A Fox News „puha tilalmat” rendelt el Donald Trumpnak a csatornán való szereplésére, belső köre állítólag panaszkodik, bár a műsorszolgáltató melegen fogadja a jövő évi elnökválasztás más republikánus reménységeit.
A Semafor hírszolgáltató startup arról számol be, hogy a volt elnök és egykor szeretett kábeles hírcsatornája közötti viszony kihűlése odáig fajult, hogy egy „puha tiltás” vagy „csendes tiltás” vonatkozik most Trumpra. A volt amerikai elnök azóta nem szerepelt hétköznap a Fox News műsorán, hogy szeptemberben a csatorna sztárműsorvezetői közül a hozzá legközelebb álló Sean Hannityvel csevegett − írta meg a The Guardian.
Eközben Trump riválisai a 2024-es republikánus elnökjelöltségért jelenleg gyakori vendégek a Foxon. A Media Matters for America nevű megfigyelőszervezet szerint, amely szoros figyelemmel kíséri a csatorna teljesítményét, hét hétköznapi megjelenése volt Dél-Karolina volt kormányzójának, Nikki Haley-nek azóta, hogy a múlt hónapban bejelentette, indul az elnökjelöltségért.
Még a kevésbé ismert jobboldali aktivista és vállalkozó, Vivek Ramaswamy is, aki a múlt héten lépett be a szorítóba, négyszer jelent meg a Foxon. Florida jobboldali kormányzója, Ron DeSantis, akitől széles körben várják, hogy megmérkőzik Trumppal, bár még nem nyilatkozott a kérdésről, szintén többször látható a csatornán.
A Semafor azt mondta, hogy történetét Trump körének négy tagja által szolgáltatott információkra alapozta. Egy meg nem nevezett, „Trumphoz közel álló” személyt idézett, aki azt mondta:
Mindenki tudja, hogy létezik ez a puha tiltás vagy csendes tiltás. Ez egyértelműen jelzi, hogy Murdochék hogyan vélekednek Trumpról ebben a pillanatban.
A The Guardian megkérte a Fox Newst, hogy erősítse meg vagy cáfolja egy ilyen tiltás létezését, de egyelőre nem kapott választ.
A Foxon Trump expozíciójának tagadhatatlanul csökkenő mértéke egy feszült pillanatban történik a csatorna számára, amely a Dominion szavazógépgyártó cég 1,6 milliárd dolláros perével küzd. A beadvány szerint a Fox News Network − anyavállalatának, a Fox Corp. jóváhagyásával − hagyta, hogy vad, rágalmazó összeesküvés-elméletek terjedjenek a platformján, hamisan vádolva a Dominion szavazatszámláló gépeket azzal, hogy „ellopták” Trumptól a 2020-as elnökválasztást azzal, hogy Joe Bidenre írták át a szavazatokat.
A Rupert Murdoch által az ügyben januárban adott tanúvallomás kivonataiban a Fox Corp. tulajdonosa és elnöke elismerte, hogy tudta, a Fox több műsorvezetője támogatta a Trump elől ellopott választásokról szóló hazugságokat, mégis úgy döntött, nem állítja le őket. Jogi és médiaszakértők szerint a beismerés jelentős jogi és pénzügyi veszélybe sodorja Murdoch birodalmát.
Trump 2015–16-os Fehér Házba jutása és az azt követő hivatali évei alatt gyakorlatilag elválaszthatatlan volt a Fox Newstól. Rendszeresen spontán módon betelefonált kedvenc műsoraiba, és csak a 2019-es évben 657 tweetet tett közzé, amelyekben a csatorna vagy testvércsatornája, a Fox Business által sugárzott tartalmakra reagált.
Közvetlenül Trump 2020-as novemberi választási vereségét követően a Fox műsorvezetői folytatták a tömeges választási csalásról szóló hazugságok sugárzását. De amióta az ellopott választásról szóló kampány 2021. január 6-án elérte a mélypontját az amerikai Capitolium ostromával, majd később, még abban az évben a Dominion és egy másik szavazatszámlálógép-gyártó cég által benyújtott perekkel, a Fox fokozatosan meghátrált.
Trump viszont egyre inkább egykori szövetségese irányában vezette le haragját. A héten a Truth Social nevű közösségi médiaplatformján tett közzé egy eszmefuttatást, amelyben magát Murdochot vádolta meg azzal, hogy „álhírekkel” házal, miután kiderült, hogy a Fox-vezér egy vallomásában azt mondta, a kezdetektől fogva nem hitte el a választási csalásokról szóló hazugságot.
Ha Rupert Murdoch őszintén azt hiszi, hogy a 2020-as elnökválasztás − az ellenkezőjét bizonyító hatalmas mennyiségű bizonyíték ellenére − nem volt manipulált és lopott, akkor neki és a globalista Rinók [Republicans in name only − Csak nevükben republikánusok] csoportjának minél hamarabb ki kellene szállnia a hírüzletből
− mondta Trump.
