Jessika Roswall svéd Európa-ügyi miniszter az általános ügyek tanácsának keddi ülését követően újságírók kérdésére válaszolva lényegében elvetette, hogy a június 30-ig a tanácsi elnökséget betöltő Stockholm vitát nyisson a kérdésről, amelyet az Európai Parlament egy csütörtökön elfogadandó határozatban előreláthatóan követelni fog – írja a Szabad Európa.

Roswall közölte, hogy a keddi tanácsülésen – amelyen a 7. cikk szerinti eljárás keretében meghallgatták Magyarországot és Lengyelországot – a magyar uniós elnökség esetleges elhalasztásának ügye nem volt napirenden, és még informálisan sem került szóba.

Az EU rotáló soros elnöksége az EU-szerződéssel összhangban történik, ennek megfelelően elvárás minden országgal szemben, hogy tiszteletben tartsa az értékeket, az egész tanácsot képviselje és semleges döntőbíró legyen

– mondta a svéd miniszter.

A lap úgy tudja, hogy a magyar és lengyel meghallgatás két-két órát vett igénybe, és tizenhárom tagállam minisztere kérdezte Varga Judit igazságügyi minisztert, aki Bóka János államtitkárral együtt válaszolt a feltett kérdésekre. A legtöbb kérdés a koronavírus-járvány idején bevezetett veszélyhelyzet indokolatlanul hosszú és széles körű alkalmazását firtatta, de a kormányok képviselői a médiapluralizmussal, a tanárokkal és az LMBTQ-közösség tagjaival kapcsolatos kormányintézkedésekre is kitértek.

Vera Jourová, az Európai Bizottság illetékes alelnöke az ülést követően meglehetősen problematikusnak írta le a magyarországi helyzetet. Mint mondta, nem történtek lépések az EBESZ által a választások után tett ajánlások teljesítésére, és a magyar ombudsman függetlensége továbbra is aggodalomra ad okot.

Jourová a problémák között említette az állami hirdetések áttekinthetetlenségét és a közmédia függetlenségét. Hozzátette, hogy a szexuális kisebbségek jogegyenlősége bírósági eljárás tárgyát képezi, de az adatvédelem és a személyiségi jogok terén is tartós aggályokról számolt be.

Kétségbe vonják Magyarország képességét

Mint megírtuk, az Európai Parlament (EP) napokon belül elfogadhat egy állásfoglalást arról, hogy Orbán Viktor kormánya alkalmatlan arra, hogy betöltse az Európai Unió soros elnöki tisztségét. A javaslatban többek között azt írták, hogy a magyar kormány megsérti az EU alapvető értékeit, és nem tartja magát a lojális együttműködés elvéhez. 

Az állásfoglalás tervezete szerint arra szólítanák fel az EU tanácsát, hogy találjanak megoldást erre a problémára, máskülönben, mint írták, az Európai Parlament avatkozik be. A javaslattal kapcsolatban Németország már ki is fejezte a véleményét: határozottan támogatják azt, mivel nem gondolják, hogy Magyarország képes ellátni az Európai Uniós soros elnökségével járó feladatokat.

„Az Európai Parlament ismét el akar venni valamit Magyarországtól. Nem is akármit. Az EP ismét hazánk elleni állásfoglalásról fog szavazni, amelyben a 2024. második félévi magyar uniós elnökséget szeretnék megakadályozni” – írta Facebook-bejegyzésében Varga Judit igazságügyi miniszter.

A tárcavezető hangsúlyozta, nem fogják hagyni, hogy elvegyenek egy ilyen lehetőséget az országtól.

Azt, hogy ki tölti be az Európai Unió tanácsának soros elnöki pozícióját, egyhangúan elfogadott határozatban döntötte el a tanács. Ebben a kérdésben az Európai Parlamentnek nem osztottak lapot

– tette hozzá Varga Judit, aki szerint a magyar kormány napi kapcsolatban áll a tanács főtitkárságával, és készülnek a feladatra.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az Európai Parlament várható döntéséről azt mondta, hogy határozattervezet van az Európai Parlament előtt, de nincs hatáskörük ilyen döntést hozni. „A következménye annyi, mintha az azeri parlament döntene hasonlóan, de nem akarom megsérteni az azeri parlamentet” – mondta Gulyás Gergely.

(Borítókép: Dursun Aydemir / Anadolu Agency / Getty Images)