Az Egyesült Államok napjainkban már sokkal inkább a veszélyeztetője, mintsem a védőbástyája a demokráciának, és ily módon hatással lehetett többek közt a magyarországi belpolitikai folyamatokra is – erről írt véleménycikkében a The National Interest című lap publicistája.
A cikk szerzője felidézte, hogy az utóbbi évtizedekben az Egyesült Államok számos, és nem minden esetben békés eszközzel igyekezett kiterjeszteni a demokráciát világszerte. Mára azonban a demokrácia az eddigi terjeszkedés helyett sokak szerint visszaszorulóban van, és ebben a szerző szerint nem csak az adott ország belpolitika folyamatai játszanak szerepet.
Az Egyesült Államok most is fontos szereplője a folyamatnak. És most sem csak a közvetlen cselekvéssel gyakorol befolyást másokra, hanem azzal is, hogy milyen példát mutat
– írta a cikk szerzője, aki szerint ennek a példamutatásnak az eredménye lehet az erőszakos demonstráció, amely Jair Bolsonaro elnök távozása után, szinte teljesen a két évvel ezelőtti capitoliumi ostromhoz hasonlóan rázta meg Brazíliát.
Az írásban azt is megemlítik, hogy Donald Trump kormányzata nemcsak Bolsonarót inspirálta, hanem az Atlanti-óceán másik oldalán is hatással volt egyesekre, ugyanis egy „xenofób, populista nemzetközi koalíció” tagja volt, amelynek több európai ország pártja is tagja volt. A résztvevők által gyakran „Mozgalom” szóval fémjelzett szövetséget Trump egykori főtanácsadója, Steve Bannon szervezte meg elsősorban,
és ennek a szerveződésnek tagja volt a magyar kormánypárt is.
A The National Interest publicistája szerint az Orbán-rezsim egész Európában a legeklatánsabb példája a demokrácia hanyatlásának, amit szerinte tükröz a Freedom House nevű nemzetközi NGO jelentése is, amely – az EU-n belül egyedüliként – már nem demokráciaként, hanem hibrid rezsimként tekint Magyarországra.
A szerző szerint – az EU mellett, amely nem tudta megakadályozni a folyamatot – az amerikai jobboldalnak is felelőssége van abban, hogy ez végbemehetett. Mint írták, Donald Trump és szellemi holdudvara sokat tett azért, hogy kedvezőbb fényben tüntessék fel Orbán Viktort külföldön, ennek példája többek közt az is, hogy a miniszterelnök még tavaly is előadhatott Dallasban, a Conservative Political Action (CPAC) rendezvényén.
Magyarország mellett az írásban említik Izraelt is, ahol nemrég ismét hatalomra került az Orbánnal is jó kapcsolatot ápoló Benjamin Netanjahu. E tekintetben a cikk szerzője megjegyezte, az amerikai közvélemény – az Izraellel ápolt jó kapcsolatok miatt – nemes egyszerűséggel szemet hunyt afelett, hogy az izraeli rezsim elnyomta a palesztinokat, és „több millió lakosát fosztotta meg a politikai jogoktól”.
„Az egymást követő amerikai kormányok feltétel nélkül támogatták az izraeli kormányzatot, és ezzel segítettek ennek az apartheidrendszernek a bebetonozásában, mivel a keményvonalas izraeliek így bármiféle politikai ár megfizetése nélkül folytathatták a tevékenységüket […]. Ha az Egyesült Államok ezt a kapcsolatot máshogy kezelte volna, akkor nagyon valószínű, hogy a legutóbbi izraeli választás után teljesen más kormány került volna hatalomra, mint a mostani” – írta a szerző, majd azzal zárta a cikket:
Az Egyesült Államok még ma is a legnagyobb befolyással bíró tényező a demokráciára nézvést világszerte, mind a példamutatás, mind a külföldön való közvetlen cselekvés tekintetében. De mindkét módszer esetében elmondható, hogy ma már sokkal inkább veszélyezteti, mintsem támogatná a demokráciát.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök, az esemény főszónoka a Conservative Political Action Conference (CPAC) Hungary elnevezésű, kétnapos konzervatív politikai fórumon 2022. május 19-én Budapesten. Fotó: Bodnár Patrícia / Index)