A bűnszervezet tagjai 2019-ben felbecsülhetetlen értékű ékszereket loptak el a drezdai Zöld Kincstárból. Az újkori történelem legnagyobb műkincsrablásának nevezték az esetet Németországban. Magyar megfelelője a Szépművészeti Múzeum emlékezetes kirablása volt 1983-ban.
A bíróság négy év és négy hónaptól hat év és három hónapig terjedő börtönbüntetést szabott ki a berlini Remmo család öt tagjára. A család kifejezés ebben az esetben egy bűnbandát takar. Veszélyes testi sértéssel járó, súlyos kimenetelű szándékos gyújtogatásért, fegyverrel elkövetett rablásért és rongálásért ítélték el őket. A hatodik vádlottnak alibije volt, felmentették.
A két főkolompos, a 26 éves Wissam R. és a 29 éves Rabieh R. több mint hat évet fog a rácsok mögött tölteni. Négyen vádalku keretében ismerték be részvételüket, az ötödik pedig bevallotta, hogy segített a rabláshoz szükséges eszközök beszerzésében – jelentette a Deutsche Welle.
A drezdai rablás egy ártalmatlannak tűnő tűzzel kezdődött.
Három és fél éve, 2019. november 25-én hajnali 4 órakor a múzeumhoz közeli Augustus hídon a hirtelen felcsapó lángokban megsemmisült egy elosztószekrény. Az áramkimaradás miatt leállt a közvilágítás, a biztonsági riasztók pedig működésképtelenné váltak. A múzeum ipari kamerái szerencsére továbbra is működtek.
A betörők ezután átvágták az egyik ablak vasrácsát, és behatoltak a múzeum ékszertermébe, a Grünes Gewölbebe, a Zöld Kincstárba, amely malachitzöld oszlopainak színéről kapta a nevét. A betörők alacsony termetűek voltak. Ezt a rendőrség a rácson vágott nyílás mérete alapján állapította meg.
A biztonsági kamerák felvételein két tolvaj látható a páncélteremben. Egy fejszével betörték az üvegvitrineket, így érték el a 17. és 18. századból származó kincsekkel ékszereket.
A banda többször is felderítést végzett a Zöld Kincstárban – állapították meg a nyomozók. A rablás előtt szétszerelték az öntöttvas ereszcsatorna egyik szakaszát, hogy később könnyebben bejuthassanak a terembe.
A huszonegy elrabolt ékszert összesen 4300 gyémánt és más drágakő ékesítette. Sokan felbecsülhetetlen értékűnek tartották. Pusztán a drágakövek piaci értéke eléri az egymilliárd dollárt, ennek ellenére csak 113,8 millió euróra, napi árfolyamon 42 milliárd forintra kötöttek biztosítást. Maga a betörés által okozott kár meghaladta az 1 millió eurót.
A bűnözők a rablás utáni egy közeli garázsban lévő autót is felgyújtottak, mielőtt Berlinbe menekültek, néhány nappal később azonban a berlini razziák során horogra akadtak.
A zsákmány nagy részét a vádalku előzetes tárgyalásai után – részben megrongálva – visszaszolgáltatták az állami gyűjteménynek. Több darab azonban még mindig hiányzik, köztük egy nagyon ritka gyémánt, Szászország fehér köve – írta a BBC.
Az ügyészség már korán gyanította, hogy a Zöld Kincstár kifosztása mögött a német médiában klánként elhíresült, arab származású szervezett bűnbanda, a Remmo család áll. Korábban egy bíróság a klán tagjait hirdette ki bűnösnek azok után, hogy 2017-ben elloptak egy óriási, 100 kilogrammos aranyérmét a berlini Bode Múzeumból.
A tulajdonképpeni trezor a drezdai királyi palotában található. A szász választófejedelem és lengyel király, Erős Ágost kincseit őrzik itt, aki a 18. század elején állította közszemlére a családi dinasztia reneszánsz és barokk kincsekből álló gyűjteményét.
A műtárgyakat egészen a második világháborúig lehetett megtekinteni, amikor a kincstár, a Grünes Gewölbe nyolc gazdagon díszített kiállítóterme közül három elpusztult a szövetségesek 1945 februárjában Drezda ellen indított légicsapásában.
Szerencsére a hordozható kiállítási tárgyakat már korábban kimenekítették, és a közeli Elbsandstein-hegység egyik erődjében tárolták.
