Több ország is bejelentette, hogy átad az ukrán vezetés által régóta vágyott amerikai fejlesztésű F–16-os vadászrepülőgépekből, sőt lassan az ukrán pilóták kiképzése is elkezdődhet. De miért fontos az ukránoknak ez a fegyver, és hogyan hathat a háború menetére? Valóban a mérleget az ukránok számára átbillentő csodafegyvernek számítanak ezek a repülőgépek?
Úgy tűnik, bevált Volodimir Zelenszkij ukrán elnök terve, amikor szinte az egész májust arra használta fel, hogy több nyugati országba is ellátogasson. Ott a kötelező diplomatikus nyilatkozatokon kívül ugyanis szinte csak egy dologról beszélt az ukrán elnök,
ez pedig egy vadászrepülőgép-koalíció létrehozása.
Zelenszkijék ugyanis már régóta azt szeretnék elérni, hogy a nyugati országok ne csak lőszerrel, hanem precíz fegyverekkel is ellássák az orosz agresszió ellen küzdő államot: emiatt kért többek között légvédelmi rendszereket, páncélos járműveket – elsősorban tankokat –, valamint az utóbbi időben vadászrepülőgépeket.
Ugyanakkor ez még messze van, ugyanis a NATO-tagállamok attól féltek, hogy ha olyan fegyvereket juttatnak Ukrajnának, ami nem csak védekezésre szolgál, hanem akár támadó célokra is fel lehet használni, akkor Moszkva azt beavatkozásnak, a háború nyugati eszkalálásaként értelmezi.
Már a fegyvertámogatások kapcsán is a Kreml egy ilyenfajta narratívát kíván elterjeszteni, de az orosz állami propaganda szerint Oroszország már eleve 2014 óta, a majdani forradalom óta háborúban áll a Nyugattal. Ennek ellenére az orosz külügyminiszter, Szergej Lavrov, a Kreml-szóvivő Dmitrij Peszkov vagy az orosz külügyi szóvivő, Marija Zaharova mindig elítélő nyilatkozatokat tesz közzé, és válaszcsapásokkal fenyegetőzik, ha Ukrajna fegyvertámogatást kap NATO-tagállamoktól – így volt a Patriot-rakétarendszerek és a különböző tarackok, a tankok, majd pedig végül a vadászrepülőgépek esetén is.
Azonban hiába a fenyegetőzések és a nyugati országok aggodalma, hogy Oroszország esetleg tényleg valami válaszcsapásra készül – ez a NATO 5. cikkelye miatt nem valószínű –, a nyugati országok végül eleget tettek Ukrajna kérésének, ugyanis úgy látják:
amíg orosz csapatok vannak Ukrajnában, addig tartós béke sosem lesz.
Elvégre Ukrajnában már a Krím félsziget nemzetközi jogot sértő 2014-es annektálása óta folyik a háború a Putyin-rezsim által finanszírozott orosz ajkú szeparatisták és Kijev között, hiába az azt elméletben lezáró minszki egyezmények, a befagyott konfliktus pedig 2022. február 24-én teljes körű orosz invázióvá és háborúvá vált az orosz csapatok határátlépésével.
Így az egyetlen stratégiai lépés a Nyugattól a harmadik világháború kirobbantása nélkül Ukrajna pénzügyi és fegyveres támogatása és a létszámhátrányban lévő ukrán csapatok kiképzése mellett, ha Ukrajnát a két fél által leginkább használt szovjet időknél modernebb fegyverekkel is felruházzák.
Mint ismert, a háború kitörésekor az amerikai és más nyugati titkosszolgálatok is úgy számoltak, hogy Kijevnek napjai vannak hátra, mivel az orosz hadsereg képességét, katonái harci morálját jelentősen felül-, míg az ukrán ellenállás erősségét és szívósságát rendkívüli módon alulbecsülték.
Ennek ellenére a háború már több mint egy éve tart, és nem tűnik úgy, hogy egyhamar vége lesz – már csak a stratégiailag amúgy nem túl jelentős Bahmut körüli harcok is ennek bizonyítéka.
Azonban hiába az orosz hadsereg korábbi túlmisztifikálása és az ukránok kitartó harca, Oroszország már csak lélekszáma miatt is emberfölényben van, így az ukránok csak akkor tudják fenntartani az állásaikat, sőt proaktívan visszahódítani az oroszok által megszállt területeiket, ha emberi és fegyveres erőforrásaikat hatékonyan használják fel – mint azt a SkyNews neves szakértője, Sean Bell korábban kifejtette, Oroszországra ez nem jellemző –, viszont a katonai sikerekhez nemcsak az apadó lőszer- és fegyverkészletek pótlása szükséges, hanem olyan fegyverek átadása is, amelyek képesek Ukrajna felé billenteni a mérleget.
Az Európai Unió ezért döntött a közös lőszerbeszerzésről, ami egymillió 155 mm-es tüzérségi lőszert jelentene Ukrajnának az elkövetkezendő 12 hónapban, és végül ezért adta be több nyugati ország is a derekát, hogy modern tankokat adjon át a honvédő országnak – elsősorban német gyártású Leopard 2-esből –,
mivel Ukrajna csak ezekkel a fegyverekkel lehet képes sikereket elérni egy ellenoffenzívában,
hiszen védekező állást kiépíteni és fenntartani egyszerűbb, mint támadni. Utóbbi ugyanis nemcsak több emberáldozattal jár, hanem a különböző fegyverek elvesztésével is.
