Vasárnap tartanak előrehozott választásokat Bulgáriában, ahol lassan már az a kérdés, hogy van-e értelme ennek a demokrácia nevű projektnek – a 2020 nyarán kirobbant politikai válság és az azóta egyre nagyobb kilátástalanság miatt a választókat jobban érdekli a vasárnapi ebéd, mint maga a választás. 2021 áprilisa óta már négy választást is tartottak, azonban ez idő alatt mindössze egyszer sikerült kormányt alakítani, akkor is mindössze fél évig. Így adja magát a kérdés: talán majd ötödjére sikerül?
Április 2-án tartanak előrehozott választást az Európai Unió egyik legszegényebb államának is tartott Bulgáriában. Ez már az ötödik parlamenti választás lesz azóta, hogy a 2020 májusában kirobbant tüntetéshullámok után a 2021-es áprilisi választásokon elsodorták Bojko Boriszov jobboldali kormányát.
Az azóta eltelt időben mindössze egyszer sikerült a parlamenti pártoknak egy rendes mandátummal rendelkező kormányt alakítaniuk, azonban a Harvardon tanult Kiril Petkov vezette kormány sem tudta kitölteni a ciklusát, miután egyik koalíciós partnere fél év után megbuktatta.
Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi, tragikomikusnak is nevezhető bolgár politikai helyzetet, kicsit vissza kell mennünk az időben. Bulgáriában óriási tömegtüntetések indultak 2020 májusában, amikor egy ellenzéki protesztpárt, az azóta a Demokratikus Bulgária nevű pártba beolvadt Igen, Bulgária! vezetője megpróbált bejutni az állítólagos bolgár mélyállam egyik emblematikus figurájához, Ahmed Doganhoz.
Hriszto Ivanovnak e célja nem sikerült. Dogan villáját saját biztonsági emberei mellett a rendőrség is őrizte, miközben utóbbi nem lett volna indokolt: Dogan akkor már évek óta nem vállalt hivatalos politikai szerepet, ugyanakkor neve összeforrt a bolgár mélyállammal, a kezében összpontosuló, háttérben húzódó hatalmát pedig néha ő maga se vetette véka alá: 2009-ben például úgy nyilatkozott, hogy mindegy, ki lesz kormányon, a hatalom akkor is az övé.
A rendőrség fellépése felbőszítette a bolgárokat: Dogan mellett ugyanis lemondásra szólították fel az időközben korrupciós botrányba kerülő GERB-es Bojko Boriszov miniszterelnökségét, illetve az ő meghosszabbított jobb kezének tartott – emiatt a korrupciós vádakat elsimító – főügyészt, Ivan Gesevet is.
Ugyanis időközben kikerült az internetre egy olyan kép a korábban maffiakapcsolatokkal is megvádolt Boriszovról, amin az látható, hogy
a miniszterelnök egy pisztoly mellett alszik és a szobája tele van 500 eurós címletekkel és mindenféle arannyal.
Boriszov elismerte, hogy az valóban az ő szobája és van is lőfegyvere, ugyanakkor szerinte egy „KGB-s kompromatot” készítettek ellene. Először azt állította, hogy a képet biztosan a pártjában, a GERB-ben lévő korábbi jobb keze, Cvetan Cvetanov fabrikálhatta, de később már a vele rossz kapcsolatot ápoló baloldali elnököt, Ruman Radevet vádolta meg azzal, hogy a kínai államtól kapott drónnal ő készíthette a felvételeket.
Azonban Boriszov itt nem állt meg, és lehetséges összeesküvőként szóba került a tüntetéshullám következtében frissen alapult két korrupcióellenes párt vezetője, Maja Manolova és a táncdalénekes, tv-showman Szlavi Trifonov is.
Boriszov helyzetét az sem segítette, hogy előtte egy héttel került ki egy olyan hangfelvétel, amin állítólag ő maga beszél arról, hogy EU-s támogatásokkal és állami pénzekkel miként él vissza.
Pártja, a GERB támogatottsága érezhetően megsínylette az ügyeket, és a 2009-től kisebb megszakításokkal kormányzó jobbközép-populista párt csökkenésével fordultak rá a 2021-es áprilisi választásokra. A választások után a politikai válság csak élesedett: a korrupciós ügyek miatt a GERB ugyan rosszabb eredményt ért el, mint korábban, de még így is megkerülhetetlen szereplő maradt.
