A The New York Times részletes, térképekkel illusztrált cikkben írt arról, mely frontszakaszokon indulhatnak támadások a következő hetekben. Mint írták, az oroszok és az ukránok egyaránt támadásra készülhetnek.
Már 2022 végén kiderült, hogy az orosz hadsereg nagy offenzívát indíthat 2023 első hónapjaiban. Nagyjából azonos időben az ukránok is közölték, hogy ők is átfogó támadásra készülnek a tavasszal.
A napokban már arról szóltak a hírek, hogy meg is indult az orosz támadás Kelet-Ukrajnában, Kreminna térségében. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) ezzel kapcsolatban vasárnap azt jelentette, hogy a támadás valóban megkezdődött, de még közel sem vetették be minden erejüket az oroszok.
A The New York Times szintén arról írt cikkében, hogy egyelőre az oroszoknál van a kezdeményezés. Mint írták, az oroszoknak sürgősebb is volt az offenzíva indítása, ugyanis minél tovább várnak vele, annál több fegyvert kaphat Ukrajna a Nyugattól.
A becslések szerint már most körülbelül 320 ezer orosz katona vesz részt az ukrajnai hadműveletekben, és további 150 ezernek a kiképzése hamarosan véget érhet. Az amerikai lap szerint az oroszok több tízezer frissen besorozott katonát vetettek be eddig az offenzívában, azonban nem egyszerű a helyzetük, ugyanis olyan védelmi állások ellen kell támadásokat indítaniuk, amelyeket az utóbbi hónapokban jól megerősítettek.
Az ukrán hírszerzés szerint Vlagyimir Putyin már márciusra el akarja foglalni a Donbász teljes területét, bár a napokban a Wagner-csoport vezére azt mondta, hogy ehhez 1,5-2 évre lehet szükség.
Az orosz támadások fő irányai jól látszanak az alábbi, eredetileg a The New York Times által készített térképen:
A legfőbb céljuk most Bahmut elfoglalása lehet, amelyet már tavaly ősz óta próbál bevenni az orosz hadsereg. Ezenkívül két másik irányból is támadnak a várostól északra (Kreminnánál) és délre (Vuhledárnál), amivel az lehet a céljuk, hogy bekerítsék, elvágják a fő erőktől a Bahmutot védő ukránokat (erre a célra utalt az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács vezetőjének egy korábbi, januári nyilatkozata is).
Ezenkívül a hadijelentésekből az látszik, hogy a Donbász mellett másik frontszakaszon, Északkelet-Ukrajnában is támadásra készülhet az orosz hadsereg. Ennek a támadásnak a két fő iránya Szumi, valamint Harkiv városa lehet.
Az oroszok célja ezzel a The New York Times szerint elsősorban az lehetne, hogy elvonják az ukrán erőket a Donbászból. A lap szerint Andrij Zagorodnyuk volt ukrán védelmi miniszter azt mondta nemrég ezzel kapcsolatban, hogy
az orosz politikai vezetés arra törekszik, hogy elfoglalják a Donbászt, és ezt követően bejelenthetnék a „különleges hadművelet” végét, ebből a pozícióból pedig tárgyalásokat kezdeményezhetnének Ukrajnával.
A miniszter ugyanakkor azt is megjegyezte, Oroszország már kétszer megpróbálta elfoglalni a teljes Donbászt a háború kezdete óta, és mindkét alkalommal kudarcot vallott.
Szerhij Hrabszkij, az ukrán hadsereg korábbi ezredese azt mondta, hogy az oroszok csak akkor törhetnek át, ha alapos tüzérségi bombázással készítik elő a támadásokat, repülőkkel és helikopterekkel támogatják azokat, valamint kellő számú harckocsit is felvonultatnak a gyalogság támogatására.
A legnagyobb erőfeszítések a szárazföldön várhatóak, ahol az oroszok a hagyományos taktikájukat vetik be: rengeteg harckocsit és páncélozott szállító járművet, valamint nagyon intenzív tüzérségi csapásokat koncentrálnak egy helyre
– fogalmazott Hrabszkij.
Az ukrán hadseregnek sem lesz könnyű dolga a támadással, ugyanis az oroszok szintén megerősítették a védelmi állásaikat (különösen a Krím félszigeten, ahol a műholdfelvételek szerint már hónapok óta építgetnek újabb és újabb védelmi állásokat és katonai bázisokat). Az ukránoknak a legjobb esélyük a támadásra Dél-Ukrajnában van, ahol Zaporizzsja környékéről kiindulva a háború elején megszállt Melitopol visszavétele lehetne a céljuk.
A térségben az ukrán hadsereg már hónapok óta hajt végre csapásokat a HIMARS rakétarendszerekkel, leginkább a lőszerraktárak, parancsnoki állások és az orosz hadsereg ellátása szempontjából kritikus útvonalak, hidak ellen. Ennek köszönhetően mostanra kellően megágyaztak egy nagyobb támadásnak.
Melitopol azért is lehet logikus célpont, mert két nagy útvonal kereszteződése is a városban található, továbbá egy vasútvonal is áthalad rajta, tehát az utánpótlás szempontjából fontos szerepe van a településnek. Ezzel Ukrajna a Herszoni terület megszállt részein állomásozó orosz csapatokat is elvághatná az utánpótlástól, amelyet ebben az esetben csak a Krím félszigeten keresztül tudnának biztosítani.
Egy lehetséges támadást ugyanakkor nehezíthet az, hogy a The New York Times szerint Melitopol térségében is egy sűrű lövészárokrendszert ástak az oroszok, és telepakolták tankcsapdákkal a térséget. Natalja Humenyuk, a déli ukrán hadseregcsoport szóvivője pedig szintén azt mondta,
értesüléseik szerint az orosz hadsereg is arra készül, hogy délen támadnak az ukránok.
A korábban idézett Szerhij Hrabszkij szerint egy esetleges ukrán offenzívát először nagy hatótávolságú HIMARS-csapások készíthetnek elő, és azt követően indulhatna meg a gyalogsági támadás az orosz vonalak ellen. Mint mondta, a gyalogsági támadásban nagyon nagy szerepe lenne a mozgékonyságnak is – bár a megerősített orosz állásoknál jóval nehezebb lesz az ukránoknak, mint például a tavaly ősszel volt Harkivnál, ahol gyors rajtaütésekkel nagy sikereket értek el.
(Borítókép: Ukrán katona a nemzetőrség, a határőrség és az ukrán biztonsági szolgálat közös katonai kiképzésén Rivne régióban 2023. február 11-én. Foót: Dimitar Dilkoff / AFP)