Demkó Attila biztonságpolitikai szakértő, az MCC Geopolitikai Műhelyének vezetője egy horvátországi rendezvényen az Ukrajnában zajló háborúról és annak lehetséges kimeneteleiről beszélt. Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy a megjelent szakértők többsége hisz az ukrán győzelemben.
Demkó Attila azonban figyelmeztetett: szerinte nem reális azt gondolni, hogy Oroszország teljes vereséget szenvedhet a háborúban. Hozzátette: ha ez megtörténne, annak valószínűleg katasztrofális következményei lennének a világra nézve, mert „egy ilyen bomlás aligha lenne békés”.
A biztonságpolitikai szakértő úgy véli: „nem lesz Reichstag-pillanat, azaz teljes győzelem egyik oldalon sem, és a háború hosszú ideig velünk marad. Akkor is, ha lesz valamikor egy tűzszünet”.
Ennek a háborúnak egyszerűen nem tud vége lenni, és lehet, hogy csak a kezdő fejezete egy nagyobb küzdelemnek a világrend újraírásáért. Hogy lesz-e ilyen, az Kínán és az USA-n múlik
– írta Demkó.
Véleménye szerint a következő nagyobb orosz offenzíva a Donbászt veszi célba. Vlagyimir Putyin orosz elnököt rugalmasnak nevezte, ezért úgy gondolja, „aligha kell márciusig eredményt elérni, azaz teljesen bevenni a két régiót”. Hozzátette: ez nem is reális, ugyanis azt írja, hogy Szlovjanszk bevételéhez az Izjum feletti ellenőrzést is meg kellene szerezni, amit az ősszel veszítettek el az oroszok.
Az orosz haderő most nemcsak nagyobb, mint tavaly, de motiváltabbnak és jobban képzettnek is tűnik. Ukrajna kemény ellenfél, Vuhledárnál például komoly pofont kaptak az oroszok, de a nyugati harckocsik pár hónapon belül nem változtatnak az erők egyensúlyán. A vadászgépek – ha jönnének – pedig csak 6–12 hónap kiképzés után érnének valamit
– fogalmazott a szakértő.
Az egyik ukrán kormányszerv, a Nemzeti Ellenállási Központ szerint az oroszok azt fontolgatják, hogy a Luhanszki területről az Oroszország északnyugati részén található Karéliai Köztársaságba deportálnak kiskorúakat.
Mint írták: a luhanszki tiszviselők már találkoztak is a karéliai törvényhozás elnökével, és arról tárgyaltak, hogy „rehabilitáció” és „pihenés” céljából Karéliába telepítik őket. Az eset nem példa nélküli, ugyanis néhány napja, február 2-án a luhanszki Liszicsanszk városából 50, középiskolás korú gyermeket az oroszországi Tatárföldre vittek el.
A Nemzeti Ellenállási Központ szerint az efféle akciók célja a fiatalok asszimilálása. Mint írták, az orosz fél a háború kezdete óta mintegy 14 ezer kiskorút deportált Oroszországba.
Véglegesen jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa szombaton az Oroszországból származó, vagy onnan exportált finomított kőolajtermékek árplafonjáról szóló megállapodást, amely február 5-én, vasárnap lép érvénybe.
Az uniós tanács szombati közleménye szerint a tagállamok, valamint a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjainak megállapodása értelmében
a dízelolaj legmagasabb ára hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár lehet.
A vasárnaptól érvényes megállapodás 55 napos átmeneti időszakot határoz meg azokra az orosz kőolajtermékekre, amelyeket február 5. előtt vásároltak meg és rakodtak hajóra, illetve április 1. előtt végleges rendeltetési helyükön kirakodnak – számolt be az MTI.
Az Európai Bizottság és az Európai Unió az elmúlt év szankciós politikájában nem foglalkozott a számokkal, a szakmai figyelmeztetéseket folyamatosan figyelmen kívül hagyják – mondta Tóth Máté energiajogász az M1 esti híradójában.
A szakértőt a vasárnap életbe lépő újabb brüsszeli szankciós csomagról kérdezték, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Tóth Máté elmondta:
20-25 millió tonna dízel fog hiányozni az újabb szankció miatt a nyugat-európai piacról.
Hozzátette azt is: eddig nagyjából napi egymillió hordó dízel behozatalára szorult rá Nyugat-Európa.
Az orosz hadsereg nem tudott sikeres offenzívát végrehajtani Kelet-Ukrajnában az utóbbi hetekben – így értékelt szombat este a washingtoni Institute for the Study of War (ISW)
Az oroszok az utóbbi hetekben próbáltak meg előrenyomulni a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen. Az ISW szerint az orosz kísérletek ellenére csak minimális területszerzésről van szó,
és egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy az orosz hadsereg képes lesz elérni a Donyecki terület, valamint a Zaporizzsjai terület adminisztratív határait, ami a céljuk lehetne.
Az ISW szerint a közeljövőben nem is Donyeckben és Zaporizzsjában, hanem Luhanszk nyugati felében lehet majd egy orosz támadásra számítani. Ezen kívül továbbra is folytatódik Bahmut városának hónapok óta tartó ostroma.
Russian forces have also reportedly launched “limited offensive operations” northwest of Svatove and continued those around Kreminna.
Jó reggelt kívánunk!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!