A német külpolitika határozottan támogatja azt az Európai Parlamenti határozati javaslatot, amely megvonná Magyarország jogát a soros elnökségtől. Az Európai Parlamentnek nincs joga ehhez, csupán állást tud foglalni a kérdésben, de az uniós országokra képes nyomást gyakorolni. Németország már ki is fejezte kétségeit.
Németország kétségbe vonta Magyarország alkalmasságát arra, hogy képes ellátni az Európai Uniós soros elnökségével járó feladatokat. Németország ezzel magasabb fokozatba kapcsolta az erről szóló uniós vitákat, miután az Európai Tanács egy olyan határozati javaslatot készül elfogadni, amely alkalmatlanná nyilvánítaná Magyarországot a tisztség betöltésére. Berlin pont az Európa Parlamenti nyomásának hatására reagált hasonló módon a kérdésben – írja a Politico.
Magyarország az uniós forgatókönyv szerint 2024 második felétől töltené be a tisztséget, ami kulcsfontosságú szerepet biztosítana az Európai Tanácsban folyó munka koordinálására.
Kétségeim vannak afelől, hogy Magyarország képes lesz-e sikeresen betölteni az Európai Unió soros elnöki tisztjét
– fogalmazott Anna Lührmann német európai ügyekért felelős államminiszter kedden Brüsszelben. Lührmann elmondta, hogy a Magyarországgal szembeni jogállamisági eljárásra, illetve az ukrajnai háborúval kapcsolatos álláspontjára gondolt, amikor kétségeit kifejezte.
Az Európai Parlament jelentős többsége szerdán nagy valószínűséggel elfogadja azt a határozatot, amely megakadályozná Magyarország soros elnökségét az unióban. Az állásfoglalás azonban nem kötelező érvényű, és nem perdöntő. A kormánypárt korábbi pártcsaládja, az Európai Néppárt határozottan támogatja a határozatot.
Ezekben a példátlan időkben kulcsfontosságú, hogy a Tanácsot olyan ország vezesse, amely képes fenntartani a tagállamok közötti szoros együttműködést a döntéshozatalban, különösen olyan kérdésekben, mint az Oroszország elleni szankciók vagy az Ukrajnának nyújtott támogatás
– mondta Petri Sarvamaa, finn politikus a néppárti frakció költségvetési ellenőrzéssel és jogállamisági kérdésekkel foglalkozó szóvivője.
A Tanács elnöksége hathavonta váltakozik az uniós országok között, így a soros elnökséget betöltő országnak joga van arra, hogy segítsen a napirendek és prioritások meghatározásában, az ülések vezetésében és az uniós politikai munka koordinálására.
Jelentős aggályaim vannak azzal kapcsolatban, hogy Magyarország képes-e betölteni ezt a szerepet, különösen annak fényében, hogy Magyarország jelenleg nem tartja be a jogállamiságra vonatkozó uniós jogszabályokat
– tette hozzá Sarvamaa.
„Az Európai Parlament ismét el akar venni valamit Magyarországtól. Nem is akármit. Az EP jövő héten ismét hazánk elleni állásfoglalásról fog szavazni, amelyben a 2024. második félévi magyar uniós elnökséget szeretnék megakadályozni” – írta Facebook-bejegyzésében Varga Judit igazságügyi miniszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, nem fogják hagyni, hogy elvegyenek egy ilyen lehetőséget az országtól. „Azt, hogy ki tölti be az Európai Unió Tanácsának soros elnöki pozícióját, egyhangúan elfogadott határozatban döntötte el a Tanács. Ebben a kérdésben az Európai Parlamentnek nem osztottak lapot” – tett hozzá Varga Judit, aki szerint a magyar kormány napi kapcsolatban áll a Tanács főtitkárságával, és készülnek a feladatra.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Parlament várható döntéséről azt mondta, hogy határozattervezet van az Európai Parlament előtt, de nincs hatáskörük ilyen döntést hozni. „A következménye annyi, mintha az azeri parlament döntene hasonlóan, de nem akarom megsérteni az azeri parlamentet” – mondta Gulyás Gergely.