A szélsőjobbos lengyel képviselő szerint olyan gyakorlatokat kér számon az EP Orbán Viktoron, amilyen eszközökkel az uniós döntéshozó testületek is éltek. Patryk Jaki figyelmeztetett, hogy a magyarok többsége támogatja az Orbán-kormányt, és ha ezt nem tehetnék, akkor az lenne egyfajta uniós diktatúra.
Peter Kullgren, a Tanács képviselője kezdte a vitát. Hangsúlyozta, az Európai Parlament fontos szerepet játszik a jogállamisági elvek fenntartása érdekében. A soros svéd elnökség nevében, a svéd kormány képviseletében azt mondta, hogy a jogállamiság részeit, alapjait mindenképpen meg kell védeni és szükséges, hogy éljenek azokkal az eszközökkel, amelyekkel meg lehet azokat védeni.
A Magyarországgal szemben indított 7. cikelyes eljárás keretében tovább folyik az egyeztetés. Tegnap volt egy meghallgatás, amelyen elhangzott, hogy a magyar helyreállítási tervek finanszírozásról már döntöttek, de ehhez teljesíteni kell a kijelölt szupermérföldköveket. Kifizetés csak ezután lehetséges. Magyarország még nem adott le pénzlehívási kérelmet.
Elmondta, a magyar hatóságok konstruktívan működnek együtt a bizottsággal. A bizottság fogja értékelni, hogy a magyar intézkedések megfelelőek-e és ezek nyomán dönteni lehet majd a korlátozások megszüntetéséről
Az Európai Parlament már hetek óta kommunikálja, hogy szerinte el kéne halasztani a magyar soros elnökséget, ugyanakkor az EP ezen terveire a magyar kormány is reagált már.
Varga Judit, akit nemrégiben a Tanácsban hallgattak végig erről a témában a tagállamok uniós ügyekkel foglalkozó miniszterei, még múlt héten ragadott billentyűt, hogy Facebook-oldalán megossza véleményét az ügy kapcsán.
A magyar igazságügyminiszter ebben azzal vádolta meg az Európai Parlamentet, hogy nem tisztelik a demokráciát, hiszen „olyan kezdeményezéssel szeretne élni ezen a héten, ami egyértelműen szembemegy az európai uniós szerződésekkel”, az EP-nek pedig „nem osztottak lapot abban a kérdésben, hogy ki tölti be az unió tanácsának soros elnöki pozícióját”.
Ezenkívül leszögezte: az elnökség nem jog, hanem kötelezettség, amit Magyarország az unió teljes jogú tagjaként teljesíteni fog.
A vitát délelőtt egy sajtótájékoztató előzte meg, ahol a magyar jogállamiságról az EP-nek jelentést készítő francia Gwendolin Delbos-Corfield és árnyékjelentés-tevő társai többek között arról beszéltek a sajtó képviselői előtt, hogy a Tanácsnak el kellene halasztania a magyar soros elnökséget.
A felszólalók más-más okokat hoztak fel: Delbos-Corfield többek között a státusztörvény miatt kritizálta a kormányt, míg a luxemburgi Isabel Wiseler-Lima a jogállam hanyatlása miatt, illetve az unió alapértékeinek a semmibevételével érvelt a magyar soros elnökség ellen.
A legélesebben a holland Thijs Reuten szólt oda, aki azzal vádolta meg Orbán Viktort, hogy pénzautomatának nézi az EU-t,
és a vétóival folyamatosan akadályozza a közös külpolitikai fellépést.
A holland Sophie In't Veld arra szólította fel az Európai Unió Tanácsát (röviden Tanács), hogy tegyenek valamit a soros magyar elnökség ellen, emellett azt mondta, az EP akadályozni fogja a magyar soros elnökség munkáját azzal, hogy csak a legminimálisabb együttműködést fogja folytatni a magyar kormánnyal.
Végül a svéd Malin Björk a magyar demokrácia hanyatlása és a jogállamisági helyzet romlása mellett a magyar kormány Oroszországgal ápolt kapcsolatát kritizálta: szerinte az ukrajnai háború idején nem lehet olyan vezetője egy uniós intézménynek, ami nem támogatja teljes mellszélességgel Ukrajnát.
A sajtótájékoztatón a szélsőjobboldali és euroszkeptikus képviselőcsoportokon – tehát a szoft euroszkeptikus, leginkább a lengyel Jog és Igazságosság által dominált Európai Konzervatívok és Reformerek (ECR), illetve a szélsőjobboldali Identitás és Demokrácia (ID) csoportokon – kívül mindegyik képviselőcsoport képviselte magát egészen a szélsőbaloldaltól a jobbközépig,
így lényegében politikai ideológiákon átívelő egyetértés van abban az Európai Parlamentben, hogy a soros magyar elnökséget el kéne halasztani.
Igaz, mint lentebb megjegyeztük, erre jogilag nem képes az Európai Parlament.
Név szerint, a felszólalás sorrendje alapján:
Május 31-én tartanak vitát a magyar jogállamiság helyzetéről az Európai Parlament brüsszeli épületében. A vitára abból az apropóból kerül sor, hogy az EP legtöbb képviselőcsoportja a baloldaltól egészen a jobbközépig szeretné elérni, hogy a 2024 júliusában kezdődő magyar soros elnökséget halasszák el, mivel a magyar kormány még továbbra sem teljesítette azokat a kritériumokat, amit az Európai Bizottság támasztott a Magyarországnak járó források felfüggesztésének feloldása érdekében.
Mint azt a vita előtti felvezető cikkünkben megjegyeztük, az Európai Parlament a tagállamok közötti, rotációs elven félévente váltakozó soros elnökség elhalasztásáról nem dönthet,
A CSÜTÖRTÖKÖN MAJD ERRŐL SZAVAZÁS ELÉ KERÜLŐ HATÁROZATNAK NINCS JOGI KÖVETKEZMÉNYE, ÍGY AZ ÜGYNEK LEGINKÁBB CSAK POLITIKAI ÜZENETE VAN, AZ VISZONT SÚLYOS IS LEHET.