Hiába az Európai Unióban a Berlin–Párizs-tengely, az utóbbi időben több alkalommal is komoly nézeteltérés támadt Emmanuel Macron francia elnök és Olaf Scholz német kancellár között. A belső égésű motorokkal működő autók és az atomenergia után ezúttal a fegyverek kerültek sorra.
Négy év után ismét megrendezik a Párizs-Le Bourget-i Nemzetközi Légi- és Űrszalon névre keresztelt többnapos nemzetközi légi bemutatót Párizsban. Az egyhetes rendezvényt idén június 19-én kezdték és egészen a hét végéig, 25-ig tart, ugyanakkor a polgári és űrrepülés újdonságai mellett idén teljesen más tényező is meghatározza a rendezvényt,
ez pedig az ukrajnai háború és az európai légvédelem.
Ezzel kapcsolatosan az uniós ügyekben mindig naprakész Politico brüsszeli hírlevele leírta, hogy egy tucat európai védelmi miniszter vesz részt az eseményen, míg más országok államtitkári szinten képviselik országukat.
Annak ellenére, hogy a szervezők szerint közel 2500 cég mutatja be legújabb kutatásait – köztük például légi taxikat, különböző repülőgépeket, helikoptereket vagy drónokat – és az idei légi bemutató fő témája a légiipar károsanyagkibocsátás-csökkentése, a legtöbb szem Emmanuel Macron francia elnökre és a meghívott védelmi minisztériumok képviselőire szegeződik.
Macron az esemény nyitónapján beszédet is tart, ugyanakkor a legtöbb érdekesség a színfalak mögött zajlik majd.
Ugyanis a légi bemutató remek lehetőség informális tárgyalásokra, beleértve az európai légvédelem kérdéskörét is.
Miután Oroszország 2022. február 24-én megtámadta Ukrajnát, a honvédelem és a fegyverkezés a legtöbb országban prioritássá vált, emellett az Európai Unión és a NATO-n belül is újra felmerül a saját védelmi képességek felmérése és növelése.
Ennek módjában pedig nincs teljes egyetértés a szövetségesek között. Az áprilisban Kínában az európai stratégiai autonómiáról beszélő Macronnak ugyanis eltökélt célja, hogy a fegyverkezési verseny révén ne csak az európai országok hadseregei járjanak jól azzal, hogy minél modernebb és erősebb fegyverekkel rendelkezzenek, hanem az európai hadiipar is.
A már az Ukrajnának szánt közös uniós lőszerbeszerzésnél is a „Made in Europe”, azaz az EU-n belüli gyártásért lobbizó Macron azt szerette volna elérni, hogy az uniós állampolgárok adófizetői eurói az unión belül maradjanak. A francia gondolat mögött az áll, hogy ha már ilyen sok pénzt költenek közös fegyverkezésre az uniós tagállamok, akkor ez a sok pénz az európai hadiipari cégeknél – és elsősorban az ebben Európában élenjáró Franciaországnál – landoljanak. A NATO közös légvédelme kapcsán pedig szintén ugyanígy gondolkodik a francia államfő.
Mint ismert, az Európai Unió 1+1 milliárd euró értékben döntött egymillió 155 mm-es tüzérségi lőszer beszerzéséről, amit az elkövetkezendő 12 hónapban leszállítanának az orosz agresszióval szembenéző Ukrajnának. Ebből egymilliárd a tagállamoknak jár a honvédő államnak eddig átadott fegyver- és lőszerkészletek után, egymilliárdból pedig lőszereket vásárolnának.
A közös lőszerbeszerzés harmadik pilléreként az Európai Bizottság a 2 milliárd euró mellé további 500 millió euróval növelné meg a programban részt vevő tagállamok hadiiparainak gyártási kapacitásait, hogy így tartható legyen az egymillió 155 mm-es tüzérségi lőszer leszállítása az elkövetkezendő 12 hónapban.
Ugyanakkor a tagállamok között már erről is vita alakult ki. Franciaország ugyanis ragaszkodik ahhoz, hogy ez a felfoghatatlan mennyiségű pénz az EU-n belül maradjon, míg például Lengyelország vagy Németország szerint a pénznél az idő fontosabb, így EU-n kívüli szereplők bevonására is szükség lehet.
A Politico értesülései szerint az európai légvédelem kérdésénél is a pénz kontra idő vita áll fenn a felek között.
Franciaország ugyanis az európai légvédelem kapcsán is továbbra is azt az álláspontot képviseli, hogy azt Európának – már csak stratégiai autonómiájának kiépítéséből kifolyólag is – saját magának kell ellátnia, így kifejlesztenie, megépítenie és üzemeltetnie.
Ugyanakkor Berlin vezetésével több ország is úgy gondolja, miközben Európa keleti részén háború zajlik, nincs elég idő, hogy kiépítsenek egy saját fejlesztésű rendszert, és jóval egyszerűbb, ha már meglévő, bevált eszközöket vásárolnának. Mégpedig elsősorban amerikai, izraeli, és kisebb részben német fejlesztéseket, amikkel azonnal növelhetnék a tagállamok légvédelmét.
Párizst ez a német hozzáállás már tavaly is zavarta, amikor Németország a NATO-n belül összesen 16 másik állammal létrehozta az Európai Légvédelmi Pajzs Kezdeményezést (European Sky Shield Intiative). Mivel Franciaországnak megvannak a saját ipari és stratégiai érdekeltségei is, hogy saját megoldást találjanak a kérdésre. A 17 NATO-tagállam – köztük például Magyarország – ugyanis ahhoz csatlakozott, hogy a tagállamok közösen felmérjék légvédelmük hiányosságait, kritikus pontjait, és ezeket a gyenge pontokat kijavítsák légvédelmi rendszerek vásárlásával.
Ugyanakkor nem sok esélyt láttak arra, hogy a franciáknak most sikerülne megtörniük a „vásárlási koalíciót”. Az Európai Légvédelmi Pajzs Kezdeményezői közül ugyanis öten nem is miniszteri szinten vesznek részt a francia honvédelmi miniszter által kezdeményezett tárgyaláson.
Az ötletgazda Németország mellett ugyanis a kezdeményezéshez idén februárban csatlakozó Dánia, a nemrég NATO-tagállammá vált Finnország, Hollandia és Norvégia is csak államtitkárokat küldött Párizsba. Márpedig gazdasági erejüknél fogva is ezen országok a befolyásosabb államok közé tartoznak a kezdeményezésben.
Macron ugyanakkor sikerként könyvelheti el, hogy négy ország – köztük Magyarország – szándéknyilatkozatot írt alá francia gyártmányú Mistral légvédelmi rakéták vásárlásáról.
A franciák tagadják, hogy a német honvédelmi miniszter, Boris Pistorius az érdektelensége miatt maradt távol. Állításuk szerint múlt héten a francia kollégájával tartott találkozóján az kifejezte nyitottságát a téma iránt, ugyanakkor a naptára miatt nem volt alkalmas a június 19-i időpont.
(Borítókép: Emmanuel Macron és Olaf Scholz 2023. június 12-én Párizsban. Fotó: Li Yang / China News Service / VCG / Getty Images)