Az ukrán ellentámadáshoz pedig szükséges az orosz légi fölény letörése, ami légvédelmi rendszerekkel nem lehetséges. Mint a neve is mutatja, azok védekezésre szolgálnak – egyébként a nyugati rendszerek átadása miatt nem ér célba sok orosz rakéta és bomba –, azonban támadáshoz már az ellenség védelmi képességének kiiktatása, vagy legalábbis redukálása szükséges. Emiatt nem lehet sikeresen támadni a vállról indítható Stinger légvédelmi rakétákkal, a HIMARS vagy a Patriot légi rendszerekkel, ahogy a földön sem lehet sikeres offenzívát indítani mindössze páncéltörő Javelin rakétákkal, hiszen támadóállásban már más fegyverekre van szükség.
Ukrajnának emiatt volt szüksége modern harckocsikra, és szeretne a MiG–29-es repülőknél több dimenziós, felújított, modernebb F–16-osokat a légierőknek,
és emiatt fogadta el még Joe Biden amerikai elnök is, hogy az ukrán ellentámadás elkezdéséhez a tankok mellett vadászrepülőgépekre is szüksége van Zelenszkijéknek – igaz, a tankokkal ellentétben repülőgépeket az Egyesült Államok még nem ajánlott fel, mindössze az ukrán pilóták kiképzését.
Ugyanakkor már az nagy siker Zelenszkij lobbitevékenységének, hogy Bidenék zöld utat adtak, mivel már több ország is felajánlotta, hogy a saját légierejükből amúgy épp leselejtezésre váró F–16-osokat átadják az ukránoknak. Viszont mivel e fegyver amerikai gyártmány, ezért annak átadásához a mindenkori amerikai kormány beleegyezése is szükséges, amibe Biden végül a Japánban megtartott G7-találkozó során belement.
Azonban az továbbra is kérdés, hogy
Ugyanis egy ilyen precíziós rendszerrel felszerelt vadászrepülőgép használatának elsajátítása jóval több időt vesz igénybe, mint a szovjet időkben gyártott MiG–29-eseké, ráadásul míg utóbbival vannak tapasztalatai az ukrán pilótáknak, előbbivel nincsenek.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a napokban jelentette be, hogy az ukrán pilóták kiképzése még a nyáron elkezdődhet, az F–16-osokból pedig adományozó holland és dán védelmi miniszterek a héten arról nyilatkoztak, hogy a realisztikus időtáv a hat hónap.
A Reuters információi és Euractivon megjelent cikk szerint kétszer 12 ukrán pilótát képezhetnek ki első körben, ugyanakkor kérdéses, hogy mikor tudhatják először éles bevetésen használni a rendkívül kifinomult fegyvernek számító amerikai vadászrepülőgépeket.
Mint a cikk megjegyzi, Hollandiában két és fél évbe telik, amíg valakit kiképeznek az F–16-osok használatára, azonban a gép reptetése bonyolultabb, mint az ukrán légierő által eddig használt MiG–29-eseké, és akkor a gép fegyverrendszereiről még nem is esett szó.
Ugyanakkor a lapnak név nélkül nyilatkozó amerikai forrás szerint az ukrán pilóták alapkiképzését négy hónapra lerövidítik,
azaz leghamarabb már ősszel éles bevetésen is használnák az amerikai fegyvert az ukrán hadszíntéren.
Hogy ennyi idő alatt mennyire tudják elsajátítani annak a használatát, majd azt éles helyzetben „álomból felkelve” is, reflexből hatékonyan működtetni, azt majd az idő dönti el. Mindenesetre – mint azt korábban részletesen bemutattuk – nem véletlen, hogy az ukrán vezetés már régóta ezért a fegyverért lobbizik.
Az F–16-osokkal ugyanis az ukrán szárazföldi csapatokat tudnák segíteni például azzal, hogy az orosz légicsapásokat csökkentik, emellett az orosz utánpótlási vonalakat is sikeresen tudnák szabotálni, miközben nagy csapásokat tudnának bevinni a védekező szárazföldi orosz alakulatoknak.
Azonban önmagában az F–16-osok nem számítanak csodafegyvernek: ugyan optimális állapotban képesek lehetnek fontos csaták megnyerését segíteni a háborúban, de a használatukon kívül rendkívül költséges a fenntartásuk, emellett más infrastruktúrát is igényelnek, mint az eddig használt repülőgépek. Azonban a legfontosabb, hogy e fegyvert hatásosan, a katonai céloknak megfelelően tudják stratégiailag is használni – ebben valószínűleg az ukrán katonai vezetés szintén segítségre szorul majd a nyugati országoktól.
(Borítókép: Volodimir Zelenszkij az Európai Politikai Közösség (EPC) csúcstalálkozóján 2023. június 1-jén. Fotó: Carl Court / PA Images / Getty Images)