Nincs bizonyíték arra, hogy a választást manipulálták volna, ahogy azt számos vezető tisztségviselő, köztük Trump saját korábbi amerikai igazságügyi minisztere, Bill Barr is tanúsította.
Beperelhetik Donald Trump előző amerikai elnököt a washingtoni Capitolium épületének 2021. január 6-i ostromában megsérült demokrata törvényhozók és a biztonsági személyzet tagjai − közölte az amerikai igazságügyi minisztérium egy Trump jogi felelősségét vizsgáló szövetségi bírósági ügy összefüggésében helyi idő szerint csütörtökön.
Az igazságügyi minisztérium a washingtoni fellebbviteli bíróságon ismertetett beadványa szerint azt javasolja, hogy a törvényhozók engedélyezzék a Donald Trump ellen indított perek előremozdítását − amelyek szerint Trump beszéde erőszakos fellépésre késztethette támogatóit −, és utasítsák el a volt elnök azon érveit, miszerint ő mentességet élvez a keresetekkel szemben.
2021. január 6-án Donald Trump akkori elnök hívására több tízezer támogatója gyűlt össze Washington belvárosában, hogy tiltakozzanak a szerintük meghamisított elnökválasztás eredménye ellen. A tüntetők egy nagyobb, radikális csoportja a nagygyűlés után vonult a Capitoliumhoz, ahol az események erőszakba torkolltak. Az Egyesült Államok törvényhozásának épületébe feldühödött tüntetők törtek be, ahol komoly károkat okoztak, a zavargások során öt ember vesztette életét, köztük egy rendőr.
Az igazságügyi minisztérium a beadványban azt is közölte, hogy nem fejt ki semmilyen véleményt a volt elnök esetleges büntetőjogi felelősségéről. Trump ellen több pert is indítottak az elmúlt időszakban, amelyek szerint Trump választások utáni beszéde erőszakos fellépésre késztethette a támogatóit.
A bíróságon a jogászok ugyanakkor elmondták, hogy véleményük szerint egy elnököt nem védhet az „abszolút mentesség”, ha szavai közvetlen erőszakra való felbujtást jelentenek.
Államfőként és a nemzet vezetőjeként az elnöknek rendkívül nagy felelőssége van abban, hogy hogyan és miként beszél az állampolgárokhoz. Ez a hivatalos szerepkör azonban a tájékoztatást és a meggyőzést szolgálja, nem az egyének erőszakra való felbujtását
− közölték a jogászok a bírósággal.
Trump ügyvédei azzal érveltek, hogy a volt elnök hivatali hatáskörén belül járt el, és nem állt szándékában erőszakos cselekmények előidézése, amikor a zavargások előtt arra kérte támogatóit hogy „vonuljanak a Capitoliumhoz” és „vívjanak pokoli harcot”.
A Trump ellen indított perekben kártérítést követelnek a felperesek által a felkelésben elszenvedett fizikai és érzelmi sérülésekért.
Laurie Levenson volt szövetségi ügyész és a Los Angeles-i Loyola Law School jogi karának professzora szerint amennyiben a washingtoni fellebbviteli bíróság mégis engedélyezi a volt elnök elleni perek folytatását, a pert indítóknak nehéz dolguk lesz, mert nekik kell bizonyítaniuk, hogy nemcsak egy indulatos szónoklatról van szó, hanem közvetlen és szándékos erőszakra való felhívásról.
A beadványt az igazságügyi minisztérium polgári jogi osztálya nyújtotta be, és nem kapcsolódik ahhoz a vizsgálathoz, amelynek célja, hogy kiderüljön: történt-e bűncselekmény a 2020-as elnökválasztást követően, de még a zavargások előtt, amikor Donald Trump hivatalban lévő elnök nem ismerte el a vereségét. A 2020-as amerikai elnökválasztás után ugyanis Donald Trump volt amerikai elnök és szövetségesei azt állították, hogy a Demokrata Párt elcsalta a 2020-as elnökválasztást, amelyből Joe Biden került ki győztesként.
A washingtoni törvényhozás épülete elleni támadások körülményeinek felderítésére az amerikai képviselőház külön vizsgálóbizottságot hozott létre, amely 18 hónapon át vizsgálódott, 10 nyilvános meghallgatást tartott, összesen 1000 embert kérdezett ki, és egymillió oldalnyi dokumentumot dolgozott fel. Decemberi, végső jelentésükben végül bűnvádi eljárást javasoltak Donald Trump volt elnök ellen kormányellenes szervezkedés, lázadás szítása, segítése és támogatása, felbujtás és a Kongresszus működésének akadályozása miatt.
A dokumentum Trump eltiltását is javasolta az elnöki hivataltól. Ez azért lényeges, mert Donald Trump tavaly novemberben hivatalosan is bejelentette indulási szándékát a republikánusok elnökjelölt-választásán.
(Borítókép: Donald Trump. Fotó: Alan Freed / Reuters)