Mette Frederiksen a főtitkári tisztség komoly várományosaként tűnt fel azok után, hogy nemrégiben meghívást kapott a Fehér Házba. Washingtonban ugyanis megerősítették, hogy Joe Biden elnök júniusban vendégül látja Frederiksent, ami a brüsszeli NATO-központban vitákat gerjesztett arról, vajon az Egyesült Államok támogatni fogja-e a dán vezetőt a NATO-főtitkári poszt betöltésében. A tisztség hagyományosan európait illet meg – Washington jóváhagyásával.
A jelenlegi főtitkár, Jens Stoltenberg a tervek szerint többszöri hosszabbítás után szeptember végén végleg távozik hivatalából, bár az sem kizárható, hogy néhány hónapig még marad, ha a szövetség vezetői nem tudnak megállapodni utódjáról.
A dán kormányfő több feltételnek is megfelel. Olyan politikust keresnek, aki egy kormányfő tekintélyével rendelkezik, ráadásul mivel az összes eddigi NATO-főnök férfi volt, nagy a nyomás, hogy alkalmas női jelöltet találjanak. Dániát a szövetségen belül középutas országnak tekintik. Erősen támogatja Ukrajnát, mégsem tartják héjának, mint egyes keleti országokat.
„Szerintem ő egy komoly jelölt” – idézett a Politico egy nyugat-európai diplomatát, aki névtelenséget kért, hogy a szövetség belső ügyeiről beszéljen. Egy magas rangú közép-európai is osztotta véleményét. „Néhány nagyobb szövetséges ad a véleményére” – mondta, és hozzátette, hogy a dán miniszterelnök „meglehetősen eltökélten viszonyul az ukrajnai háborúhoz”.
Ugyanakkor Frederiksen hátránya, hogy egy olyan országból érkezik, amelynek képviselője nemrégiben betöltötte ezt a posztot: Anders Fogh Rasmussen, leköszönt dán miniszterelnök 2009 és 2014 között volt a NATO főtitkára. „Nem biztos, hogy minden szövetségesünk örülne egy újabb, északi országból érkező jelöltnek” – véli a nyugat-európai diplomata, közép-európai társa pedig még ennél is nyersebben fogalmazott:
Vajon adott a nemzeteknek egy olyan csoportja, amely arra predesztinált, hogy főtitkárt jelöljön?
Dánia a védelmi kiadások terén lemaradásban van, ami aggodalmat kelthet egyes fővárosokban. Koppenhága tavaly a gazdasági teljesítmény mindössze 1,38 százalékát költötte védelemre, ami elmarad a szövetség által kitűzött 2 százalékos céltól. „Milyen üzenetet közvetít ez a védelmi kiadásokkal kapcsolatban?” – tette fel a kérdést a közép-európai diplomata.
Összehasonlításul: a 2010-es évek közepén Magyarország a GDP alig egy százalékát vagy annyit sem fordított hadikiadásokra. A 2018-ban kezdődött Zrínyi 2026 program jóvoltából az arány ma több mint másfél százalék. A kormány tervei szerint 2024-ben a magyar haderőfejlesztési kiadások elérik, sőt meghaladják a GDP-hez viszonyított, a NATO által megkövetelt 2 százalékot.
Egyelőre az sem világos, hogy Frederiksen – ha egyáltalán vállalná a posztot – mikortól állna rendelkezésre.
A Fehér Ház közleménye szerint Biden és Frederiksen „NATO-szövetségesként és szoros partnerként áttekintik a transzatlanti biztonság megerősítésére és a gazdasági jólét előmozdítására tett erőfeszítéseiket”, és „Oroszország brutális agressziós háborújával szemben Ukrajna rendíthetetlen támogatásáról” tárgyalnak.
A meghívás Európában felkeltette az érdeklődést Frederiksen Washingtonban kivívott tekintélyével kapcsolatban. A végső döntéshez ugyan a szövetség 31 tagjának egyhangú döntése szükséges, az amerikai kormány azonban hagyományosan átvilágítja a jelölteket a választás előtt.
Maga a dán miniszterelnök lesöpörte az asztalról az esetleges állásváltoztatásával kapcsolatos spekulációkat. Áprilisban leszögezte, hogy nem jelölt.
Egyes tisztviselők elismerik, hogy Frederiksen erős jelölt lehet, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a verseny még nem dőlt el. A lehetséges jelöltek között szerepel még Mark Rutte holland miniszterelnök, Pedro Sánchez spanyol miniszterelnök és Ben Wallace brit védelmi miniszter. Tavaly a New York Times az ukrán felmenőkkel rendelkező kanadai miniszterelnök-helyettest, Chrystia Freelandet tartotta befutónak.
Az észt kormányfőt, Kaja Kallast, a szövetségen belül népszerű személyiséget is gyakran emlegetik esélyesként. „Ha már nőt keresünk, miért ne lenne Kallas?” – töprengett hangosan a közép-európai vezető diplomata. Ugyanakkor egy névtelenséget kérő kelet-európai diplomata Frederiksent is alkalmas jelöltnek tartja, elvégre „kiváló tulajdonságokkal rendelkezik”, Dánia pedig „megbízható szövetséges”.
Többen felhívták a figyelmet arra, hogy keleten is vannak szövetségesek, akik „azon tűnődnek, mikor kerül a régióból származó jelölt a NATO élére”.
(Borítókép: Mette Frederiksen 2022. október 7-én. Fotó: Lukas Kabon / Anadolu Agency / Getty Images)