Csütörtökön több mint egymillió ember vonult utcára Franciaországban, miután Emmanuel Macron elnök két évvel megemelte a nyugdíjkorhatárt. A legerőszakosabb és legdurvább cselekmények Bordeaux-ban történtek, ahol a tüntetők felgyújtották a városháza épületét.
Franciaországban csütörtökön kilencedszer tartottak nagyobb demonstrációt a kormány nyugdíjreformja ellen. Ezúttal is több százezren tiltakoztak az utcákon amiatt, hogy Emmanuel Macronék a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelnék 64 évre a nyugdíjkorhatárt, és ezzel párhuzamosan a csaknem kétmillió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelnék a minimumnyugdíj havi összegét, és azt hosszú távon a minimálbér 80 százalékában állapítanák meg. A javaslat értelmében a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna.
A szakszervezetek által szervezett békés csütörtöki felvonulásokat több nagyvárosban anarchista tüntetők zavarták meg, Párizsban mintegy ezer rendbontó kirakatokat tört be, megtámadtak egy gyorséttermet és összetűztek a rendőrökkel.
A belügyminisztérium tájékoztatása szerint országszerte 1,08 millióan vettek részt a tüntetéseken, a CGT szakszervezet 3,5 millió résztvevőről számolt be.
Ez a szám jelentősebb, mint az előző tiltakozás után közölt adat, de valamivel kevesebb, mint a megmozdulások januári kezdetén regisztrált. A legtöbben Párizsban tiltakoztak, a belügyminisztérium szerint 119 ezren, a szervezők szerint 800 ezren.
A menet élén vonuló szakszervezeti vezetők a rendbontások elkerülésére kérték a tiltakozókat. Philippe Martinez, a CGT főtitkára úgy vélte, hogy Emmanuel Macron „benzintartályt dobott a tűzre” az előző napi interjújával, amelyben hajthatatlannak mutatkozott a nyugdíjreform visszavonását illetően, és úgy vélte, hogy az elengedhetetlen az ország érdekében.
Alig indult el a százezres menet Párizsban, zavargások törtek ki a tömegben: macskaköveket, üvegeket, füstbombákat dobáltak fekete öltözékű kapucnis fiatalok a rendőrök felé, majd kukákat gyújtottak fel, kirakatokat törtek be és buszmegállók elemeit, padokat, táblákat rongáltak meg. A párizsi prefektúra a Black Bloc radikális mozgalomhoz tartozóként azonosított rendbontók közül csütörtök estig 33 embert állított elő.
A BBC azt írja, hogy a nyugdíjreform ellen tüntetők Bordeaux-ban felgyújtották a városháza épületét. A kiérkező tűzoltók gyorsan megfékezték a lángokat, így komolyabb kár nem keletkezett.
Erőszakos cselekmények kísérték a felvonulásokat a nyugat-franciaországi Nantes-ban és Rennes-ben is, ahol könnygázt és vízágyút vetettek be a rendőrök a rendbontók ellen. Lorient-ben a tiltakozók egy rendőrőrsöt támadtak meg, kisebb incidensről érkeztek hírek a déli Toulouse-ból és az északi Lille-ből is.
Gérald Darmanin belügyminiszter elítélte a támadásokat. A minisztérium előzetesen 12 ezer rendőrt és csendőrt rendelt ki a felvonulások biztosítására országszerte.
Feszültebb a helyzet múlt péntek óta. Azóta egyre több a spontán megmozdulás. Korábban a felvonulások békések voltak. De néhány napja kukákat gyújtanak fel, a rendőrök pedig könnygázt vetnek be, minden elszabadult. A tüntetőknek elegük van, a rendőröknek is, és jóval nagyobb számban vonulnak ki
– mondta egy strasbourgi lakos az AFP-nek.
A békés menetekben a szlogenek többsége a nyugdíjreform visszavonásának követelésén túl az államfő ellen irányult, aki szerdai televíziós interjújában elmondta: a nyugdíjkorhatár 64 évre történő megemelését előíró törvénynek az év végéig hatályba kell lépnie.
