Horvátország elnöke bírálta a Nyugatot, amiért nehéz harckocsikat és más fegyvereket szállítanak Ukrajnának a megszálló orosz erők elleni hadjárathoz, mondván, hogy ezek a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút.
A NATO-tag Horvátország elnöke hétfőn bírálta a nyugati országokat, amiért nehéz harckocsikat és más fegyvereket szállítanak Ukrajnának a megszálló orosz erők elleni hadjáratához, mondván, hogy ezek a fegyverszállítások csak meghosszabbítják a háborút − írta meg a The Independent.
Zoran Milanovics a horvát fővárosban újságíróknak azt mondta: „őrültség” azt hinni, hogy Oroszországot le lehet győzni egy hagyományos háborúban.
Ellenzem, hogy támadófegyvereket küldjünk. Ez meghosszabbítja a háborút. Mi a cél? Oroszország felbomlása, kormányváltás? Szó van Oroszország szétszakításáról is. Ez őrültség
− mondta Milanovics.
Milanovics baloldali-liberális jelöltként nyerte meg a 2019-es horvátországi elnökválasztást, ellenpontot képezve a jelenleg hatalmon lévő konzervatív kormánnyal szemben. Azóta azonban a populista nacionalizmus felé fordult, és bírálta Oroszországgal, valamint a Balkánnal kapcsolatos nyugati politikát.
Milanovicsot széles körben oroszbarátnak tartják, amit többször is tagadott. Az elmúlt hónapokban azonban nyíltan ellenezte Finnország és Svédország felvételét a NATO-ba, valamint az ukrán csapatok horvátországi kiképzését.
Hónapokig tartó habozás után az Egyesült Államok közölte, hogy 31 darab 70 tonnás Abrams harckocsit küld Ukrajnába, Németország pedig bejelentette, hogy 14 Leopard 2 harckocsit küld, és lehetővé teszi más országok számára is, hogy ezt megtegyék.
Milanovics szerint „2014-től 2022-ig azt néztük, hogy valaki hogyan provokálja Oroszországot azzal a szándékkal, hogy kirobbantja ezt a háborút”.
Mi a célja ennek a háborúnak? Háború egy olyan atomhatalom ellen, amely egy másik országban háborúban áll? Van-e hagyományos módja egy ilyen ország legyőzésének? És ki fizeti meg az árát? Európa. Amerika fizeti a legkevesebbet
− mondta Milanovics hétfőn.
Bár az elnöki tisztség Horvátországban többnyire ceremoniális jellegű, Milanovics hivatalosan a fegyveres erők legfőbb parancsnoka. Legutóbbi Nyugat-ellenes kirohanásai zavarba hozták az ország kormányát, amely teljes mértékben támogatta Ukrajnát az orosz agresszió elleni harcban.
A horvát elnök azután bírálta a Nyugatot, hogy nemrég Orbán Viktor miniszterelnök egy külföldi újságíróknak tartott, viharos utóéletű háttérbeszélgetésen hasonló kritikákat fogalmazott meg.
Orbán Viktor a beszélgetésen elmondta: a 27 uniós ország vezetői közül egyedüliként ellenzi a háborút, ami nagyon frusztráló. Szerinte politikustársai erkölcsi alapon tekintenek a konfliktusra, tehát nem a saját országuk érdekeinek szempontjából, és rendre azt hangsúlyozzák, hogy ők a történelem jó oldalán állnak − de ezt a narratívát valójában Washington és a liberális média adja a szájukba.
Roland Tichy szerint Orbán Viktor a beszélgetésen lerombolt minden reményt, hogy Putyin feladja a háborút.
Elvégre elnökválasztások következnek, és a háború vesztesei nem nyernek választásokat, még a manipuláltakat sem (…) Oroszország pedig időközben háborús gazdasággá alakította át gazdaságát. A fegyver- és lőszerellátás folyik, a hadigépezet beindult
– mondta a magyar miniszterelnök a német író, közgazdász szerint.
Tichy szerint zárt ajtók mögött a miniszterelnök arról is beszélt, hogy nincs bizonyíték az oroszok gyengeségére. Emlékeztetett, hogy a háború elején az ukránok is hatalmas csapásokat mértek az oroszokra, azonban ez a háború már a második szakaszába lépett, amelyet Moszkva ipari hadigépezete és lakossága is támogat.
Oroszország mindig az időre játszik, és ebben a háborúban is az ő oldalán látja az időt. Természetesen a csúcstechnológiás fegyverek értékesek, de a háborút végül a földön lévő katonák fogják eldönteni
– foglalta össze Orbán Viktor gondolatait a német közgazdász.
(Borítókép: Zoran Milanovics 2023. január 20-án. Fotó: Attila KISBENEDEK / AFP)