A Corriere della Sera értesülése szerint több tagállam is élne a vétójogával, mielőtt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke elfoglalná a NATO vezetői posztját. Sajtóhírek szerint Magyarország és Lengyelország sem örülne ennek a fejleménynek.
Korábban lapunk is írt arról, miszerint Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve is felvetődött a NATO főtitkári posztjáért zajló versenyben. Egy diplomáciai forrás szerint több NATO-tagállam is azt javasolta a politikusnak, hogy idén októberben vegye át a szövetség vezetését.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár még idén távozik a pozíciójából, miután jelezte, nem kívánja meghosszabbítani szeptember 30-ig szóló mandátumát.
Hivatalos választás nincs, a 30 tagú nyugati szövetség zártkörűen, konszenzussal választja meg az új vezetőt. Az amerikaiak általában nem állítanak jelöltet, de a Fehér Háznak hagyományosan nagy beleszólása van abba, ki kapja meg a posztot.
Brit források szerint az Egyesült Királyság szinte biztosan megvétózná Von der Leyen kinevezését, arra hivatkozva, hogy nem tudott jelentős eredményeket elérni a német fegyveres erők vezetőjeként. A Corriere della Sera szerint más tagállamok is a vétó mellett döntenének.
Az olasz portál úgy tudja, hogy az Egyesült Királyság mellett Magyarország és Lengyelország is hevesen ellenezné a kinevezést, mivel nem bocsátották meg Von der Leyennek az EU-s pénzek kifizetése körüli harcokat.
Frédéric Baldan EU-s intézményeknél akkreditált belga lobbista nemrég feljelentette a belga bíróságon Ursula von der Leyent, így az eljárás végén akár fel is függeszthetik a Belgiumban született politikus mentelmi jogát a a Pfizer-botrány miatt.
Az ügy előzménye, hogy a gyanú szerint Von der Leyen 2021 májusában 35 milliárd eurós szerződést kötött a Pfizerrel 1,8 milliárd adag koronavírus elleni vakcina beszerzéséről, erről a Világgazdaság írt. Úgy hírlik, hogy az EB elnöke sms-ben egyeztette a részleteket Albert Bourlával, a Pfizer vezérigazgatójával.