„Finnországot illetően más üzenetet adhatunk.” Amikor ezt megteszik, „Svédország sokkot fog kapni” – fogalmazott az államfő vasárnap egy, az északnyugat-törökországi Vezirhanban tartott rendezvényen. Figyelmeztette ugyanakkor Helsinkit, hogy nem szabad ugyanabba a hibába esnie, mint Stockholmnak.

Törökország és Svédország viszonya januárban elmérgesedett, miután a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) nevű terrorszervezet szimpatizánsainak egy csoportja olyan bábut lógatott fel Stockholmban egy lámpaoszlopra, amely Erdogant jelképezte, majd bő egy héttel később a stockholmi török nagykövetség közelében tartott tüntetésen egy iszlamofób párt dán vezetője elégette a muszlimok szent könyvét, a Koránt.

Erdogan január 23-án kijelentette: nyilvánvaló, hogy Svédország nem számíthat Törökország támogatására a NATO-csatlakozáshoz a „gyalázatos Korán-égetés” után. A török államfő leszögezte: ha Stockholm nem mutat tiszteletet a muszlimok hite iránt, Törökország nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását.

Ankara a svéd és finn NATO-csatlakozás jóváhagyásának feltételeként a nemzetközileg is terrorszervezetnek nyilvánított PKK ott élő tagjainak kiadatását követeli. A PKK 1984 óta folytat fegyveres felkelést Délkelet-Törökországban a kurd kisebbség függetlenségéért.

Nemrég olyan hírek is felröppentek, hogy Törökország kiléphet a NATO-ból, ám ezt Omer Celik, a Recep Tayyip Erdogan török elnök által vezetett Igazság és Fejlődés Pártjának szóvivője cáfolta.