Azonban mivel koalíciós potenciálja teljesen megszűnt – senki sem akart kormányra lépni Boriszovékkal –, így a töredezett politikai tér egy töredezett parlamentet hozott, ami miatt
egy kormányalakításra felkért párt sem tudott maga mögött többséget szerezni a 240 tagú bolgár Nemzetgyűlésben.
Így az áprilisi választásokat egy új, előrehozott választás követte júliusban, ahol kisebb átrendeződések után ugyanúgy megmaradt a megosztott, négy részre blokkosodott parlament.
A blokkok között – korábbi szocialista állampárt utódpártja, a Bolgár Szocialista Párt; különböző protesztpártok; a korrupciós botrányokkal terhelt jobbközép-populista GERB és a leginkább török kisebbségek ügyével foglalkozó, Doganhoz köthető Mozgalom a Jogokért és Szabadságokért (DPS) – nem volt átjárás: a protesztpártok nem voltak hajlandóak összeállni rendszerváltozás előtti, illetve a Boriszov-kormányokban részt vevő pártokkal, de önmagukban a protesztpártoknak sem volt meg a kellő többség a kormányalapításhoz.
Így az áprilisi választásokat egy újabb követte novemberben.
A júliusi választás után így továbbra is egy ügyvivő kormány vezette az országot – akkor már május óta – a novemberi választásokig. Ezt elégelte meg két, Harvardon végzett üzletember, az ügyvivő kormányban gazdasági miniszteri posztot betöltő Kiril Petkov, illetve a pénzügyminiszter Aszen Vaszilev, és megalapították a centrista, korrupcióellenes Folytatjuk a Változást! (PP) nevű pártjukat.
A két politikus ügyvivő miniszterekként azzal szereztek maguknak hírnevet, hogy elkezdték feltárni a Boriszov-kormányok hiányosságait, például, hogy az infrastruktúra-fejlesztésekre szánt több milliárd levát szerintük nem megfelelően költötték el.
A választás után továbbra is megmaradt a négy blokk – illetve ötödikként parlamenti erővé vált a Nagy-Bulgária eszményben hívő, szélsőjobboldali, irredenta Újjászületés –, ugyanakkor a Petkov–Vaszilev-kettősnek sikerült egy asztalhoz ültetni az akkor bejutott két protesztpártot, a táncdalénekes és tv-showman Szalvi Trifonov Van egy Ilyen Nép! nevű centrista-populista pártját és az urbánus-jobbközép Demokratikus Bulgáriát. Emellett rávette őket, hogy az általuk addig szintén ellenfélnek számító előző rendszer utódpártját, a Bolgár Szocialista Pártot is vegyék be a koalícióba, hiszen csak így lenne meg a továbbra is töredezett parlamentben a többség a kormány mögött.
A kormányalakítás sikeres volt, 2021 decemberében meg is kezdték a munkájukat, ugyanakkor e nagyon széles, a balközéptől a jobbközépig terjedő, ideológiailag színes koalíciót nem sikerült egybetartani, hiszen
a pártok közötti egyetlen összekötő kapocs a korrupció- és Boriszov-ellenességük volt.
A koalícióból fél évvel később Trifonovék átültek az ellenzéki padsorokba, amiért Petkovék hajlandóak lettek volna elsimítani a nyugati közeledésért cserébe még a nevét is megváltoztató Észak-Macedónia és Bulgária közötti konfliktusokat – a bolgárok túlnyomó többsége ugyanis azt vallja, a macedón kultúra és nyelv a bolgárnak alárendelt. Később pedig még bizalmatlansági indítványt is benyújtottak Petkovék ellen, amit a Trifonovék miatt többségbe kerülő ellenzéki pártok meg is szavaztak.
A Petkov-kormány bukása után senkinek sem sikerült kormányt alakítani, ezért 2022 októberében jött az újabb, a 2020-ban kirobbant politikai válság óta összesen a negyedik választás.
A blokkok közötti erőviszonyok alapvetően nem változtak, továbbra is négy nagyobb blokk feszült egymásnak: az ezúttal PP-vel és az egykori állampárt utódjával kiegészült Boriszov-ellenesek, a GERB, a török kisebbséggel foglalkozó DPS, illetve az egyre alacsonyabb részvétel és egyre nagyobb kilátástalanság miatt egyre több mandátumot szerzett az irredenta Újjászületés.
