A vártaknak megfelelően elég szoros lett mind az elnök-, mind a parlamenti választás Törökországban: jelenleg a nem végleges eredmények szerint az elnökválasztást a regnáló Erdogan nyerte, de második fordulóra kerülhet sor. A parlamenti választáson az AKP tarolt. De hogyan hathat ez a török politikára és a lehetséges második fordulóra? Gyorselemzés a választás eddigi eredményeiről.
Megtartották a török választások első fordulóját, ahol a szavazók egyszerre döntöttek a parlament összetételéről, illetve az elnök személyéről. A törökországi Legfelsőbb Választási Bizottság (YSK) vezetője megerősítette, hogy második fordulón döntenek az elnök személyéről, mert sem az országot vezető Recep Tayyip Erdogan, sem a hatpárti ellenzéki összefogás jelöltje, Kemal Kilicdaroglu nem érte el a győzelemhez szükséges 50 százalékos küszöböt. A második fordulót két hét múlva, május 28-án rendezik meg – írja az Al Jazeera.
Mivel a török politikai rendszerben az elnök erős felhatalmazással és nagy hatalommal bír, ezért a figyelem leginkább az elnökválasztásra irányult, ahol Recep Tayyip Erdogan 2001-es győzelme óta – akkor még miniszterelnökként – először nézett szembe nagy kihívással, mivel az ellenzéki pártok a választásra összeállva együtt indultak, közös jelöltjük pedig a legnagyobb ellenzéki párt, a kemalista – tehát szekuláris – baloldali Köztársasági Néppárt (CHP) pártelnöke, Kemal Kilicdaroglu lett.
A cikk írása közben az urnák 99,4 százalékát nyitották ki – ez nem jelenti azt, hogy már meg is számolták (!) –, belföldön ez a szám sok helyen már 100 százalék, míg a diaszpóra által külföldön leadott szavazatok kapcsán 87 százalék.
Az elnökválasztás kapcsán jelenleg regnáló Erdogan vezet: a megszámolt szavazatok 49,4 százalékát kapta, míg kihívója, Kilcdoruglo 45 százalékon áll.
A harmadik, leginkább migrációellenes platformon kampányoló Sinan Oganra a választók 5,2 százaléka szavazott, míg Kilicdaroglu korábbi párttársa, a választástól végül az utolsó héten visszalépő Muharren Ince a szavazatok kevesebb mint egy százalékát kapta.
A részvétel egyébként igen magas volt: a 64 millió szavazásra jogosultak közül 87,2 százalékuk járul az urnákhoz, azaz közel 55,4 millió szavazatot kell megszámolnia a választási bizottságnak.
Ugyan még sok szavazatot nem számoltak meg, de jelenleg a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy Erdogannak nem lesz meg az 50 százalék + 1 szavazata, így a két legtöbb szavazatot szerző jelölt május 28-án egy újabb fordulóban méretteti meg magát.
Erdogan ennek ellenére az éjszaka folyamán örömittas beszédet tartott, amelyben úgy fogalmazott:
a választási eredmények még nem véglegesek, de ez nem csökkenti a tényt, hogy nemzetünk választása egyértelműen mellettünk szól.
Emellett kijelentette: szerinte már az első fordulóban bezsebeli a győzelmet.
Kilicdaroglu Erdogan beszédére utalva azt mondta: „a választásokat nem az erkélyen nyerik meg”, és magabiztosan kijelentette, hogy a második fordulóban szerinte megszerzik a győzelmet.
A parlamenti választásra áttérve ott valamennyire a papírforma érvényesült, már úgy értve, hogy a legtöbb szavazatot Erdogan pártja, az AKP szerezte.
Az urnák 99,3 százalékos felnyitásánál jelenleg így néz ki a 600 tagú török parlament:
Azaz jelenleg Erdoganék választási szövetségének, az AKP-nak és az MHP-nak a 316 mandátummal megvan a többsége a parlamentben, míg az ellenzéki összefogásnak összesen 213 mandátuma van. A kurdokkal induló Bal Párt valószínű nem lesz a mérleg nyelve, mint ahogy korábban számítottak rá.
A szavazatok megoszlása egyébként a török parlamenti választásokhoz megszokott: a nyugati partokon a CHP szerezte a legtöbb szavazatot, míg keleten és délkeleten a kurdok, míg a kettő közötti országrészben Erdoganék győzedelmeskedtek.
Hogy a nyers adatok mit jelentenek ,és mit lehet ezekből kiolvasni, ahhoz az Index felkereste Pénzváltó Nikolett Törökország-szakértőt, a Migrációkutató Intézet kutatási vezetőjét.
