Az ukrajnai háború és energiabiztonsági kérdések álltak Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török államfő ankarai tárgyalásainak középpontjában – tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője csütörtökön.
Erdogan elnök köszönetet mondott Magyarországnak a törökországi földrengés után mutatott szolidaritásért, a sok segítségért, külön kiemelve a magyar kutató-mentő csapatok hősies helytállását.
Elhangzott, hogy Magyarország közvetlenül, Törökország pedig a tengeren keresztül szomszédja a háború sújtotta Ukrajnának, így mindkét ország érdekelt a mielőbbi igazságos békében, amelyet diplomáciai eszközökkel kell elérni. A háborúba sodródást, a háború eszkalációját mindenképpen el kell kerülni – szögezték le a felek.
Orbán Viktor kérte a török elnököt, hogy országa továbbra is legyen megbízható partner a magyar energiabiztonság szempontjából kulcsfontosságú keleti gázszállítások tranzitjában.
Orbán Viktor Ankarában, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozóján mondott beszédében kijelentette, hogy Európa fő kérdése ma a háború, ami nehéz helyzet elé állítja Magyarországot, ugyanis a háború hatásai súlyosak és közvetlenek.
A magyar kormányfő beszédében hangsúlyozta: Magyarország számára a legfontosabb az emberéletek mentése, ezért azt képviseli, hogy legyen minél hamarabb tűzszünet, és legyenek béketárgyalások.
A miniszterelnök ugyanakkor annak a véleményének adott hangot, hogy amit most látnak Európában, az több mint háború, mert valójában „egész Európa hatalmi viszonyainak újraszerkesztése történik”, és ez kihat majd a türk világra is.
Emellett közölte azt is: Magyarország támogatja, hogy gazdasági, kereskedelmi és energetikai összeköttetései a türk államokkal új dimenzióba lépjenek. Hangsúlyozta: „Szeretnénk részt venni minél hamarabb a türk befektetési alapban is, a szükséges pénzügyi eszközeink rendelkezésre állnak”. A kormányfő kifejezte Magyarország részvétét a Törökországot érő drámai földrengés miatt, és nagyrabecsüléséről biztosította azokat, akik bátor munkával mentették az embereket.
Finnország és Svédország tavaly májusban adta be csatlakozási kérelmét a NATO-hoz az ukrajnai háború kirobbanása után. A bővítéshez szükséges, hogy az összes tagállam ratifikálja a csatlakozást. Törökország a kezdetektől ellenezte a bővítést arra hivatkozva, hogy Svédország – Ankara megítélése szerint – kurd terroristáknak ad menedéket. Eddig már valamennyi NATO-tag ratifikálta a két északi ország csatlakozási kérelmét,Magyarország és Törökország jóváhagyása azonban még várat magára.
Miklóssy Katalin, a Helsinki Egyetem Aleksanteri Intézetének magyar kutatója szerint Magyarország az unió által befagyasztott pénzek miatt késlelteti Finnország NATO-csatlakozásának ratifikációját. Szerinte a Magyarországra nehezedő nemzetközi nyomás most kivételesen nagy, és ha Törökország előbb ratifikálja Finnország NATO-tagságát, mint Magyarország, akkor ez csak fokozódni fog.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök és Recep Tayyip Erdogan török elnök bilaterális tárgyalásuk előtt Ankarában 2023. március 16-án. Fotó: Benko Vivien Cher / Miniszterelnöki Sajtóiroda / MTI)