A Koszovó északi részén tapasztalható konfliktus részben annak köszönhető, hogy Pristina képtelen meghallgatni a nemzetközi közösséget – mondta a BBC-nek Gabriel Escobar, az Egyesült Államok nyugat-balkáni különmegbízottja. Szerinte mindezt el lehetett volna kerülni.

Nem volt szükség arra, hogy ezekbe az épületekbe bemenjünk. Nincs valódi értékük. Albin Kurti biztosított minket arról, hogy ezek a polgármesterek csak az ellenzék alapvető ügyeivel fognak foglalkozni

– mondta Escobar a Szabad Európa beszámolója szerint.

A különmegbízott úgy véli, hogy Koszovónak és Szerbiának is tennie kell azért, hogy véget érjenek az erőszakos zavargások.

Jeffrey Hovenije, az Egyesült Államok koszovói nagykövete május 30-án azt mondta, hogy mivel a koszovói kormány nem egyeztetett az Egyesült Államokkal az észak-koszovói akciókkal kapcsolatban, Pristina nem vehet részt a NATO-szövetségesek legnagyobb balkáni katonai gyakorlatán, a Defend Europe eseményein.

A The Balkan Independent beszámolója szerint június 4-én tüntetést tartottak Bosznia-Hercegovina második legnagyobb városában, Banja Lukában a koszovói szerbek melletti szolidaritás jegyében.

Mint megírtuk, május 26-án a szerb hadsereg legmagasabb készültségi szintjét rendelte el Alekszandar Vucsics szerb elnök, miután zavargások törtek ki Koszovóban az április 23-i, előrehozott koszovói választások miatt.

A zavargások hétfőre sem csillapodtak, reggel a koszovói Zubin Potok önkormányzati épülete előtt alakult ki összetűzés a KFOR, azaz a koszovói NATO parancsnoksága alatt működő nemzetközi békefenntartó haderő egységei és a szerb tüntetők között. 

Az erőszakos demonstrálók a Kosovo Force (KFOR) magyar katonáit is megtámadták, többen is megsérültek. A NATO kedden további 700 katonát küldött Koszovóba, de Jens Stoltenberg főtitkár szerint még több békefenntartóra lehet szükség a térségben.