A Válasz Online készített interjút Csáky Pál egykori szlovák miniszterelnök-helyettessel, aki elmondta, hogy mit gondol Ódor Lajos miniszterelnökké való kinevezéséről.
Ódor Lajost hétfőn nevezték ki Szlovákia miniszterelnökévé, amiről percről percre számoltunk be. Az újonnan beiktatott hivatalnokkormányban rajta kívül két magyar minisztert is beiktattak.
Csáky Pál, a Magyar Közösség Pártja (MKP) politikusa – aki 1998 és 2002 közt Szlovákia emberi jogokért, kisebbségekért és régiófejlesztésért felelős miniszterelnök-helyettese, 2014 és 2019 közt pedig a párt EP-képviselője volt – egy interjúban beszélt arról, hogy mit gondol erről a kinevezésről.
„Vegyesek az érzéseim. Ódor Lajost hosszú évek óta ismerem, pályája kezdetén, a második Dzurinda-kormány idején megszavaztam, hogy bizonyos posztokra kerüljön, jó szakembernek tartom” – mondta a Válasz Online-nak Csáky Pál, majd azt is hozzátette:
Ugyanakkor ilyen kaotikus helyzetben a szlovák miniszterelnöki posztot de facto két hónap aktív időtartamra elvállalni kamikazeakcióval egyenértékű. Szeptemberben már választások lesznek, nyáron pedig a parlament nem ülésezik. A probléma második része, hogy ezt a kabinetet mindenki Zuzana Caputová köztársasági elnök bábkormányának tartja. Az új és a régi ellenzék részéről minden kritika, ami az elnök személyével kapcsolatos, Ódor Lajosra is záporozik majd. Aligha tudja megmutatni, mit tud, mert nincs parlamenti támogatottsága.
Csáky Pál azt is elmondta, hogy Ódor Lajos vállalja a magyarságát, de „magyar ügyekben soha nem volt aktív. A magyar nemzeti politikától mindig távol tartotta magát, legközelebb a szlovák liberálisokhoz és Caputová elnökasszony Progresszív Szlovákiáért pártjához áll. Közgazdászként kiváló, de neki most egy politikailag tapasztalatlan emberekből álló, parlamenti támogatottsággal nem rendelkező kormány élén kell majd egyensúlyoznia, nehéz helyzetben.” Szerinte ennek fényében nem valószínű, hogy a felvidéki magyarságot érintő kérdésekben (például a Benes-dekrétumok ügyében) bármilyen lépésre számíthatnának tőle.
Nem is lesz rá ideje, hiszen alapvetően a pénzügyi helyzet stabilizálására kell majd törekednie. Kormányprogramját minden valószínűség szerint leszavazzák majd a parlamentben, ennek hiányában kell manővereznie. Össze kell állítania az ország jövő évi költségvetését is.
Csáky Pált arról is megkérdezték: mit gondol arról, hogy egyes politikusok Soros György emberének tartják Ódor Lajost. „A magyarországi látásmódot értem, de tőlem távol áll, az embereket nem lövészárok-mentalitás alapján próbálom megítélni. Külhoni magyarként, obsitos politikusként sajnálattal kell megállapítanom, hogy a társadalom szétszakítottsága rettenetesen sok energiát von el Magyarországtól, és az egész nemzet számára káros. Belülről ez talán nem is látható, mert szinte természetessé vált az elmúlt tizenpár év alatt, de jó lenne meghaladni, miközben tudom, hogy ez nem reális” – válaszolta a politikus, hozzátéve:
Kétségtelen: Ódor Lajosnak határozott politikai értékrendje van. Ha később meg is jelenik a politikában, biztos, hogy nem a magyar pártban, hanem Caputová liberális-progresszív formációjában vállal majd szerepet.
Csáky Pált arról is kérdezték az interjúban, hogy a közelgő szlovákiai választások után mire lehet számítani. Mint mondta, „nagyon fájdalmas történet minden normálisan gondolkodó szlovákiai polgárnak” az, hogy a 2018-ban, a Jan Kuciak-gyilkosság után megbukott, a magyar kormánnyal is jó kapcsolatokat ápoló Robert Fico megnyerheti a választást.
Röviden és tömören: Szlovákiában ma politikai káosz uralkodik. Problémánk alapja, hogy sajnos a szlovákiai társadalom még nem termelte ki a politikai torzulásokkal szembeni védekező mechanizmusokat
– összegezte az egykori miniszterelnök-helyettes, aki az interjú későbbi részében úgy fogalmazott: „ha Szlovákia működő jogállam lenne, exkollégáim egy része börtönben ülne” .