Az előző megmozdulásokhoz képest csütörtökön jóval nagyobb számban vettek részt a tiltakozásokban fiatalok, akik az ország 3750 középiskolájából tucatnyit elfoglaltak, és nyolcvan felsőoktatási intézményt is blokkoltak a diákok.
„Ez jelképes. Az elégedetlenségünket akarjuk kifejezni a reformmal szemben” – nyilatkozta az AFP hírügynökségnek egy 23 éves diák a párizsi Assas jogi egyetemről, amelyet a megmozdulás kezdete óta először foglaltak el a diákok.
Csütörtökön a sztrájkok is folytatódtak: a vonatoknak a fele közlekedett, és fennakadások voltak a városi tömegközlekedésben, a tanároknak a negyede nem tartotta meg az óráit a közoktatási intézményekben. A szakszervezetek a következő, tizedik országos tiltakozónapot március 28-ra hirdették meg.
Az Index is beszámolt róla, hogy hétfőn elbukott a francia nemzetgyűlésben a kormánnyal szembeni első bizalmatlansági indítvány, melyet a vitatott nyugdíjreform parlamenti szavazás nélküli elfogadása után kezdeményezett öt ellenzéki párt frakciója, valamint a centrista és korábbi kormánypárti képviselőkből álló LIOT-csoport.
Később a Nemzeti Tömörülés által kezdeményezett második bizalmatlansági indítvány is elbukott: ezt mindössze 94 képviselő szavazta meg.
A bizalmatlansági indítványok elutasítása egyben azt is jelenti, hogy
A NYUGDÍJREFORMOT A PARLAMENT ELFOGADTA, ANNAK HATÁLYBALÉPÉSÉT PEDIG KIHIRDETHETI A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK.
Az első bizalmatlansági indítványnál a mérleg nyelve a jobbközép Köztársaságiak 61 tagú frakciója volt, ahonnan legalább harminc képviselő szavazatára is szükség lett volna a kormány megbuktatásához. Bár a pártvezetés támogatta a nyugdíjreformot, és a bizalmatlansági indítványok elutasítását kérte a frakciótól, a jobbközép képviselők egy jelentős része megszavazta a többpárti baloldali indítványt – de a pártvezetés ellen szavazó képviselők nem voltak elegen ahhoz, hogy átmenjen az indítvány.
„Ez a kormány már halott a franciák szemében” – mondta az első bizalmatlansági indítvány eredményének kihirdetése után Mathilde Panot, a radikális baloldali Engedetlen Franciaország nemzetgyűlési frakcióvezetője.
A szavazást megelőző kétórás feszült vitában Charles de Courson, az első bizalmatlansági indítványt beterjesztő LIOT csoport képviselője „a demokrácia megcsúfolásának” nevezte azt, hogy Emmanuel Macron a nemzetgyűlési szavazás megkerülése mellett döntött, és igazságtalannak nevezte a nyugdíjreformot. A korhatár megemelése szerinte „kiélezte a feszültségeket, az állampolgárok dühét és aggodalmait”.
Az ellenzők elsősorban azért tartják igazságtalannak a tervezetet, mert a teljes összegű nyugdíjért kötelező 43 éves szolgálati időt és a 64 éves nyugdíjkorhatárt egyszerre kívánja érvényesíteni, s így a fizikai munkakörökben dolgozók számára hátrányosabb lesz a jelenlegi rendszernél. A felmérések szerint
A FRANCIÁK 70 SZÁZALÉKA TÁMOGATJA A TILTAKOZÁST, ÉS 60 SZÁZALÉKUK EGYETÉRT A STRATÉGIAI SZEKTOROK SZTRÁJKJÁVAL IS, KÉTHARMADUK PEDIG FELHÁBORODOTT AZON, HOGY AZ ÁLLAMFŐ MEGKERÜLTE A NEMZETGYŰLÉSI SZAVAZÁST.
A szabályozás ellen demonstrálók nemrég már Emmanuel Macron francia elnök lefejezését is kilátásba helyezték.
(Borítókép: Rohamrendőrök állnak a tüntetők által gyújtott tűz előtt Bordeaux-ban 2023. március 23-án. Fotó: Philippe Lopez / AFP)