Április 21-én, pénteken találkoztak az Európai Bizottság tisztviselői és a 27 uniós tagállam brüsszeli nagykövetei, hogy a következő Oroszország ellen kivetett szankciókról tárgyaljanak. A tárgyalás előtt Varsó bemutatott egy olyan nem hivatalos dokumentumot, amivel felmérnék, hajlandóak-e a tagállamok szankcionálni az orosz atomipart, aminek lehetséges módját is prezentálták a lengyelek.
Miután Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, az Európai Unió több szankciót is kivetett az agresszor Oroszországra – a legutóbbit épp a háború évfordulóján fogadták el a tagállamok.
Azonban már azóta zajlik a tizenegyedik szankció előkészítése: Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke még korábban bejelentette, hogy a következő szankció leginkább az előző tíz után maradt kiskapukat szeretné bezárni, de Josep Borrell, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szerint sem lehet már túl sok mindent szankcionálni – amit lehetett, arra az elmúlt egy évben már sor került.
Ugyanakkor egy, az orosz gazdaság számára is fontos szektor még kimaradt, ez pedig a nukleáris ipar.
Ennek oka, hogy több ország is ellenezte a szektor szankcionálását, mivel függenek az orosz technológiától vagy nyersanyagtól – köztük Magyarország is, mivel a magyar kormány már lassan egy évtizede tervezi a paksi atomerőmű bővítését, de emellett a működéshez szükséges nyersanyag egy része is Oroszországból érkezik hazánkba.
Azonban egyre több állam követeli, hogy vessenek ki szankciót az orosz atomiparra: az ügy leghangosabb képviselői leginkább a balti országok, mint Litvánia, Lettország, illetve Lengyelország, de legutóbb az atomenergiát teljesen kivezető német kormány is ezért lobbizott Ursula von der Leyen EB-elnöknél.
Az Euractiv által megszerzett úgynevezett non-paper, amelyet Lengyelország mellett balti államok jegyeznek, elsősorban az orosz állami céget, a Roszatomot szankcionálná.
A Lengyelország vezette koalíció már tavaly is lobbizott azért, hogy az orosz atomipar is kerüljön fel a szankciós listára, ugyanakkor eddig mindhiába. A lap birtokába jutott javaslat szerint először a Roszatom felsővezetésére vetnének ki szankciókat, amit aztán az orosz állami cég tevékenysége követne: példaként említik, hogy betilthatnák a nukleáris üzemanyag EU-ba történő importját, leállíthatnák a Roszatom EU-n belüli új befektetéseit, illetve korlátozhatnák az Oroszországba irányuló exportot.
A lap szerint az Európai Unión nő a nyomás, hiszen két nyugati ország, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok is már régóta vizsgálja, hogyan lehetne szankcionálni az orosz atomszektort.
Sőt, az Egyesült Államok a Roszatom vezetőségét már szankcionálták azzal egy időben, amikor a Budapestet épp elhagyni tervező Nemzetközi Beruházási Bank vezetői, köztük a magyar alelnöke is felkerült a háborúval összefüggésben szankcionált személyek listájára.
A lap megjegyzi, hogy hiába állt be a lengyel javaslat mögé immáron Németország is, több állam is megvétózhatja a javaslatot: öt tagállamban összesen 15 orosz atomreaktor működik, amelyek az orosz nukleáris fűtőanyagot nem tudják másra cserélni.
A Cseh Köztársaságban 6, Szlovákiában 5, Finnországban és Bulgáriában pedig 2-2 atomreaktor működik. Szlovákia már korábban bejelentette, az év végéig nem szorul az orosz nyersanyagból behozatalra, ugyanakkor ha betiltanák az importot, az hosszú távon problémákat okozhatna – a lap által megszerzett javaslat szerint Oroszország az EU-ban található atomreaktorok működéséhez szükséges anyagok 20 százalékát biztosítja.
Rajtuk kívül pedig a magyar kormány is ellenzi az orosz atomszektor szankcióját.
A paksi atomerőmű bővítéséről még 2014-ben állapodott meg Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin, azonban a beruházás eddig sokat húzódott. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter nemrég Moszkvába látogatott, hogy Paks II-ről tárgyaljon többek között a Roszatom vezérigazgatójával és az energiaügyekért felelős orosz miniszterelnök-helyettessel.
Szijjártó akkor úgy nyilatkozott, hogy eddig a magyar kormánynak sikerült elérnie, hogy a nukleáris ipar és az atomenergia nem esett szankciós intézkedések alá, de úgy látja,
jól láthatóan sok esetben politikai eszközökkel és jogtalan döntésekkel próbálják gátolni Európa-szerte Magyarország és Oroszország sikeres nukleáris együttműködését
– állította a tárcavezető.
Azonban az Euractiv úgy tudja, hogy a lengyel javaslat a magyar kormány ilyen aggályaira is tekintettel lenne:
Magyarországot és a paksi bővítést felmentenék az orosz atomenergiára kivetett szankciók alól
– csakúgy, mint a például a vezetéken érkező olaj- és gázimport esetében is történt korábban.
Ugyanakkor a lapnak arról még nincs információja, hogy a működéshez szükséges, szintén Oroszországtól importált nyersanyagok is kivételt képeznének-e – mint fentebb megjegyeztük, ezeknek nem igazán áll rendelkezésre alternatívája.
A lapnak nyilatkozó név nélküli energetikai szakértők szerint az orosz gazdaság kis részét adja a nukleáris nyersanyagok exportja, így az pénzügyileg nem igazán roppantaná meg Moszkvát.
Ugyanakkor, ha az orosz atominfrastuktúrát szankcionálnák, annak már jelentős hatása lenne a Kreml hadigépezetére.
Mint fogalmaz, ha megtiltanák, hogy Oroszország reaktorokat építsen az Európai Unió területén, az pénzügyileg súlyosan érintené már az Ukrajnát megtámadó országot – ugyanakkor például a non-paper ezzel kapcsolatosan felmentené Magyarországot.
Hogy végül az orosz nukleáris ipart mikor – ha egyáltalán – szankcionálnák az EU-ban, jelenleg nem tudni, ugyanakkor a lap azt állítja, annak ellenére, hogy a tagállamok továbbra is megosztottak a kérdésben, már nem teljesen ellenzik a szankciót.
Azonban mint arra a lapnak név nélkül nyilatkozó diplomata rámutatott: az EU legfontosabb feladata, hogy az eddig kivetett tíz szankcióban lévő legapróbb kiskapukat bezárják, és EU-n kívüli országokat is rávegyenek, hogy csatlakozzanak az Oroszország ellen kivetett szankciókhoz.
Miközben Moszkvában csak most kezdik érezni [a szankciók] hatását, meg kell szüntetni a legapróbb kiskapukat, és gondoskodnunk kell arról, hogy minél több harmadik ország csatlakozzon az általunk hozott intézkedésekhez
– zárta gondolatát.
(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2015-ben. Fotó: Sefa Karacan / Anadolu Agency / Getty Images)