Napok óta hangos a sajtó Orbán Viktor miniszterelnök kijelentésétől, ugyanis a kijevi vezetés szerint a magyar miniszterelnök becsmérlő kijelentései miatt egyébként bekérették Magyarország kijevi nagykövetét is. Dnyipro polgármestere pedig nem fogta vissza magát a kormányfő kijelentésére tett kommentárjában, amelyre később Vona Gábor reagált az Index hasábjain.
Afganisztánhoz hasonlította és „senki földjének” nevezte Orbán Viktor magyar miniszterelnök Ukrajnát, amikor zárt körben vendégül látott néhány külföldi újságírót, akik a Mathias Corvinus Collegium zárt körű konferenciájára érkeztek. Erre válaszul az ukrán külügyminisztérium bekérette Magyarország kijevi nagykövetét. Később azonban Borisz Filatov, Dnyipro polgármester is reagált Orbán Viktor szavaira, aki nem fogta vissza magát. Vona Gábor pedig válaszolt is neki az Indexen megjelent publikációjában.
A The American Conservative újságírója számolt be Orbán Viktor botrányosnak ítélt mondatairól, most pedig Roland Tichy, német író, közgazdász és újságíró foglalta össze, mit mondott a magyar kormányfő zárt ajtók mögött.
A német újságíró szerint Orbán Viktor ilyen eseményeken sokkal szabadabban beszél, mint máskor, ugyanis „nincsenek sajtófelügyelők, mint Berlinben, akik arra kényszerítik az újságírókat, hogy szigorúan titokban tartsák a hallottakat”. Mint írta: Orbán Viktor csak annyit mond, mikor erről kérdezik:
Én kiállok amellett, amit mondok, miért ne írhatná meg?
Roland Tichy szerint Orbán Viktor lerombolt minden reményt, hogy Putyin feladja a háborút.
Elvégre elnökválasztások következnek, és a háború vesztesei nem nyernek választásokat, még a manipuláltakat sem (…) Oroszország pedig időközben háborús gazdasággá alakította át gazdaságát. A fegyver- és lőszerellátás folyik, a hadigépezet beindult
– mondta a magyar miniszterelnök a német író szerint, aki cikkében hozzáteszi, hogy Orbán Viktor „ nem az az oroszbarát, akinek szeretik beállítani”. A közgazdász szerint a magyar kormányfő kifejtette, hogy ismeri az oroszok kegyetlenségét, utalva ezzel az 1956-os eseményekre.
Tichy szerint zárt ajtók mögött a miniszterelnök arról is beszélt, hogy nincs bizonyíték az oroszok gyengeségére. Emlékeztetett, hogy a háború elején az ukránok is hatalmas csapásokat mértek az oroszokra, azonban ez a háború már a második szakaszába lépett, amelyet Moszkva ipari hadigépezete és lakossága is támogat.
Oroszország mindig az időre játszik, és ebben a háborúban is az ő oldalán látja az időt. Természetesen a csúcstechnológiás fegyverek értékesek, de a háborút végül a földön lévő katonák fogják eldönteni
– foglalta össze Orbán Viktor gondolatait a német közgazdász. Szerinte Orbán ezekkel magyarázza végső következtetését, miszerint sem az Egyesült Államoknak, sem pedig az Európai Uniónak nem volt semmilyen felismerhető startégiája azonkívül, hogy Ukrajna jogos ellenállását erősítse.
Az író kitér arra is, hogy Orbán Viktor szerint nem Ukrajna meghódítása a cél, ugyanis az azonnali gerillaháborút eredményezne. A háború borzalmai szerinte megsemmisítettek minden hajlandóságot Ukrajnában, hogy elfogadjanak egy oroszbarát bábkormányt. „És akkor Ukrajna nem tartozik senkihez. Lesz afganizáció” – idézi a miniszterelnököt. A háborús célok – mint azt Tichy írja – Orbán szerint a háborúban alakulnak ki. Oroszországnak fel kellett adnia eredeti céljait. Orbán úgy látja,
Oroszország most egy ütközőzónára törekszik a most vitatott donbászi érintkezési vonal mentén. A teljes pusztítás, felperzselt föld, totális megsemmisítés (…) Egyfajta halálzóna Nyugat-Ukrajna és a NATO, valamint Oroszország között.
Az újságíró szerint épp ezért követel Orbán azonnali tűzszünetet. A magyar kormányfő szerint – mint írja – területeket kell meghatározni, feltételeket kell megfogalmazni és tárgyalni, garanciákat kell ígérni, ami több hónapot vesz majd igénybe.
Egy ilyen tűzszünetet azonban Kijev kizár, amely az Oroszország által megszállt területek visszafoglalását tűzte ki céljául (…) Európában viszont Németország a legnagyobb vesztes: az olcsó vezetékes gáz helyett drága cseppfolyósított földgázt kell vásárolnia az Egyesült Államoktól.
Az író azonban kiemeli cikkében, hogy ezzel az elméletével eléggé „elszigetelt az Európai Unióban”. Orbán Viktor elutasítja a vágyott egységes uniós államot – világít rá a német író –, és ragaszkodik a szuverén államok uniójának eredeti koncepciójához.
Ami a migrációt illeti, nem akar részt venni a tömeges bevándorlásban, mint Németország vagy Franciaország. Elutasítja a szociálpolitika szexuális kisebbségekre és azok kiváltságaira való irányultságát, valamint a nemek közötti egyenlőséget célzó politikát a családközpontúság javára – írja körbe a magyar állam álláspontját az újságíró. Hozzáteszi: Orbán elutasítja az EU iránti vak lelkesedést és az EU-ból való kilépést is.
(Borítókép: Orbán Viktor 2022. október 10-én. Fotó: Sean Gallup / Getty Images)