Orbán Viktor tervei Stockholm NATO-csatlakozásának blokkolásával korántsem egyértelműek. A magyar miniszterelnök valószínűleg az autokrata török elnök szimpátiáját akarja elnyerni, valamint a védelmi szövetségen keresztül szeretné zsarolni az Európai Uniót.
Magyarország blokkolja Svédország NATO-pályázatát, ami zavarba hozza − és irritálja − a nyugati tisztviselőket. Hónapokig tartó késlekedés után a magyar törvényhozók csak Törökország előtt írták alá Finnország NATO-csatlakozását. Az ország azonban továbbra is Törökországgal együtt halogatja a döntést Svédországgal kapcsolatban. A magyar parlament azzal az ürüggyel tartja vissza a svéd pályázat támogatását, hogy Stockholm bírálta az ország demokratikus hitelességét − írja elemzésében a Politico.
Stockholm az „erkölcsi felsőbbrendűség omladozó trónján ül” − írta nemrég a magyar kormány szóvivője.
A színfalak mögött azonban tisztviselők és szakértők szerint Budapest lépése a belpolitikai számításokon túlmenően az Ankarához és Moszkvához fűződő kapcsolataira vezethető vissza. A nyugati szövetségesek szerintük sokkal kevésbé veszik komolyan Orbán Viktor magyar miniszterelnököt, mint Recep Tayyip Erdogan török elnököt. A szövetségesek nehezen értik Magyarország folyamatosan változó retorikáját.
„Nulla megértés” van Budapest álláspontja iránt Svédország NATO-tagságával kapcsolatban − mondta egy magas rangú európai diplomata, aki névtelenséget kérve beszélt a szövetség belső dinamikájáról.
„Bosszantó mellékszál” − jellemezte a diplomata azt, ahogyan Magyarországot látják.
Budapest álláspontja egy szélesebb külpolitikai stratégia része. Míg sok NATO-tagország Törökországot a szövetségen belül magányos kívülállónak tekinti, addig Magyarország barátként és példaképként tekint rá.
Azt hiszem, Orbán mélyen hisz a Nyugat hanyatlásában. Mivel Magyarország nyit a keleti, déli, nem demokratikus országok felé, a Törökországgal való kapcsolat rendkívül fontos
− mondta Krekó Péter, a budapesti Political Capital Institute igazgatója.
Amikor Ankara késleltette Finnország és Svédország NATO-ratifikációs folyamatát (állítólag a terrorizmus és a fegyverexport miatti aggodalmak miatt), Magyarország is visszatartotta a ratifikációt − kezdetben azt mondták a szövetségeseknek, hogy a magyar parlament egyszerűen más ügyekkel van elfoglalva.
Februárban azonban Budapest megváltoztatta az általa használt hangnemet, bírálta Helsinki és Stockholm retorikáját a magyar demokráciával kapcsolatban, és párbeszédet kért az országok törvényhozóival.
Ezután újabb fordulat következett: Ugyanazon a napon, amikor Erdogan azt mondta, hogy támogatná Finnország pályázatát, Orbán Viktor kormányzó Fidesz pártja hirtelen bejelentette, hogy támogatja a finn tagságot. De Törökországhoz hasonlóan Svédország csatlakozását függőben hagyta.
Egy magas rangú magyar tisztviselő, aki a megtorlástól való félelem miatt névtelenséget kérve beszélt, azt mondta, úgy vélik, hogy Budapest egész NATO-csatlakozási álláspontja az elmúlt hónapokban a kormánynak Erdoganhoz fűződő baráti kapcsolatához kapcsolódott.
Orbán gyakran dicséri Törökországot, és megfigyelőként részt vesz a Török Államok Szervezetének csúcstalálkozóin.
Magyarország álláspontját alapvetően Törökország preferenciái alakítják. Amikor a NATO-csatlakozásról van szó, ha Ankara álláspontja megváltozik, az a magyar álláspontot is megváltoztatja
− mondta a magyar tisztviselő.
Magyarország vétóját egy nagyobb játszma részeként is használja − mind az Európai Unióval, mind a NATO-val szemben, mondják tisztviselők és szakértők.
