Az egyre jobban széttartó európai uniós értékrendben szükség van azokra az értékekre, amelyek a történelmi lengyel–magyar barátságban találhatók – jelentette ki Przemyslaw Czarnek lengyel oktatás- és tudományügyi miniszter szerdán Varsóban.
A varsói oktatási minisztériumban kihirdették a Lengyelország-Magyarország – egy barátság története című, idén második alkalommal megrendezett országos tanulmányi verseny eredményeit. Przemyslaw Czarnek beszédében aláhúzta, a jövő miatt is fontos megtalálni a közös történelemben azokat az elemeket, amelyek összekötötték és jelenleg is összekötik a két nemzetet.
A jövő pedig nem könnyű, tudjuk, milyen történelmi pillanatban vagyunk, milyen problémák kísérik ezt
– folytatta a miniszter, utalva az Európai Unión (EU) belüli viszonyokra, az „egyre jobban széttartó értékrendre”.
„Ma Nyugat- és Kelet-Közép-Európa »teljesen eltérő értékvilágot képvisel«” – szögezte le Czarnek. Hozzátette, hogy ezek a „nehéz viszonyok” azért is lesznek érezhetőek, mert Lengyelország és Magyarország „az EU-hoz tartozott, tartozik, és a jövőben is oda akar tartozni”.
Emiatt is szükség van arra az értékrendre, amelyet a közös történelemben, a lengyel–magyar barátság sok évszázados történetében, a kétoldalú kapcsolatainkban találunk
– hangsúlyozta Czarnek.
A miniszter megjegyezte, nehézségek merülnek fel az ukrajnai háborúval kapcsolatban is, amiatt is, mert „bizonyos tekintetben kapcsolataink a hétköznapokban különféle, bár áthidalható akadályokba ütköznek”.
A jövőben viszont „mindent megtehetünk, ha értjük a múltat, azt, hogy Lengyelország és Magyarország baráti országok” – hangsúlyozta Czarnek. Felszólította a jelenlévőket e barátság megőrzésére, ápolására és építésére.
Mint megírtuk, nemrég nagy botrányt kavart Böröndi Gábor, a frissen kinevezett vezérkari főnök kijelentése, amely a második világháború kitörésének eseményeit másította meg. A Lengyel Köztársaság budapesti nagykövete, Sebastian Keciek nyílt levélben ítélte el Böröndi Gábor kijelentéseit.
Böröndi Gábor altábornagy, a honvédség nemrég kinevezett új vezérkari főnöke az M1 adásában kedd reggel az ukrajnai háborúról beszélve azt mondta: Magyarország kormánya a háborús eszkaláció veszélye miatt tartja fontosnak a békekötést. 1939-ben a német–lengyel háború lokális háborúnak indult – mondta –, de nem „fogták meg” időben békefolyamattal, és ez elvezetett a második világháborúig.
Az ügy kirobbanását követő napon Novák Katalin köztársasági elnök is kiállt az új vezérkari főnök mellett a Twitteren, aki szintén megkapta a magáét a lengyel nagykövettől.
A rossz viszony azonban nem tartott sokáig, mivel 2023. május 12-én Böröndi Gábor, Sebastian Keciek és Slawomir Mnitowski ezredes, a Lengyel Köztársaság védelmi attaséja közös közleményt adott ki, amelyben megerősítették, hogy nincs közöttük ellentét. A magyar vezérkari főnök elmondta, nem áll szándékában megkérdőjelezni azt a tényt, hogy Lengyelország szenvedte el a legnagyobb áldozatokat és szenvedést a II. világháború alatt.
Az 1982 óta működő lengyel CBOS közvélemény-kutató cég márciusban közzétett felméréséből kiderült, hogy harmincéves viszonylatban a lengyelek számára most a legkevésbé szimpatikusak a magyarok. A megkérdezettek 36 százaléka találja a magyarokat szimpatikusnak, miközben a lengyelek 29 százaléka semleges, 27 százalékuk pedig negatív érzelmeket táplál irántunk.
A lengyel külügyminiszter korábban olyan kijelentést tett, miszerint Lengyelország nem ért egyet Magyarország álláspontjával az ukrajnai háborúval kapcsolatban, és szerinte ez kihat nemcsak a Varsó és Budapest közötti, hanem a Visegrádi Együttműködésre (V4) is. Miroslaw Czech lengyel politikus pedig egyenesen a Kreml ügynökének nevezte Orbán Viktort.
(Borítókép: Przemyslaw Czarnek 2021. július 14-én. Fotó: Beata Zawrzel / NurPhoto / Getty Images)