A végjátékok felvázolásakor az amerikai elnök tanácsadói elutasítanak minden olyan béketárgyalást, amely befagyasztaná a jelenlegi frontvonalakat és Oroszország térnyerését.
Ukrajna tervezett ellentámadása beárnyékolta a konfliktus esetleges tárgyalásos rendezéséről szóló diskurzusokat, de egyes amerikai és európai tisztviselők szerint a háború következő szakasza lendületet adhat a diplomáciai tárgyalásoknak − írja a The New York Times.
Nem világos, hogy a tisztviselők hogyan határozzák meg a több hónapig tartó ellentámadás sikerét, vagy hogy annak kimenetele hogyan befolyásolhatja a megközelítésüket. A katonai stratégák körében széles skálán mozognak a vélemények arról, hogy Ukrajna több mint egyéves háború után képes lesz-e visszaszerezni a területeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egyelőre nem mutatta jelét annak, hogy engedményeket akarna tenni, vagy érdemi párbeszédet folytatna.
Az Egyesült Államok tisztviselői továbbra is óvatosak az azonnali tűzszünetre vagy béketárgyalásokra vonatkozó felhívásokkal szemben, különösen azokkal, amelyek Kínából érkeznek. Peking továbbra is próbál béketeremtő szerepet játszani, annak ellenére, hogy nyilvánvalóan stratégiai kapcsolatban áll Oroszországgal. Csin Kang külügyminiszter a héten Európát járta, hogy megpróbálja eladni azt az elképzelést, hogy Kína képes a tárgyalások irányítására.
Néhány európai tisztviselő, aki találkozott Csinnel, szkeptikusan nyilatkozott. Washingtonban pedig Antony J. Blinken külügyminiszter a héten találkozott brit és spanyol kollégáival, hogy megerősítsék az Ukrajnának nyújtott katonai segélyekre vonatkozó kötelezettségvállalásokat, és ezzel azt az üzenetet küldték, hogy a harctéri győzelmek élveznek prioritást.
Blinken kedden James Cleverly brit külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatón azt mondta, hogy az ukránok rendelkeznek azzal, amire szükségük van ahhoz, hogy „továbbra is sikeresek legyenek az Oroszország által az elmúlt 14 hónapban erőszakkal elfoglalt területek visszaszerzésében”.
Blinkenhez hasonlóan Cleverly sem tett említést az Oroszországgal folytatott diplomáciáról, ehelyett a katonai segítségnyújtásra összpontosított:
Továbbra is támogatnunk kell őket, függetlenül attól, hogy ez a közelgő offenzíva mekkora nyereséget hoz a csatatéren, mert amíg ez a konfliktus nem oldódik meg, és nem rendeződik megfelelően, addig nincs vége.
Az ukrán vezetők azt állítják, hogy addig nem hajlandóak tárgyalásokba bocsátkozni, amíg vissza nem szorítják az orosz erőket.
Ennek ellenére Joe Biden amerikai elnök tanácsadói feltérképezték a háború lehetséges végjátékait, és megpróbáltak egy olyan eredményt meghatározni, amely mind Kijev, mind Moszkva számára elfogadható lenne, ha valódi béketárgyalások kezdődnének − mondják amerikai tisztviselők.
Tudom, hogy a kormányzat magas rangú tisztviselői rendszeresen beszélnek arról, hogy végső soron hogyan nézne ki az ukrán béke. Közben arról is beszélnek, hogyan fegyverezzük fel őket, és hogyan nyerjünk vissza minél több területet
− mondta Adam Smith washingtoni képviselő, a Fegyveres Erők Bizottságának demokrata párti elnöke.
Biden tanácsadói és az európai tisztviselők szerint a legfőbb reményük az, hogy Ukrajna jelentős előnyöket ér el az ellentámadás alatt, ami nagyobb mozgásteret biztosítana számára az esetleges tárgyalásokon.
De bármit is gondolnak a vezetők, az amerikai tisztviselők szerint a legtöbb ukránnak nincs sok kedve kompromisszumot kötni az orosz támadókkal. Az amerikai tisztviselők attól tartanak, hogy még ha az orosz hadsereg további kudarcokat is szenved ezen a nyáron, Putyin továbbra is azt hiheti, hogy megnyerheti a háborút.