A svéd NATO-tagsággal kapcsolatos magyar álláspont „elsősorban” arról szól, hogy „követjük Törökországot” − mondta Krekó. De elmondása szerint Magyarország „úgy gondolja, hogy más politikai színtereken is tőkét kovácsolhat” a helyzetből.
Az Európai Unió jogállamisági aggályok miatt felfüggesztette a Magyarországnak szánt európai alapok milliárdjait, miközben visszatartotta a blokk koronavírus utáni helyreállítási alapjának finanszírozását is. Budapest hónapok óta tárgyalásokat folytat Brüsszellel a pénzek feloldásáról.
Mivel Svédország tölti be az EU Tanácsának soros elnökségét, Magyarország megpróbálhat nyomást gyakorolni, hogy befolyást szerezzen az uniós csatározásokban.
És mivel Budapest továbbra is azon dolgozik, hogy fenntartsa a kapcsolatot a Kremllel, a magyar kormány számára „egy érzékelhető pozitív mellékhatás természetesen az, hogy valóban nagyon szívesen látják Moszkvában” − mondta Krekó.
Számos forrás szerint a belpolitika számára célzott retorika is fontos szerepet kap az ügyek kezelésében.
Úgy vélem, hogy Magyarországnak, ahogy az uniós ügyek esetében is, elsősorban belpolitikai mozgatórugói vannak abban, ahogyan ezt a témát kezeli
− mondta egy svéd tisztviselő, aki szintén névtelenséget kérve beszélt az érzékeny politikai folyamatokról.
A magyar tisztviselők elutasítottak minden ilyen elképzelést.
Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója azt mondta, hogy míg a kormány támogatja a svéd tagságot, „addig a Fidesz parlamenti frakciója megosztott a svéd képviselők Magyarországgal szembeni ismételt kritikái miatt” Svédország csatlakozásának támogatását illetően.
A Politico kérdéseire válaszolva a politikai igazgató, aki szintén tagja a magyar parlamentnek (és a közös vezetéknév ellenére nem rokona a miniszterelnöknek), e-mailben küldött nyilatkozatában azt mondta, hogy „a demokrácia állapotának folyamatos megkérdőjelezése nemcsak a kormányt, hanem a magyar embereket is sérti”.
Egyébiránt a kijelentéssel kapcsolatban meg kell említenünk, hogy
a magyar országgyűlés gyakorlatilag soha nem kérdőjelezi meg Orbán Viktor álláspontját,
így minden valószínűség szerint Magyarország csak ürügyként használta azt az egyébként nem valós tényt, hogy a képviselők szembefordultak volna a miniszterelnökkel.
Az elmúlt napokban Magyarország kormánya egy újabb sérelemmel is előállt Svédországgal szemben: Svédország több más uniós fővárossal együtt csatlakozott a Magyarország elleni perhez, amelyet a vitatott LMBTQ+-ellenes törvények miatt indítottak.
Pal Jonson svéd védelmi miniszter Magyarország állásfoglalásáról egy e-mailben küldött nyilatkozatában azt írta:
Nem szeretnék spekulálni a Magyarország és Törökország Svédország kérelmével kapcsolatos lépései mögött meghúzódó okokról.
Megismételte, hogy országa teljesítette a NATO-csatlakozás minden követelményét.
Amire szükségünk van, azok olyan lépések és hatékony intézkedések, amelyekkel kiépíthetjük és erősíthetjük a bizalmat nemzeteink között
− mondta Orbán Balázs.
Mindazonáltal Budapesten és a nyugati fővárosokban is úgy vélik, hogy Magyarország nem fogja egyedül visszatartani Svédország csatlakozását.
Valószínűleg néhány nappal Törökország előtt fogják ratifikálni
− mondta egy svéd tisztviselő.
Egy magas rangú európai diplomata csatlakozott ehhez a véleményhez. Magyarország, ahogy fogalmazott, „nem fog kitartani a végsőkig”.
(Borítókép: Orbán Viktor miniszterelnök [j] és Recep Tayyip Erdogan török elnök Ankarában 2023. március 16-án. Fotó: MTI / Miniszterelnöki Sajtóiroda / Benko Vivien Cher)