Az Európai Unió – Kijev nyomása ellenére – elutasítja, hogy a tizenegyedik szankciós csomagot kiterjessze a földgáz vezetékes szállítására.
Brüsszel minden jel szerint nem fogja módosítani az Oroszország elleni következő szankciócsomagját, és nem zárja le véglegesen a földgázvezetéket még akkor sem, ha a kérdés felmerül a G7 hirosimai csúcstalálkozóján – ezt állítják brüsszeli diplomaták.
Ugyanakkor a G7-országok és az Európai Unió várhatóan megtiltja az orosz gázimportot azokon az útvonalakon, amelyeken Moszkva állította le a szállítást. A döntés megakadályozza az orosz vezetékes gázexport újraindítását Lengyelországba és Németországba még akkor is, ha a Kreml újra megnyitná a csapokat. Ezekbe az országokba tavaly Moszkva állította le a szállítást, és ezzel energiaválságot váltott ki egész Európában.
Az indítványt azonban el kellene fogadnia a G7-ek két olyan tagjának – Németországnak és Olaszországnak –, amelyek vezetéken még mindig kötődnek Oroszországhoz, jóllehet az importált gáz mennyisége szinte a nullára csökkent. Uniós tisztviselők és elemzők szerint nincs egyetértés az ötlet támogatásában.
Nagyon valószínűtlen, hogy átmegy
– állítja a kényes tárgyalások miatt egy olyan ország névtelenséget kérő uniós diplomatája, amely már tavaly leállította az orosz gázimportot.
Szerinte „túl nagy az ellenállás” az orosz gáztól függő többi ország (köztük Magyarország) részéről. A 11. szankciós csomag már majdnem elkészült, így ennek a súlyos intézkedésnek „a beillesztése ebben a pillanatban nem fog működni” – véli a beavatott diplomata.
Ugyanakkor szinte biztosra vehető, hogy az Európai Unió több ország irányába leállítaná a Barátság vezetéken keresztüli olajszállítást.
Ukrajna megtámadása előtt Oroszország fedezte az unió gázimportjának több mint 40 százalékát. Az arány mára kevesebb mint 8 százalékra csökkent – a Bruegel számításai szerint.
A háború előtti két legnagyobb útvonalon, a Németországba vezető, tenger alatti Északi Áramlat és a Lengyelországon keresztülfutó Jamal gázvezeték esetében az áramlás gyakorlatilag teljesen leállt. Az ukrajnai tranzit a háború előtti szint negyedére csökkent. A szállítás csak a Fekete-tengert keresztező Török Áramlat vezetéken éri el az invázió előtti szintet.
Oroszország közben felvetette a csapok újranyitásának lehetőségét.
Vlagyimir Putyin elnök októberben azt mondta: országa kész újraindítani a szállítást az Északi Áramlat 2 vezetéken, ha erre igény mutatkozik – jelentette akkoriban a Deutsche Welle.
A G7-ek intézkedésének célja, hogy „meghiúsítsa az Északi Áramlat feltámasztására irányuló kísérleteket” – magyarázta az ICIS piackutató cég vezető elemzője. Aura Sabadus szerint Németországban és más országokban „létezhetnek olyan vállalatok és fogyasztók, amelyek abban lehetnek érdekeltek, hogy egy napon újraindítsák az orosz vezetékes gáz importját”. A lépés az ő szándékaikat kívánja meggátolni.
Az viszont nem kizárt, hogy a vezetékes földgázszállítás szankcionálása bekerül a tizenkettedik szankciós csomagba. Kijev éppen ebben reménykedik.
„Az orosz gáz vezetékes importjának betiltása hatásos jelképes lépés lehet” – mondta ukrán energiaügyi miniszter a Politicónak. German Galuscsenko szerint ugyanis Oroszországot egy kényelmes bevételi forrástól fosztja meg, miközben megakadályozza Moszkvát abban, hogy „zsarolja az EU-t, és korrumpálja az európai politikusokat”.
Az Európai Bizottság nem kívánt kommentárt fűzni a földgázvezeték elleni szankciókról szóló tudósításhoz.
(Borítókép: A Kék Áramlat gázvezeték. Fotó: Andrey Rudakov / Bloomberg / Getty Images)