Az elnökválasztás kapcsán Pénzváltó kifejtette: a legvalószínűbb forgatókönyv immáron a második forduló, mivel jelenleg úgy tűnik, egyik jelölt sem fogja tudni megszerezni a szavazatok 50 százalékát és egy szavazatot, ugyanakkor emlékeztetett: ezek még nem hivatalos végeredmények, azokat vélhetően kedden fogjuk megtudni. Addig a jelöltek is fellebbezhetnek az eredmények kapcsán.
Pénzváltó szerint ha második forduló jön, akkor rendkívül feszült két hétnek néz elébe Törökország.
Hogy a szavazatok valamennyivel több mint öt százalékát megszerző Sinan Ogan választói a következő fordulóban kire szavazhatnak, Pénzváltó azt mondta: ez egy kétirányú folyamat lesz.
Az Ogan-szavazók valószínűbb, hogy Kilicdaroglut fogják támogatni a második fordulóban. Ugyanakkor nagyon fontos, hogy a parlamentben az AKP vezette választási szövetségnek, úgy tűnik, meglesz a többsége, ami a győzteshez való húzás, illetve az osztott hatalomtól való félelem miatt Erdogannak hozhat szavazókat
– véli Pénzváltó. Kiemelte: a parlamenti választás eredményével az ellenzék nem tudja teljesíteni legnagyobb ígéretét, miszerint hatalomra kerülés esetén visszatérnének a 2017-es népszavazás előtti parlamenti rendszerhez. Ehhez ugyanis alkotmányt kellene módosítani, amihez háromötödös többség kellene – egy új alkotmányt a választási hajrában egyébként Erdogan is belebegtetett, amihez neki sincs meg a parlamenti felhatalmazása, de a szakértő szerint ennek a regnáló elnök számára – ha hatalmon marad – kevésbé van jelentősége.
A szakértő szerint az, hogy az ellenzék nem fog majd tudni változtatni az alkotmányon, elképzelhető, hogy szintén Erdogan felé döntheti a mérleg nyelvét.
Ugyanakkor hozzátette: május 28-ig, amikor az elnökválasztás második fordulóját tartják, sok minden történhet.
A parlamenti választásról a szakértő kifejtette: az AKP–MHP-szövetség annak ellenére szerezte meg a mandátumok több mint felét, hogy a két párt együtt nem érte el az ötven százalékot. Ennek oka egyrészt a választói körzetekben, illetve a töredékszavazatoknak köszönhető: mivel a beugrási küszöb igen magas, 7 százalékos, ezért sok szavazat egyszerűen elveszik, ez pedig a mandátumszámolásnál sokat számíthat.
Az este folyamán azok, akik élőben követték az eseményeket, furcsa dolognak lehettek szemtanúi:
miközben a hivatalos számok és a kormánypárti médiumok hatalmas Erdogan-előnyről számoltak be az adatok alapján, a rezsimellenes portálok sokkal szorosabb számokat hoztak nyilvánosságra.
Pénzváltó szerint két dolog miatt történhetett mindez: vidékről hamarabb bejönnek a szavazatok, amiket könnyebben és gyorsabban dolgoznak fel, ezeken a településeken pedig többségében Erdogan-szavazók élnek. Ezenkívül az ellenzék azzal vádolja Erdogant és az eredményeket megjelenítő állami hírügynökséget, hogy olyan sorrendben tették közzé az eredményeket, hogy eleinte Erdogannak nagyobb előnyt mutatott Kilicdarogluval szemben. Egyébként hozzátette:
ez nem újdonság, az ellenzék már korábban is megvádolta az állami hírügynökséget, hogy ehhez hasonlóan jár el a választások alatt.
Hogy ennek ellenére miért voltak párhuzamos eredmények, Pénzváltó emlékeztetett: az ellenzéki aktivisták saját informális szavazatszámlálást tartottak, sokáig ezért lehetett, hogy a hivatalos adatok szerint Erdogan 4-5 százalékponttal vezetett, míg az ellenzéki adatok szerint jóval szorosabb, egy százalékon belüli lehetett az eredmény.
(Borítókép: Recep Tayyip Erdogan török elnök, a kormányoldali pártszövetségnek, a Nép Szövetségének elnökjelöltje beszél támogatóihoz az Igazság és Fejlődés Pártja [AKP] ankarai székházának erkélyéről a török parlamenti és elnökválasztás éjszakáján, 2023. május 15-én. Fotó: Necati Savas / MTI / EPA)