Index Vakbarát Hírportál

A káosz éve fejetlenséget hozott Szlovákiában

2023. február 20., hétfő 08:50

A 2020-as választások után nagy reményekkel indult Igor Matovic és az ő Egyszerű Emberek és Független Személyiségekre keresztelt pártja, azonban Matovic Robert Fico-ellenes koalíciója végül egy hatalmas bukás lett. Miközben Matovic valahogy próbálja megmenteni azt, ami a pártjából maradt, Fico azt szeretné elérni: ne szeptemberben, hanem már nyáron visszakerüljön a kormányra. De kinek a célja fog teljesülni?

Annak ellenére, hogy Szlovákiában már decemberben megbukott az Eduard Heger vezette kisebbségi kormány, és a parlament meg is állapodott, hogy szeptember 30-én előrehozott választások lesznek, csak igazán most pezsdült fel az élet a szlovák politikában:

Emellett a parlamentben sem állt meg az élet, bár az ügyvivő kormány jelenleg nem igazán tud semmit sem csinálni, mivel a parlament általában döntésképtelen. Utóbbi leginkább annak köszönhetően, hogy a kormány bukása után végre összeállt az OĽaNO–SaS-tengely, és ha már közösen nem tudtak kormányozni Matovic és az SaS-pártelnök Richard Sulík közötti folyamatos konfliktusok miatt, a parlamenti munka akadályozása mindkettejük érdeke.

Az egész szlovák politika lassan már egy kafkai regénynek tűnik, de mégis mi folyik az északi szomszédunknál?

Egy soha nem működő kormány története 

Ahhoz, hogy megértsük, miért uralkodik a szlovák sajtó szerint is kaotikus helyzet az ottani politikai életben, kicsit vissza kell mennünk az időben. Mint ismert, a 2020-as választásokon a protesztpártként indult, leginkább centrista-populistaként definiálható Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) szerezte a legtöbb szavazatot.

Kormányfőjelöltként Matovicnak alkotmányozói többséghez egy elég színes kormánykoalíciót kellett összeverbuválnia: az OĽaNO mellett a koalíció tagja lett a Boris Kollár vezette konzervatív-populista Sme rodina (Család vagyunk), a libertariánus, fiskális konzervatív Richard Sulík vezette Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az egykori államfő Andrej Kiska által alapított – majd a kormányra lépés után fél évvel magára hagyott – jobbközép-liberális Za ľudí (Az emberekért).

A pártok viszonylag hamar megegyeztek arról, hogy az OĽaNO-elnök Igor Matovic vezényletével közösen fogják kormányozni Szlovákiát, azonban ez a kormányfő szokatlan politikai stílusa és véletlenszerű döntései miatt valójában soha nem is működött:

Utóbbiban a parlamenti többség végül szeptember 30-a mellett döntött, aminek köszönhetően Heger ügyvivő miniszterelnökként még nyolc hónapig hatalomban maradhat, ami példátlan a modern demokráciákban.

Helyezkedések a jobboldalon

Matovicnak a fentebb részletezett teljesítményével sikerült nemcsak összesen két kormányt megbuktatnia, és minden lehetséges szereplővel összevesznie, hanem a pártját is a földbe állította: a korrupcióellenességével – és a Robert Fico kormányai alatt kiépült feltételezett maffiaállam elleni harcával – kormányra kerülő pártot már sok választó nem veszi komolyan, ráadásul a pártban belső feszültségek is vannak.

A pártelnök Matovic nem akar felhagyni a politikával, ráadásul az utóbbi időben kampányüzemmódba kapcsolva észszerűtlen, kampányígéreteknek felérő javaslatokkal áll elő – a héten például benyújtott egy javaslatot, miszerint az előrehozott választáson a szavazók kapjanak 500 eurót, de az ő vezette kormány által eltörölt ingyenes iskolai közétkeztetést is visszahozná –, miközben Hegernek elege van pártelnökéből.

A megbuktatott miniszterelnök úgy látja, pártelnöke ellehetetleníti a normális politizálást, és eleve Matovic ámokfutása miatt vonták meg tőle a bizalmat, ezért régóta kacérkodik azzal, hogy kilépjen a pártból

– ugyanakkor erre még továbbra sem adott egyértelmű választ.

Azonban azt Heger is látja, Matovicból még egyszer nem lesz miniszterelnök, a pártelnök pedig nem engedné ki a hatalmat a kezéből, így az ő napjai az OĽaNO-ban meg vannak számlálva: ha pártelnökével nem tud leszámolni, vagy eljelentéktelenedik, vagy kilép a pártból és újat alakít – Szlovákiában egyébként az ilyen pártalakítások gyakoriak, csak a 2020-as választások óta két pártszakadás volt: a Smerből kilépett Peter Pellegrini létrehozta a  szociáldemokrata  Hlas-SD-t, míg a szélsőjobboldali Milan Uhrik az  ĽSNS-ből lépett ki és hozta létre a Republikát.