A politikus azt is kifejtette, hogy szerinte „a politikai kétségbeesés megnyilvánulása” és az előző kormány kudarca az, hogy Fico most mégis visszatérhet a botrány után. „A helyzet 2020-ban egy teljesen tapasztalatlan csapatot repített a hatalomba, amely dilettantizmusával és cinizmusával eltaszította magától támogatói nagy részét. Tanulságos volt, amikor a választások után Igor Matovic frissen megválasztott miniszterelnök egy zárt körű beszélgetésen a fülem hallatára elismerte: túlnyerte magát, és parlamenti képviselőinek felét nem is ismerte személyesen. Nem akarom őket bántani, de soha ilyen találóan nem neveztek el pártot: Egyszerű Emberek. Némi mentségükül szolgál, hogy rájuk zúdult a koronavírus-járvány és az ukrajnai háború, amit még profiknak sem lett volna egyszerű kezelni” – fejtette ki véleményét Csáky Pál, aki mindemellett elismerte, hogy legalább az igazságszolgáltatás területén – ahol magyar rendőrfőkapitányt neveztek ki – jó munkát végzett a kormány, „ezért ülhetnek a hűvösön prominens emberek”.
A politikus arra is kitért: rossz érzés számára, hogy „a magyarországi állami sajtó Robert Ficónak szurkol”. „Kényelmetlen érzés olvasni ezeket a cikkeket. Külhoni magyarként nagyon furcsállom” – mondta, hozzátéve azt is, hogy a magyar kormány által képviselt „csak azért is szembemegyek a világgal” felfogás megbosszulhatja magát.
Nem nevesítek senkit, az egész magyar közéletnek címzem észrevételeimet, mert úgy gondolom, több felelős személyiségre kellene alapozni. Zsákutca, ha egyetlen emberre épül egy rendszer, amiképpen az is zsákutca, ha az ezzel szemben megfogalmazott alternatíva is kizárólagosságban gondolkozik
– összegezte Csáky Pál.
A Magyar Közösség Pártjának egykori elnöke arra is kitért az interjúban, hogy a szlovák politikánál már csak a felvidéki magyar pártok politikája kaotikusabb: a három párt koalíciója, a Szövetség nem működik, belharcok dúlnak, és még az sem biztos, hogy bejutnak a parlamentbe.
Sok mindent elkövetnek, hogy ne jussanak be. Be kellene fejezni a cirkuszt. Mondtam is politikuskollégáimnak, hogy a pártszékházban van egy pince, amit még az én időmben hangszigeteltek és tettek lehallgatásbiztossá. Lehet tárgyalni és dühöngeni is nyugodtan: na, oda kellene bezárni a vezetőket, és csak akkor kiengedni őket, miután megállapodtak! Alapvető hiba játszani az emberek bizalmával, mert azt nehéz megszerezni, de könnyű eljátszani
– fogalmazott a felvidéki politikus.
Csáky Pál arra is kitért, hogy a szlovákiai magyarok ügyének nagyon nem kedvez az ukrajnai háború. „Hasonló a helyzet, mint a második világháború után, amikor az őshonos kisebbségek védelmét azzal söpörték le az asztalról, hogy Hitler a csehországi és lengyelországi németek sérelmeire hivatkozva indította el háborúját. Azt látom, hogy több mint száz évvel Trianon után útkereszteződéshez érkeztünk. Látom a lelki elfáradást a külhoni magyar közösségekben.”
Már sokadik generáció hallja, hogy holnap jobb lesz, s ez nem mindig vonzó a többség számára. Látjuk például, hogy Klaus Iohannis román köztársasági elnök még kompenzálni is igyekszik szász származását. Hasonlót érzek Ódor úr esetében is, aki nevét is szlovákosan használja. Problémáinkat fokozza a schengeni rendszer: meggyőződéses európai voltam, vagyok, leszek, de álmomban nem gondoltam volna, hogy uniós tagságunk ilyen módon elszívja Szlovákiából a tehetséges fiatalokat, köztük a magyarokat. Ez az aktív réteg nagyon hiányzik. Így nehéz itthon jogokért küzdeni
– vázolta a helyzetet Csáky Pál.
Az interjú legvégén a politikus azt is elmondta: szerinte a Fidesznek az Európai Néppártból való kilépése hiba volt, mert ezáltal a párt sokat vesztett a befolyásából az uniós döntéshozatalban.
„Például azért, mert az Európai Tanács ülése előtt mindig összejönnek az adott pártcsaládhoz tartozó állam- és kormányfők, korábban tehát Orbán Viktor ott ült Angela Merkel mellett a néppárti vezetők tanácskozásán. Ez a befolyásolási lehetőség mára megszűnt. A Fidesz azt a hibát követte el, mint a britek a brexittel: nem elmenni kell, hanem bent kell többséget szerezni. Szerintem lett volna erre esély, csak hiányzott a türelem.”
Szóval a Néppárt elhagyása a magyar érdekérvényesítés szempontjából is hiba volt. Látjuk, hogy most Magyarországgal packáznak és nem jó ez az országgal kapcsolatban Nyugaton kialakult pszichózis. A másik dolog: a komoly pártcsaládokon kívül nem nagyon van alternatíva. Léteznek euroszkeptikus pártok, ők legfeljebb a kritikában értenek egyet, de konstruktív javaslataik nemigen vannak
– fogalmazott a politikus.
(Borítókép: Ódor Lajos. Fotó: Christian Bruna / EPA / MTI)