Peking szerint újabb amerikai provokáció, hogy az előzetes tervek szerint az amerikai képviselőház republikánus házelnökével, Kevin McCarthyval is találkozik a Kína szerint szakadár, azonban de facto önálló államként működő szigetország elnöke, Caj Jing-ven.
„A külső nyomás nem akadályozza meg az elhatározásunkat, hogy nyissunk a világ felé. Nyugodtak és magabiztosak vagyunk, nem fogunk engedni és nem provokálunk”; ezekkel a szavakkal kommentálta Caj Jing-ven, a Kínai Köztársaság (Tajvan) elnöke a közel tíznapos diplomáciai útjának a kezdetét – tudósít róla a New York Times.
Caj Jing-ven útja először New Yorkba vezet majd, ahol a Biden-adminisztráció értelmezése szerint a kétnapos tartózkodása hivatalos út helyett inkább csak átutazásnak minősül, bár a tajvani elnök így is részt vesz a Pekinggel kritikus Hudson Intézet rendezvényén, aminek tagja a Trump-adminisztráció egykori külügyminisztere, Mike Pompeo is.
Az összesen tíznapos úton a tajvani elnök hivatalos látogatást tesz többek között Belizben, illetve Guatamelán is – a két közép-amerikai állam azon egyre jobban csökkenő országok csoportját gyarapítja, amely Peking helyett Tajpejjel tart fenn hivatalos diplomáciai kapcsolatot. Az út célja, hogy Tajvan tovább erősítse ezen országokkal a kapcsolatát, másrészt pedig Caj Jing-vennek az is fontos lehet, hogy a szigetországban ezzel erősítse pártjába, a tajvani függetlenségért küzdő Demokratikus Progresszív Pártba (DPP) vetett bizalmat a jövő januári elnökválasztás előtt.
Peking már a hivatalos út e részeit is kritikával illeti, ugyanakkor
a kommunista állam leginkább azt kifogásolja, hogy Caj Jing-ven a visszaúton találkozhat az Egyesült Államok képviselőházának házelnökével, a republikánus Kevin McCarthyval.
Ez lenne amerikai földön az első legmagasabb szintű személyes találkozó amerikai és tajvani tisztviselők között azóta, hogy Washington 1979-ben diplomáciai kapcsolatot létesített Pekinggel, ami egyúttal azzal is járt, hogy Tajpejjel a hivatalos diplomáciai kapcsolatok megszakadtak. Ennek ellenére az Egyesült Államok nem hivatalos úton továbbra is fenntart kapcsolatokat a szigetországgal, és Ázsiában Tajvan fontos amerikai szövetségesnek számít – Biden tavaly év végén jelentette be, hogy az elkövetkezendő öt évben 10 milliárd dollárnyi katonai támogatást nyújt a Kína szerint hozzá tartozó, azonban de facto önálló államként működő Tajvannak.
A szigetország elnökének nemzetközi útját Zu Fenglian kínai szóvivő úgy kommentálta, „határozottan ellenezzük, és biztosan lépéseket fogunk tenni, hogy visszavágjunk”.
Peking mindig is kényes volt, ha a nemzetközi színtéren a szerintük kínai szakadár tartomány Tajvan mint önálló, szuverén állam jelent meg: amikor Kevin McCarthy elődje, a demokrata Nancy Pelosi tavaly a szigetországba látogatott, utána a kínai hadsereg intenzív hadgyakorlatokat tartott a Tajvan-szorosnál, többször belépve Tajvan de facto légterébe.
Hogy mi lehet a visszavágás, amiről a kínai szóvivő beszélt, jelenleg nem tudni: mindenesetre mielőtt a tajvani elnök útnak indult, Kína egy újabb országot, ezúttal Hondurast győzte meg arról, hogy a jövőben Tajpej helyett Pekinggel ápoljon diplomáciai kapcsolatokat.
Ezzel Caj Jing-ven 2016-os hatalomra kerülése óta a kommunista állam összesen nyolc országgal egyezett meg arról, hogy Tajpej helyett Pekinggel ápoljon hivatalosan diplomáciai kapcsolatokat.
Érdekesség, hogy Caj Jing-ven útjával egy időben kezdi meg összesen tizenegy napos kínai látogatását a szigetország egykori elnöke, Ma Jing-csiu, aki a DPP-vel rivális, a kommunista állammal megengedőbb politikát folytató Kuomintang politikusaként vezette a szigetországot két cikluson keresztül, 2008 és 2016 között. Jing-csiu 2015-ban már részt vett egy „két kínai elnök találkozón” Szingapúrban.
Azt, hogy miért ilyen feszült Kína és Tajvan között a kapcsolat, korábban ebben a cikkünkben jártuk körbe, míg az Egyesült Államok és Kína közötti rivalizációt történelmi távlatokban itt magyaráztuk el.
(Borítókép: Caj Jing-ven tajvani elnök New York-i útja előtt, 2023. március 29-én. Fotó: Ann / Reuters)