Ugyanakkor Heger előtt egy másik párt kapuja is nyitva áll: az autoriter Meciar-korszakot 1996-ban a demokratikus pártok összefogásával leváltó Mikulas Dzurinda január végén jelentette be új pártját, a modrá koalíciát, ahova bajtársakat keres.

A párt az előző választáson még a liberális Progesszív Szlovákiával együttinduló Spolu és egy másik párt egyesülésével jött létre, de az egykori miniszterelnök emellett más pártokkal is tárgyal pártszövetségről – igaz, eddig nem sok sikerrel: Dzurinda korábbi pártja, a legutóbbi választáson az ötszázalékos bejutási küszöbtől 0,35 százalékponttal elmaradó Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) már bejelentette, ők egyedül indulnak, de a Matovic- és Heger-kormányok második legnagyobb kormánypártja, az Sme rodina eddig nyitottnak tűnik az együttműködésre.

Fico és Caputova együtt hoznák előrébb a választásokat

Ugyanakkor Hegernek a jövő kiszámíthatatlansága mellett a jelenben is sok gondja akad. Amellett, hogy külügyminisztere épp Magyarországot vizionálja ellenségnek, ügyvivő miniszterelnökként kormánya nem sok mindent tud elérni, ráadásul még a parlament is általában döntésképtelen: a kormány mögött nincs meg a parlamenti többség, de még az ellenzéki pártok javaslatait sem tudják elfogadni, akik leginkább azt szeretnék elérni, hogy szeptember 30 helyett még a nyáron tartsák meg a választásokat.

A héten például a Smer és a Hlas kérésére e témában egybehívott rendkívüli ülést MEG se tudták nyitni, mivel az OĽANO és az SAS közösen blokkolták azt.

A megbénított parlament már Zuzana Caputova elnököt is zavarja. Caputova arra szólította fel a parlamenti pártokat, hogy ezt a színjátékot ne folytassák szeptemberig, hanem döntsenek arról, hogy mihamarabb rendezzék meg a kormány megbuktatása miatt szükséges előrehozott választásokat.

Matovic erre szokásához híven csak visszaszólt az elnöknek, miközben a kormányt megdöntő Sulíkék széttárva a kezüket azt mondják: ők csak akkor támogatják a korábbi időpontot, ha azt a megbuktatott kormánykoalícióban szerepelt pártok elfogadják.

Erre pedig nem sok az esély, mivel a legutóbbi közvélemény-kutatási adatok szerint az eddig kormánypártok borzalmasan állnak.

Az előző választásokat megnyerő OĽaNO-t jelenleg 7,3 százalékponttal a negyedik helyre mérik, míg ugyan az SaS-t ennél jobban, 7,9 százalékpontra, de ez így is bőven elmaradna a párt 2020-as eredményétől. A Sme rodina még bejutna a maga 7,1 százalékpontos eredményével, de a Za ľudíról már szinte most kijelenthető, hogy szeptember után nem lesz parlamenti képviselőjük.

Így a két, a kormányon folyamatosan civódó párt célja az időhúzás: reményeik szerint a jelenlegi káoszt saját erényükre tudják fordítani és növelni tudják a támogatottságukat, hogy aztán abban reménykedjenek, hogy a másik nélkül is meg tudják állítani, hogy Fico visszakerüljön a kormányrúdhoz.

Ez az ötlet papíron lehet, hogy működik, de jelenleg nem látni, hogy Matovic és Sulík honnan tudnának szerezni új szavazókat: akik a 2020-as választások óta eltelt időszakban kiábrándultak a két politikusból, a parlamenten kívüli Progresszív Szlovákiánál találtak eddig menedéket.

A szlovákiai magyar pártok is a választásra készülnek

Ezzel egy időben a szlovákiai magyar pártoknál sem állt meg az élet. A 2020-as választások után három pártból (Magyar Közösség Pártja, Összefogás Mozgalom, Most-Híd) létrejövő Szövetségben az időközben Magyar Konzervatív Platformmá átnevezett MKP, illetve az egész párt vezetője, Forró Krisztián korábban azon dolgozott, hogy megszüntesse a korábbi pártokból létrejött platformokat, hogy így a Fidesz–KDNP-vel jó kapcsolatokat ápoló egykori MKP legyen a domináns, de állítása szerint e céljáról már lemondott.

Emellett Forró választási együttműködésről is tárgyal egy másik magyar kisebbségi párttal, a Simon Zsolt vezette Magyar Fórummal, de eddig nem sikerült megegyezniük. Ahogy szintén kérdéses, hogy a Matovic-szövetséges OĽaNO-s Gyimesi György a magyar lista kedvéért otthagyja-e eddigi pártját.

(Borítókép: Igor Matovic. Fotó: Omar Marques / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)

Rovatok