Az Európai Bizottság 2021 decemberében indított kötelezettségszegési eljárást Lengyelország ellen, mert megítélése szerint komoly aggályok merültek fel a lengyel alkotmánybírósággal és ítélkezési gyakorlatával kapcsolatban.

Ennek előzménye az volt, hogy a lengyel alkotmánybíróság a 2021 júliusában és októberében hozott határozataiban úgy ítélte meg, hogy

Az Európai Bizottság véleménye szerint a lengyel alkotmánybíróság ezen intézkedéseivel megsértette az uniós jog autonómiájának, elsőbbségének, tényleges érvényesülésének és egységes alkalmazásának általános elveit, valamint az uniós bíróság ítéleteinek kötelező érvényét. 

A brüsszeli testület álláspontja szerint a lengyel alkotmánybíróság már nem felel meg a törvény által korábban létrehozott független és pártatlan bíróság követelményeinek. Ennek oka egyebek mellett a 2015 decemberében három bíró kinevezési eljárásakor és az elnök 2016 decemberi megválasztásában is tapasztalt szabálytalanságokban mutatkozott meg.

Emlékeztetettek: az uniós bizottság tavaly júliusban megküldött levelére reagálva Lengyelország elutasította a testület érvelését, és nem adott választ a felvázolt aggályokra. Ez indokolta, hogy a testület az Európai Unió Bírósága elé idézte Lengyelországot – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.

Jogilag kilépnének az unióból

Az EU és Lengyelország konfliktusa miatt korábban már felmerült, hogy Lengyelország a gyakorlatban elhagyhatja az uniót (ezt nevezték el a brexit után polexitnek). A The Guardian szerint a szakértők korábban úgy vélték, hogy Lengyelország egyfajta „jogi polexitet” hajtana végre, amennyiben korlátoznák az uniós jog elsőbbségét.

Ráadásul az unióval folytatott konfliktus Lengyelország gazdaságára is nagy hatással lehet, ugyanis a lengyelek még mindig nem kapták meg azt az összesen 35,4 milliárd euró értékű uniós forrást, amelyre a koronavírus miatt létrehozott helyreállítási alapból jogosultak lennének.