A választásokat ezúttal a GERB nyerte, de mivel Boriszovékkal senki sem akar közösködni, ezért az első és a második választáshoz hasonlóan a negyedik választás után sem sikerült senkinek kormányt alakítani. Az egyetlen változás a szélsőjobb újabb erősödése mellett mindössze az volt, hogy az egykor még legtöbb szavazatot szerző Trifonovék be se jutottak. A negyedik választás után a legnagyobb újdonság az volt, hogy
a parlementbe jutott pártok még a parlament házelnökének a személyében sem tudtak megállapodni, így kormány mellett még működő törvényhozása sem volt egy ideig a balkáni országnak.
Végül a legidősebb képviselő, a GERB színeiben mandátumot szerző Vezdi Rashidovot választották meg három nap és összesen tizenegy kísérlet után. Ennek ellenére kormánya továbbra se lett az országnak, ezért Radev elnök február 3-án feloszlatta a parlamentet.
Így leszámítva a Petkov-kormány 2021 decembere és 2022 júniusa közötti működését, Bulgáriát már 2021 áprilisa óta ügyvivő kormányok irányítják. Pedig a politikai válság megoldása mellett lenne feladata az államnak: uniós szintén Bulgária a legtöbb gazdasági mutatóban a legutolsó, emellett
a bolgár politikai válság az uniós bővítésnek is keresztbe tesz, mivel az ügyvivő kormányoknak nincs mandátumuk tárgyalásokat folytatni a tagjelölt Észak-Macedóniával.
Igaz, amikor meg Petkovék erre választották, akkor koalíciós partnerük rögtön meg is buktatta őket.
A legutóbbi, március 25–29. között készített közvélemény-kutatás szerint pedig továbbra sem látni a politikai válságból kivezető alagút végét: ugyan a GERB mögül a koalíciós potenciál elfogyott, de a szavazók negyede még mindig kitart a bukott Boriszov és pártja mellett, ahogy a protesztpártok is egymás között osztják újra a Boriszovékhoz képest kicsivel magasabb támogatottságukat.
Ráadásul a kilátástalanság miatti folyamatos választásokat már a bolgárok is megunták: az Alpha által közölt kutatás eredményei szerint mindössze csak a választók 39 százaléka fog elmenni szavazni, további 13 százalékuk pedig jelenleg még nem tudja. A választók ugyanis úgy látják, a politikusok képtelenek bármit is elintézni, hiszen a 2021 áprilisa óta eltelt választásokon mindössze egyszer sikerült kormányt alakítani, akkor is csak hat hónapra.
Így a pártok között a verseny leginkább arról szól, hogy ki tudja a potenciális szavazóinak elmagyarázni, hogy a vasárnapi ebéd helyett miért jobb program elmenni szavazni,
és ezzel a várakozásokon felül 1–2 százalékponttal jobb eredményt elérni.
Ugyanakkor továbbra sem látni, hogyan lesz kormánya az országnak. Boriszovék elviszik a mandátumok negyedét, de velük senki sem akar közösködni; a Petkovék vezette protesztpártok szintén hasonló méretű frakcióval léphetnek be a parlamentbe, de egyetlen lehetséges koalíciós partnerükkel, a Bolgár Szocialista Párttal együtt mindössze a szavazatok 32–35 százalékát szerezhetik meg, ami közel sem elegendő a kormányalakításhoz. A többi párt pedig még ennyire sincs a közelében, hogy végül ők vehessék kezükbe a kormányrudat.
Jelenleg a koalíciós matek csak egy esetben jönne össze: ha a GERB valahogy összeállna a korábbi királycsináló DPS-sel – korábban már kormányoztak közösen – és bevennék az oroszpárti, NATO-ellenes, irredenta Újjászületést a kormányba. Ugyanakkor ez is inkább csak egy hipotetikus lehetőség, mivel a GERB-nél már csak az Újjászületésnek van kisebb koalíciós potenciálja a szélsőséges, erősen EU-ellenes nézetei miatt, így a velük való együttműködést mindig mindenki kizárja.
(Borítókép: Kiril Petkov 2022. március 12-én. Fotó: Ali Balikci / Anadolu Agency / Getty Images)