Az Európai Unió vezetése olyan törvényt akar elfogadtatni a közeljövőben, amelynek értelmében a jövőben „külföldi ügynökké” nyilváníthatják azokat a szervezeteket, amelyek az unión kívülről is kapnak finanszírozást. A civil szervezetek aggasztónak találják a lépést, ugyanis amiatt aggódnak, hogy a törvényt a gyakorlatban politikai célokra is felhasználhatják egyes tagállamokban.
Külföldi ügynökökről szóló törvények a világ számos országában működnek. Az egyik leghírhedtebb példa ebben a vonatkozásban Vlagyimir Putyin Oroszországa, ahol a kormányzat gyakorlatilag mindenféle ellenségét (civil szervezeteket, ellenzéki aktivistákat) külföldi ügynökké nyilvánítja (pár napja például a Természetvédelmi Világalap jutott erre a sorsra). Nemrég Georgiában is el akartak fogadtatni egy ilyen törvényt, ami nagy tiltakozást váltott ki az országban, és ott végül ezt visszavonták.
Persze demokratikus országokban is működik ehhez hasonló törvény, így például az Egyesült Államokban és Ausztráliában is. Most a Politico értesült úgy, hogy az Európai Unió is dolgozik egy ügynöktörvény-tervezeten. A törvény lényege az lenne, hogy a különféle szervezeteket (NGO-kat, tanácsadó szervezeteket, tudományos intézményeket stb.) köteleznék arra, hogy minden, az EU-n kívülről érkező finanszírozást tegyenek nyilvánossá – és azokat, akik külföldről pénzt kapnak, „külföldi ügynökké” nyilvánítanák emiatt.
A törvényen a Politico szerint 2022 szeptember után kezdtek el dolgozni Vera Jourová uniós igazságügyi biztos vezetésével, és annak a „demokráciavédelmi csomagnak” képezi részét, amelyet Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentett be akkor. A törvény szövegét csak május végére véglegesíthetik, ennek ellenére azonban
az Európai Bizottság már most érdeklődött az unióban működő civil szervezeteknél arról, hogy kapnak-e finanszírozást külföldről.
A bizottság a törvény előzetes hatásvizsgálatát elvégezve tette fel ezt a kérdést a szervezeteknek. „Az irányított kérdések alapján úgy tűnt, hogy azt vizsgálják: a Transparency International veszélyt jelent-e a demokráciára” – mondta erről Nick Aiossa, a Transparency International vállalati politikáért felelős vezetője. Hozzátette azt is, hogy a bizottság képviselői által felvetett kérdések sokakat „meghökkentettek”.
A Politico szerint a NGO-k már ezen kívül más problémákat is jeleztek a törvénytervezettel kapcsolatban a bizottság kérdéseire válaszolva. A kritikusok azt kifogásolták, hogy nagyon rossz az időzítése a javaslatnak most, amikor Georgiában egy ehhez hasonló törvény miatt tömegdemonstrációk törtek ki. Mások pedig azt is szóvá tették, hogy
ha az EU elfogad egy ilyen törvényt, akkor azt az egyes tagállamokban akár politikai célokra is fel lehet használni.
A Politico szerint néhány civil szervezet konkrétan említette Orbán Viktort is, aki szerintük egy ilyen törvényt újabb fegyverként használhatna fel az ország „demokráciapárti erői” ellen (bár idehaza már így is működik évek óta az a törvény, amelynek értelmében a „külföldről finanszírozott szervezet” minősítéssel látják el mindazokat, akik pénzt kapnak az országon kívülről – tehát nem biztos, hogy ez a fejlemény belföldi viszonylatban bármilyen újdonságot jelentene).
Az Európai Bizottság egyik tisztviselője is elismerte a brüsszeli lapnak azt, hogy „érzékeny” kérdésről van szó, és épp ezért még egyeztetnek erről a törvénytervezetről az üzleti világ számos képviselőjével. Hozzátette azt is, hogy Vera Jourová még ezen a héten találkozik több civil szervezet képviselőjével.
Az aggodalmak ellenére a törvényre nagy szükség lehet amiatt, hogy utóbbi években az EU-ban aggasztó méreteket öltött a külföldi befolyás: Oroszország mellett Kína is nagy erőkkel törekszik az uniós intézmények befolyásolására, nem is beszélve a tavaly év végén kirobbant Katar-gate-botrányról.
(Borítókép: Thierry Monasse / Getty Images)