Egy oknyomozó dokumentumfilm legújabb epizódjában azt mutatja be, az Északi Áramlat tavalyi robbanása előtt orosz hadihajók haladtak el a vezeték mellett. Hozzátették, a hajók víz alatti műveletek végrehajtására is alkalmasak voltak.
Az Északi Áramlat gázvezetéket még tavalyi szeptemberben érte támadás. A robbantások következtében a gázvezeték – amelyet azért építettek, hogy Oroszországból Európába szállítsa a gázt – jelentős károkat szenvedett. A robbanás oka máig tisztázatlan.
A szabotázs Svédország és Dánia felségvizein történt, és mindkét ország azt állítja, hogy a robbanások szándékosak voltak. Az ügyet Svédország és Dánia mellett Németország hatóságai is vizsgálják.
Közvetlenül a robbanások után Nyugaton sokan Oroszországra mutogattak, míg Moszkva a nyugati országokat, köztük az Egyesült Királyságot hibáztatta.
A Putyin árnyékháborúja című televíziós dokumentumfilm-sorozat legújabb adása és a hozzá tartozó angol nyelvű Cold Front podcast egy lehetséges bizonyítékot mutat be arról, hogy
a robbanás Oroszországhoz köthető
– írja a BBC.
Mint megírtuk, a dán DR, a norvég NRK, a svéd SVT és a finn Yle műsorszolgáltatók által készített sorozat korábbi epizódja arról szólt, hogy mintegy ötven álcázott orosz hajót észleltek az Északi-tengeren. A hajók célja az lehetett, hogy feltérképezzék a kommunikációs, illetve energiaipari távvezetékeket, valamint az energiaipari létesítményeket (pl. szélerőműveket) azért, hogy később szabotázst hajthassanak végre ellenük.
Az úgynevezett szellemhajóknak ugyan kikapcsolják az adóvevőiket, azonban a műsorszolgáltatók azt állítják, hogy ennek ellenére a hajók nyomon követhetők. A vízi járművek 2022 júniusa és szeptembere között rádióüzeneteket küldtek az orosz bázisnak, amelyek alapján vissza lehet követni a hajók mozgását az Északi Áramlat robbanásának idején.
Ezeket a mozgásokat egy korábbi brit haditengerészeti hírszerző tiszt vizsgálta meg. Ez a személy – aki neve elhallgatásáét kérte – azt állítja, hogy nyílt forrású információkat és a rádiós kommunikációkat használta a kutatásaihoz.
Eszerint
az orosz hajók állítólag több órán át, egyszer pedig majdnem egy teljes napig tartózkodtak a robbanás helyszínének közelében.
Az egyik hajó, a Sibiryakov állítólag képes volt a víz alatti megfigyelésre és a terület feltérképezésére, valamint egy kis víz alatti jármű indítására is. A Királyi Haditengerészet egykori hírszerző tisztje szerint a hajó júniusban szokatlan navigációs pályát vett fel a vezeték későbbi felrobbanásának helyszíne körül.
Egy másik, meg nem nevezett hajó is jelen volt a területen az esetet megelőző héten. Egy harmadik, az SB-123-as haditengerészeti vontatóhajó pedig állítólag csak öt nappal a szeptemberi robbanások előtt érkezett. A rádiókapcsolat arra enged következtetni, hogy a jármű egész este és éjszaka ott maradt, mielőtt visszahajózott volna Oroszország felé.
A műsorszolgáltatók által vizsgált radarképek állítólag alátámasztják a szokatlan útvonalakról szóló állításokat. Más németországi jelentések szerint a hajó szeptember 21-én és 22-én – a robbanás idején – is a térségben járt.
A dokumentumfilm szerint nincs egyértelmű bizonyíték arra, hogy a hajók felrobbantották a vezetéket, de térségbeli tevékenységeik kérdéseket vetnek fel.
A múlt héten kiderült, hogy a dán hatóságok 26 képet készítettek egy orosz hajóról a tavaly szeptember 22-i robbantások helyszíne közelében, mindössze négy nappal azelőtt, hogy a négy csővezetékből három megrepedt. Oroszország következetesen tagadta, hogy köze lenne a robbantásokhoz.
„Orosz hajók hajóznak a Balti-tengeren, ez normális. Mindenkinek több száz fényképe van orosz hajókról” – reagált Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője egy sajtótájékoztatón. Hozzátette, Oroszország ragaszkodik a nyilvános nyomozáshoz.
Az orosz–ukrán háború eseményeit az Index is követi, szerdai élő hírfolyamunk ide kattintva érhető el.
(Borítókép: Az Északi Áramlat robbanásának helyszíne 2022. szeptember 27-én. Fotó: Handout / Danish Defence / AFP)