A húsvéthétfőt követő kedden kezdték meg négynapos sztrájkjukat a rezidensek Nagy-Britanniában. A fiatal orvosok azután döntöttek ismét a munkabeszüntetésről, hogy a brit kormány és az orvosi szakszervezetek közötti tárgyalások elakadtak, mivel a Rishi Sunak vezette konzervatív kormány nem hajlandó megadni azt a béremelést, amit az orvosok követelnek.
Nagy-Britanniában a sztrájkoló rezidens orvosok szerint a brit egészségügyi rendszert, az NHS-t már évek óta alulfinanszírozza a brit kormány, így az orvosok az azonnali béremelés mellett munkakörülményeik javítását is követelik – mindezt egy gazdasági válság közepette, amely a brexit következtében az Egyesült Királyságot jobban érinti, mint más fejlett nyugat-európai országot.
Ez már nem az első alkalom, hogy a brit egészségügyi dolgozók munkabeszüntetéssel próbálják nyomás alá helyezni a kormányt. A tüntetések azután kezdődtek, hogy az akkor frissen megválasztott, majd a hónap végén lemondott Liz Truss-kabinet 2022. október 6-án olyan fizetésemelést ajánlott az egészségügyi dolgozóknak, ami az infláció felett alig öt százalékkal növelte volna a fizetéseket.
A nővérek szakszervezete (Royal Collage of Nursing) szerint az ajánlat elfogadhatatlan volt, mivel az emelés nem követi a megélhetési költségek növekedését, így a nővérek reálbére valójában még csökkenne is. Ráadásul a szakszervezet azt is kifogásolta, hogy a kormány nem tett ígéretet arra, hogy
az NHS-ben fennálló strukturális problémákat, a túlórákat és az alulfinanszírozást kezelné.
A nővérek első sztrájkja november 25-én volt, amelyet december 15-én és 20-án megismételtek – mindhárom esetben reggel 8 és 20 óra között nem vette fel a nővérek többsége a munkát.
Ugyanakkor nem csak az ápolók voltak elégedetlenek a kormány ajánlatával: mellettük a mentősök és az orvosok is sztrájkoltak – előbbiek először december 21-én, majd január 11-én tartottak 24 órás munkabeszüntetést, míg a rezidens orvosok március 13-án vonultak ki a munkahelyükről 72 órára.
Az NHS alá tartozó dolgozók egyik legnagyobb követelése a béremelés: például a pályakezdő orvosok bérét az évek folyamán hiába emelték,
annak reálértéke a szakszervezet szerint közel a harmadával esett 2008 és 2022 között.
Így szervezték meg végül február 6-án és február 7-én Nagy-Britannia történetének legnagyobb egészségügyi sztrájkját.
Ugyanakkor az egészségügyi dolgozókat nemcsak reálbérük csökkenése zavarja, hanem az időközben romló munkakörülmények is. Annak ellenére hogy a brit költségvetés évről évre több pénzt költ az NHS-re, a legnagyobb brit orvosi szakszervezet, a BMA (British Medical Association) számításai szerint
jelenleg közel 60 milliárd font hiányzik a rendszerből.
Mint az ezt hosszasan bemutató közleményükben kifejtik, a lakosságnövekedés, a növekvő élettartam és az azzal járó komplexebb kezelések növelése miatt eleve többet kell költeni az egészségügyre, azonban az átlagos évi növekedést a költségvetés nem követte.
Ráadásul a brit egészségügyi rendszer így az EU-s átlagot sem éri el, az ellátás minősége az alulfinanszírozás miatt évek óta romlik: míg az EU-tagállamok esetében ezer lakosra átlagosan 4,6 betegágy jut, addig az Egyesült Királyságban ez már csak 2,4. Ráadásul a BMA szerint
a koronavírus-járvány idején 2015-höz képest 1348 orvossal kevesebben dolgoztak, így a járvány extra terheket rótt az orvosokra.
Mindez annak ellenére van így, hogy az akkor még Boris Johnson vezette brit kormány 2020 és 2022 között majdnem százmilliárd fonttal növelte a költségvetést a járványra való tekintettel.
Johnsonék akkor azt állították, az egészségügy problémáit és leterheltségét a járvány okozta, ugyanakkor a The Guardiannak 2022 júniusában nyilatkozó orvos szerint ez nem igaz: már a koronavírus-járvány előtt is volt olyan műtét, amelyre a várakozási idő több mint egy év volt, de vannak olyanok, ahol a járvány miatt már két év.
A szakszervezetek szerint a rezidensek mostani négynapos sztrájkja mintegy 350 ezer halasztható beavatkozást érint, ami a duplája a márciusinak.
Ez pedig hatással van az ellátásra is: a Sky Newsnak nyilatkozó egyik orvos szerint a rezidensek adják a munkaerő közel felét, így külsősöket is szerződtetni kell, hogy a betegeket ellássák, ugyanakkor így is sok beteg marad kezeletlenül.
Az egészségügyi szerv ezért arra kérte a briteket, hogy kerüljék a „veszélyes magatartást”, aminek következtében kórházba kerülhetnek.
A rezidensek továbbra is 35 százalékos béremelést követelnek, azonban a tárgyalások jelenleg megrekedtek: a kormány arra kérte a sztrájk mögött álló legnagyobb szakszervezetet, hogy ne is kezdjenek neki a munkabeszüntetésnek.
Steve Barcley egészségügyi miniszter szerint a 35 százalékos béremelés nem „fair vagy észszerű”, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy a későbbiekben meg tudnak állapodni a szakszervezettel. Azonban ehhez a sztrájk elmaradása mellett a 35 százalékos igényt nevezték meg kezdő lépésnek – ez pedig a rezidenseket képviselő szakszervezeti vezető szerint elfogadhatatlan.
Jelenleg így megrekedtek a tárgyalások: a rezidensek 35 százalékos emelést kérnek, míg a kormány jelenleg a felét lenne hajlandó megadni, amivel még a 2008-as reálbértől is jócskán elmaradnának az orvosok.
A toryknak pedig fel van adva a lecke, ha a következő választáson labdába szeretnének rúgni: az elmúlt egy évben nemcsak az egészségügyben, hanem többek között a közlekedésben, az állami szektorban és az igazságszolgáltatásban is voltak sztrájkok, ugyanakkor a brexit és Oroszország Ukrajna elleni háborúja következtében emelkedő megélhetési válságra a kormány jelenleg csak sebtapaszokat tud ajánlani hatékony kezelés helyett.
(Borítókép: Rezidens orvosok tüntetnek Londonban 2023. április 11-én. Fotó: Maja Smiejkowska / Reuters)