Az ékszereket azonban a Vörös Hadsereg „trófeabizottsága” lefoglalta, és a háború után a Szovjetunióba szállította. Moszkva 1958-ban döntött visszaszolgáltatásukról. A gyűjtemény egy részét a drezdai Albertinum Múzeumban tárolták, mivel a háborús károkat a palotában még nem állították helyre.
A világhírű kincsek csak több mint fél évszázaddal a háború után, 2004-ben kapták vissza eredeti helyüket a szász királyi palotában. Két évvel később – egy több millió eurós felújítás után – Angela Merkel akkori kancellár hivatalosan is megnyitotta a kincstárt, ahol a kiállított tárgyak között ékkövekkel kirakott figurák, Luther Márton protestáns reformátor gyűrűje, aranyba foglalt strucctojások és orrszarvú-szarvból készült serlegek is találhatók.
Meglepően sok a hasonlóság az évszázad német és magyar műkincsrablása, a Szépművészeti Múzeum kifosztása között.
Csaknem négy évtizede, 1983 novemberében felbecsülhetetlen értékű reneszánsz festményeket, köztük két Raffaellót lovasított meg a Szépművészeti Múzeumból egy olasz és magyar tagokból álló banda. Az eset hetekig lázban tartotta az országot, a sajtó nyugati típusú bűncselekményt emlegetett, amelyről később A Budapest-művelet címmel olasz-magyar dokumentumfilm készült.
A nyomozásba az Interpol is azonnal beszállt. Az akkor még ismeretlen elkövetők az éj leple alatt hét rendkívüli értékű, Itáliából származó reneszánsz remekművet – köztük Raffaello (befejezetlensége ellenére) akkor csaknem 20 millió dollárt érő Esterházy Madonnáját – lovasítottak meg. A festmények összértékét a lopást követő évben, 1984-ben, 1 milliárd 436 millió forintra becsülték.
„Döbbenet telepedett november 6-án, vasárnap este a rádióhallgatókra, televíziónézőkre – az ország egészére –, amikor elhangzott a hír: szombaton a késő éjszakai órákban ismeretlen tettesek betörtek a budapesti Szépművészeti Múzeumba, s hét, ott kiállított nagy értékű festményt tulajdonítottak el” – számolt be az esetről a Népszava.
Az olasz és magyar festménytolvajok nem bóklásztak céltalanul a hosszú hétvégére bezárt múzeumban (november 7., a nagy októberi szocialista forradalom évfordulója ekkoriban még ünnepnap volt), és nem találomra választották ki az ellopott remekműveket – pontosan tudták, hogy miért jönnek. A Szépművészeti egyik Állatkerti körútra néző ablakán keresztül jutottak a már előre kiszemelt műtárgyak közvetlen közelébe. A filmben az olaszok maguk is bevallják, mennyire egyszerű dolguk volt: az épület fel volt állványozva, a riasztó néhány nappal korábban bedöglött, az utcán alig volt bárki, a biztonsági személyzet pedig, mondjuk úgy, nem sok energiát fektetett a múzeum műtárgyainak védelmére – az elkövetők ráadásul korábban kifigyelték az őrök éjjeli rutinját is.
A vegyes összetételű, olasz-magyar-roma banda viszonylag gyorsan kézre került. A magyarok hosszabb, az olaszok rövidebb börtönbüntetést kaptak, a görög orgazdát pedig felmentették. Görögországban a képek is előkerültek – néhány eléggé siralmas állapotban.
A múzeumnak végül haszna is származott az ügyből: mivel még a csapból is a Szépművészeti neve folyt, a lakosság újra felfedezte kiállításait. „Rég látott pezsgés tölti meg a termeket. Néhány remekmű eltűnt ugyan, viszont itt krimi zajlott. A helyszín pedig még akkor is érdekes, amikor a rablók már rég eltávoztak” – tudósított a Népszava két hónappal a műkincslopás után. Ráadásul miután a képek előkerültek, 1984-ben – 1945 után először – Budapestre érkezett az olasz miniszterelnök, Bettino Craxi.
(Borítókép: Rendőrök a drezdai Residenzschloss épülete előtt, ahol a Zöld Kincstár is található 2019. november 25-én. Fotó: Jens Schlueter / Getty Images)