Az már nagyon valószínűnek tűnik, hogy az orosz hadsereg egy offenzívát indít tavasszal. Az ukrán hadseregnél is felmerült ugyanennek a lehetősége, többek közt Valerij Zaluzsnyij ukrán főparancsnok is beszélt erről a múlt év végén.
A horvát Index.hr most egy hosszú cikkben írt arról, hogy az utóbbi hetek fejleményei alapján elképzelhető, hogy az ukrán offenzíva idén tavasszal elmaradt. Mint írták: az ukránok tavaly ősszel még számolhattak azzal , hogy a nyugati harckocsik időben beérkeznek ehhez, de mivel csak januárban született meg a döntés, így most már ez esélytelennek tűnik. Ráadásul a legtöbb ország ragaszkodik ahhoz, hogy 12 hét alatt képezzék ki a kezelőszemélyzetet, miközben az ukránok 7-8 hétre szeretnék redukálni a kiképzési időt (eddig egyedül Lengyelország ment bele ebbe).
Felidézték azt is, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter eredetileg húsvétra ígérte a brit Challenger harckocsikat, aztán legutóbb már csak arról beszélt, hogy legkorábban májusban (de inkább a nyáron) érkezhetnek a tankok. Vagyis, ha Ukrajna a nyugati tankok segítségével szeretné visszafoglalni a területeit, akkor ezzel jó eséllyel várnia kell a nyárig, vagy akár az ősz kezdetéig is.
Másrészről az sem egyértelmű még, hogy az oroszoknak van-e elég ereje egy nagy, komoly áttöréseket elérő offenzívához. A biztos csak az, hogy ha támadnak, akkor a nemrég besorozott és frissen kiképzett orosz egységeknek óriási veszteségei lesznek, hiszen az ukránok a harckocsik mellett egyre több védekező célú fegyvert is kapnak a Nyugattól, tehát nem lesz egyszerű áttörni a védelmüket.
Mindezt Valerij Geraszimov orosz vezérkari főnök is jól tudhatja, így ha az orosz hadsereg mégis támad a tavasszal, akkor ezt a döntést személyesen Vlagyimir Putyin fogja meghozni politikai okokból – írta az Index.hr.
Az egyik ukrán kormányszerv, a Nemzeti Ellenállási Központ szerint az oroszok azt fontolgatják, hogy a Luhanszki területről az Oroszország északnyugati részén található Karéliai Köztársaságba deportálnak kiskorúakat.
Mint írták: a luhanszki tiszviselők már találkoztak is a karéliai törvényhozás elnökével, és arról tárgyaltak, hogy „rehabilitáció” és „pihenés” céljából Karéliába telepítik őket. Az eset nem példa nélküli, ugyanis néhány napja, február 2-án a luhanszki Liszicsanszk városából 50, középiskolás korú gyermeket az oroszországi Tatárföldre vittek el.
A Nemzeti Ellenállási Központ szerint az efféle akciók célja a fiatalok asszimilálása. Mint írták, az orosz fél a háború kezdete óta mintegy 14 ezer kiskorút deportált Oroszországba.
Véglegesen jóváhagyta az Európai Unió Tanácsa szombaton az Oroszországból származó, vagy onnan exportált finomított kőolajtermékek árplafonjáról szóló megállapodást, amely február 5-én, vasárnap lép érvénybe.
Az uniós tanács szombati közleménye szerint a tagállamok, valamint a Franciaországot, Németországot, Olaszországot, Japánt, az Egyesült Királyságot, az Egyesült Államokat és Kanadát tömörítő G7-csoport tagjainak megállapodása értelmében
a dízelolaj legmagasabb ára hordónként 100 dollár, míg az olcsóbb termékeké hordónként 45 dollár lehet.
A vasárnaptól érvényes megállapodás 55 napos átmeneti időszakot határoz meg azokra az orosz kőolajtermékekre, amelyeket február 5. előtt vásároltak meg és rakodtak hajóra, illetve április 1. előtt végleges rendeltetési helyükön kirakodnak – számolt be az MTI.
Az Európai Bizottság és az Európai Unió az elmúlt év szankciós politikájában nem foglalkozott a számokkal, a szakmai figyelmeztetéseket folyamatosan figyelmen kívül hagyják – mondta Tóth Máté energiajogász az M1 esti híradójában.
A szakértőt a vasárnap életbe lépő újabb brüsszeli szankciós csomagról kérdezték, amelynek értelmében orosz eredetű feldolgozott kőolajtermékek (például benzin, dízel) behozatala és reexportja a jövőben nem engedélyezett a kontinensen. Tóth Máté elmondta:
20-25 millió tonna dízel fog hiányozni az újabb szankció miatt a nyugat-európai piacról.
Hozzátette azt is: eddig nagyjából napi egymillió hordó dízel behozatalára szorult rá Nyugat-Európa.
Az orosz hadsereg nem tudott sikeres offenzívát végrehajtani Kelet-Ukrajnában az utóbbi hetekben – így értékelt szombat este a washingtoni Institute for the Study of War (ISW)
Az oroszok az utóbbi hetekben próbáltak meg előrenyomulni a délkelet-ukrajnai Zaporizzsjai területen. Az ISW szerint az orosz kísérletek ellenére csak minimális területszerzésről van szó,
és egyelőre nem tűnik valószínűnek, hogy az orosz hadsereg képes lesz elérni a Donyecki terület, valamint a Zaporizzsjai terület adminisztratív határait, ami a céljuk lehetne.
Az ISW szerint a közeljövőben nem is Donyeckben és Zaporizzsjában, hanem Luhanszk nyugati felében lehet majd egy orosz támadásra számítani. Ezen kívül továbbra is folytatódik Bahmut városának hónapok óta tartó ostroma.
Russian forces have also reportedly launched “limited offensive operations” northwest of Svatove and continued those around Kreminna.
Jó reggelt kívánunk!
Indul az Index élő hírfolyama az orosz–ukrán háború eseményeiről. Szombati percről percre cikkünk ide kattintva érhető el.
Tartsanak velünk ma is!