Két évtized elteltével csak a második fordulóban dőlt el, ki lesz a kis adriai ország államfője az elkövetkező öt évben.
Jakov Milatović meggyőző fölénnyel, a véglegesnek tekinthető, de nem hivatalos adatok szerint a szavazatok 60 százalékát szerezte Milo Djukanovics 40 százalékával szemben, holott az első forduló után a sorrend még fordított volt. A második forduló előtt a kihívó azt ígérte, hogy a regnáló elnököt „politikai nyugdíjba” küldi, és ezt szinte játszi egyszerűséggel tette meg, miután az első fordulóban kiesett jelöltek pártjai most szinte kivétel nélkül őt támogatták.
A részvételi arány magasabb volt, mint az első fordulóban: 71 százalékos.
A 61 éves Djukanovics 33 éven át uralkodott Montenegróban elnökként vagy miniszterelnökként a mára teljesen megszűnt Jugoszlávia összeomlása óta. Az ő vezetésével lépett ki országa 2006-ban a csonka államszövetségből, kihirdette függetlenségét, majd 2017-ben csatlakozott a NATO-hoz. Montenegró ma az Európai Unió tagjelöltje.
Az ellenzék régóta vádolja a volt kommunistákat és szocialistákat tömörítő pártját, a DPS-t korrupcióval, a szervezett bűnözéssel kialakított kapcsolatával, és azzal, hogy hűbérbirtokként irányítja a kis köztársaságot. Ő persze a vádakat tagadja.
Realizacija uzorka na 98% #ZaFerIzbore pic.twitter.com/zem4vIMhmu
— CeMI (@CeMI_ME) April 2, 2023
Djukanovics riválisa a 37 éves Jakov Milatovics, a nyugati végzettségű volt gazdasági miniszter a korrupció visszaszorítását, az életszínvonal javítását, továbbá az EU-val és Szerbiával folytatott kapcsolatok erősítését ígérte. Ez utóbbi kulcsfontosságú kérdés Montenegróban, ahol a két éve megtartott népszámláláson a lakosság csaknem 43 százaléka a szerbet, 37 százaléka az alig eltérő montenegróit tartotta anyanyelvének.
Meggyőződésem, hogy Montenegró polgárai a jelenlegi elnököt a „politikai múltba” küldik – jelentette ki Milatovics, miután tegnap leadta a szavazatát.
Jakov Milatovics 1986-ban született Montenegró akkori fővárosában, Podgoricában, vagy ahogy akkor hívták: Titográdban. A helyi közgazdasági kar, majd az amerikai kormány ösztöndíjasaként az Illinoisi Egyetem hallgatója volt, mesterképzését pedig a tekintélyes Oxfordban végezte. Podgoricai bankban kezdte pályafutását, majd a Deutsche Bankban dolgozott Frankfurtban, végül pedig az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál kötött ki.
Az egyesült ellenzék győzelme után Djukanovics pártja felett ő lett az új kormány gazdasági minisztere.
Az elnökválasztási versenybe egészen véletlenül szállt be.
Az Európa Most! mozgalom vezetése ugyanis január végén Milojko Spajicsot választotta elnökjelöltnek. Mindketten miniszterek voltak Zdravko Krivokapics kormányában. Az általuk alapított politikai tömörülés volt a tavalyi önkormányzati választások legnagyobb nyertese, amikor Milatovicsot Podgorica polgármesterének választották meg.
A lakcímmel és a kettős állampolgársággal kapcsolatos problémák miatt az állami választási bizottság elutasította Spajics jelölését, így helyette Milatovics volt kénytelen indulni.
A választási kampány során Milatovicsot a történelmi fővárosban, Cetinjében egy nagygyűlésen támadták meg. A szidalmazás tettlegességig fajult, így a fiatal politikust végül a rendőrök menekítették ki a tömegből.
A tegnapi szavazást egy év politikai instabilitás előzte meg, amelynek során két kormányt is bizalmatlansági voksolással buktattak meg. A törvényhozók és Djukanovics között vita alakult ki amiatt, mert az államfő nem volt hajlandó új miniszterelnököt kinevezni.
Néhány hete, március 16-án Djukanovics feloszlatta a parlamentet, és június 11-re előrehozott választásokat írt ki. Jóllehet Montenegróban az elnöki tisztség jobbára ceremoniális, a választási diadal a nyertes pártjának esélyeit növeli júniusban.
A leköszönő elnök egyébként januárban Budapesten tárgyalt Orbán Viktor miniszterelnökkel „az orosz–ukrán háború által okozott gazdasági és energiaválságról, Montenegró EU-csatlakozási folyamatáról, valamint a Nyugat-Balkán euroatlanti integrációjáról”.
Az ország a NATO-hoz egy 2016-os puccskísérlet után csatlakozott, amit a Djukanovics-kormány orosz ügynököknek és szerb nacionalistáknak tulajdonított. Moszkva abszurdnak nevezte az állításokat.
Oroszország tavalyi ukrajnai inváziója után Montenegró csatlakozott a Moszkva elleni uniós szankciókhoz, és számos orosz diplomatát kiutasított. A Kreml Montenegrót felvette a barátságtalan államok listájára.
(Borítókép: Jakov Milatović. Fotó: Marko Djurica / Reuters)