a struktúrából, az minden bizonnyal meg fog bukni

    – fogalmazott Jakovenko a lap szerint. 

  • Köszöntjük olvasóinkat!

    Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Pénteki percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.

    Tartsanak velünk ma is!

Rovatok