Avril D. Haines, a nemzeti hírszerzés igazgatója a múlt héten a kongresszusban tett nyilatkozatában azt mondta, hogy bár Putyin „visszavett rövid távú ambícióiból” Ukrajnában, az orosz engedmények esélye a tárgyalóasztalnál idén „alacsony lesz”. Egy másik magas rangú amerikai tisztviselő szerint bármilyen sikert is ér el Ukrajna, az orosz vezető bármikor egyszerűen elrendelhet egy szélesebb körű mozgósítást, hogy katonai erejének egy részét újjáépítse.
Putyinnak az is előnyére válhat, hogy az Egyesült Államokban már javában zajlik a 2024-es elnökválasztási kampány, amelynek egyik esélyese Donald J. Trump volt elnök. Trump és több republikánus politikus pazarlónak és veszélyesnek nevezte az Ukrajnának nyújtott amerikai támogatást.
Kína azóta közvetítői szerepet szeretne vállalni, amióta februárban homályos békekezdeményezést tett közzé. Bár Antony Blinken és néhány vezető európai diplomata azt mondja, hogy nyitottak arra a lehetőségre, hogy Kína a jövőben segítő szerepet játsszon, emellett bírálják is Pekinget, amiért nem ismeri el nyilvánosan Oroszországot agresszorként.
Az amerikai és európai tisztviselők gyanakvással fogadják azokat a béketárgyalásokra irányuló felhívásokat is, amelyek nem tartalmazzák azt a követelést, hogy az orosz hadsereg először vonuljon ki az ukrán területről, ami Volodimir Zelenszkij ukrán elnök álláspontja. Kína nem foglalt kifejezetten állást Ukrajna területi integritásával kapcsolatban, és amerikai tisztviselők szerint Kína és Oroszország a tárgyalások látszatát felhasználva befagyaszthatja a frontvonalakat − és így az orosz térnyerést.
Kongresszusi meghallgatásán Haines azt mondta, hogy Putyin a tűzszünetet arra használhatná fel, hogy megpróbálja visszanyerni erejét, miközben „időt nyerhet, és azt gondolja, hogy csökkenni fog az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás”.
Washingtonban a lehetséges béketárgyalásokról folyó vita kialakulatlan és paradox. Még ugyanazon hipotetikus kimenetelen alapuló, egymással versengő érvek is léteznek: ha Ukrajna jelentős eredményeket ér el, az egyes tisztviselők szerint azt jelentheti, hogy itt az ideje a tárgyalásoknak − mások szerint pedig azt, hogy Ukrajnának a diplomáciát háttérbe kell szorítania, és tovább kell harcolnia.
Ha Ukrajna nem tud jelentős területet elfoglalni, akkor egyes amerikai és európai tisztviselők talán a tárgyalásos rendezés felé akarják terelni Zelenszkijt.
A dinamika akkor is megváltozik, ha Ukrajna marginális nyereséget ér el
− mondta egy demokrata törvényhozó. Véleménye szerint a háború további néhány hónapja után mindkét fél kimerül.
Az ukrán vezetők kitartanak amellett, hogy céljuk a 2014 óta elvett terület minden centiméterének visszaszerzése, beleértve a Krímet is. Sok amerikai tisztviselő és elemző azonban úgy véli, hogy Putyin drasztikusabb intézkedéseket is hozna, hogy megtartsa a félszigetet.
Egyes amerikai tisztviselők felvetették annak lehetőségét, hogy legalább arra kényszerítsék Oroszországot, hogy demilitarizálja a Krímet, hogy azt ne lehessen az Ukrajna elleni jövőbeli támadások állomáshelyéül használni. Ezt az eredményt Putyinnak rendkívül nehéz lenne elfogadnia, hiszen az orosz Fekete-tengeri flotta a krími Szevasztopolban állomásozik.
Antony Blinken a múlt héten azt mondta, hogy egy „igazságos és tartós” béketerv „nem ratifikálhatja azt, amit Oroszország tett, vagyis Ukrajna jelentős területének elfoglalását”. Emellett azt sem engedheti meg Oroszországnak, hogy „egyszerűen pihenjen, újratöltődjön, és hat hónappal vagy egy évvel később újra támadjon”.
(Borítókép: Laurel Chor / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)