Emmanuel Macron francia elnök kínai útján jelentette be, hogy az Európai Unió nem követheti az Egyesült Államokat, és stratégiai autonómiát kellene kialakítania. Ugyanakkor a francia elnök e lefektetett céljai jelenleg pozitív helyett csak egy negatív hatással járnak: a tagállamok nem tudnak megállapodni az Ukrajnának szánt közös lőszerbeszerzés részleteiről.
Az Európai Unióban még március végén megállapodtak, hogy 1 + 1 milliárd euró értékben vásárolnak lőszert az Oroszország ellen honvédő háborút folytató Ukrajnának. A tervet az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, a spanyol Josep Borrell prezentálta, és három pilléren áll:
Azonban hiába fogadta el azt a tagállamok külügyminisztereiből álló Külügyek Tanácsa, majd az állam- és kormányfőket tömörítő Európai Tanács is,
a politikai döntés után a részletek kidolgozása még várat magára, mivel több mindenben sem tudtak dűlőre jutni a tagállamok brüsszeli követei.
Már az első pillérrel, az eddig nyújtott támogatások utáni visszatérítésekkel kapcsolatban is vita alakult ki, mivel több tagállam is úgy értelmezte azt, hogy nem az átadott fegyverek és lőszerek értéke után nyújthatják be a számlát, hanem az azok pótlására vásárolt modernebb és drágább eszközök után – így járt el például a frissen új kormányt alakító Kaja Kallas által vezetett Észtország vagy a nemrég kormányt váltó Finnország is, amiért több tagállam is azt állította, ezek az országok a selejtezés előtt álló készleteiket uniós pénzből próbálják modernizálni – Észtország tagadja, hogy így tenne.
Az ügyet végül elsimították az országok egymás között. A nagykövetek április 5-én egyeztek meg róla, míg az Európai Tanács április 13-án pontosította ennek a menetét, ugyanakkor a második pillérrel még továbbra is problémák vannak: Franciaország ugyanis már a terv elfogadása előtt jelezte, ennek az egymilliárd eurónak az EU területén kellene maradnia,
ezért Párizs azt szeretné, a közös lőszerbeszerzés keretében kizárólag EU-n belül működő gyáraktól vásároljanak az ukrán hadseregnek fontos 155 mm-es tüzérségi lőszerből.
Párizs már a kezdetek óta azt szeretné, hogy ez a pénz mindenképp az unión belül maradjon, esetleg a nem EU-tag, ám gazdaságilag szorosan együttműködő Norvégia is részese lehetne – ezzel kapcsolatosan még módosító javaslatot is benyújtott a részleteket kidolgozó nagyköveti tárgyalásokon.
Ugyanakkor az uniós ügyekben mindig naprakész Politico értesülései szerint azóta egy kicsit fellazult a francia álláspont, és leginkább arról ment a vita, hogy milyen arányokban részesüljenek a belső és külső szereplők – például az Egyesült Államok vagy az Európai Unióból kivált Egyesült Királyság.
A franciák álláspontja – amit egyébként Görögország és Ciprus is oszt – pedig frusztrációt okoz az uniós berkeken belül: a Politicónak név nélkül nyilatkozó diplomata még április 19-én kicsit viccesen odaszúrva azt nyilatkozta, „talán módosítsuk a szöveget »francia védelmi iparra«, hogy ők is elfogadják?”
Ez a viccesnek szánt megjegyzés jól illusztrálja a többi ország frusztrációját. Az Ukrajnát már a háború kezdete óta GDP-arányosan az egyik legnagyobb mértékben támogató Lengyelország szerint a tagállamok hadiiparának nincs meg a kapacitása, hogy 12 hónapon belül egymillió lőszert legyártsanak, majd leszállítsanak, emiatt külső szereplőket is be kell vonni – ebben Hollandia és Németország is egyetért az időközben ukrán gabonával hadakozó Lengyelországgal.
A gyártókapacitás miatt egyébként az EU belső piacáért felelős biztos, a francia Thierry Breton körbejárta a jelentős hadiiparral rendelkező országokat, hogyan lehetne felpörgetni a gyártást.
A lengyel álláspont annyiból érthető, hogy
az idő létfontosságú a sajtóhírek szerint lassan lőszerhiánnyal küszködő Ukrajna számára.
Varsó és Párizs pedig össze is szólalkozott a nézeteltérésükkel kapcsolatban: miközben a francia nagykövet szerint ők csak pragmatikusan állnak a dolgokhoz, azzal vádolta meg lengyel kollégáját, hogy szándékosan szivárogtatnak a sajtónak. Erre a lengyel nagykövet úgy reagált, hogy Franciaország csak a tárgyalásokat teszi nehezebbé.
Az unió soros elnökségét ellátó Svédország igyekezett egy kompromisszumos megoldással előállni, ugyanakkor ez nem mindenkinek nyerte el a tetszését: néhány diplomata szerint az új, elméletben kompromisszumos megoldás szövegezése túlzottan a franciák felé húz, és az további kérdéseket vet fel, hogy mely cégek és vállalatok vehetnének részt a történelmi közös lőszerbeszerzésben.
A tárgyalások így a múlt hét óta lényegében megrekedtek: a felek azóta sem tudtak megállapodni, hogy milyen arányban vonjanak be külső cégeket a közös lőszerbeszerzés kapcsán. Múlt hétről így erre a hétre tolták át a megállapodást, ugyanakkor Svédország bejelentette:
amennyiben péntekig nem tudnak megegyezni a tagállamok – azaz Franciaország fel nem oldja a vétóját –, addig nem fognak szavazni a lőszerbeszerzés kivitelezéséről.
Az ügy kapcsán az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba is megszólalt. Twitter-bejegyzésében csalódottságának adott hangot, amiért a tagállamok egy hónap alatt nem tudtak megállapodni az országának szánt segítség kivitelezéséről.
Emellett odaszúrt Emmanuel Macron francia elnöknek is, mondván, a közös lőszerbeszerzés annak a tesztje, hogy az EU rendelkezik-e a Macron által lefektetett stratégiai autonómiával, vagy sem. Bejegyzését úgy zárta az ukrán külügy vezetője, hogy miközben a tagállamok tétlenkednek, addig ennek az ára Ukrajnában emberéletekben mérhető.
(Borítókép: Ukrán katonák tüzérségi tüzet nyitnak a donyecki frontvonalon 2023. április 24-én. Fotó: Muhammed Enes Yildirim / Anadolu Agency / Getty Images)