Albin Kurti koszovói miniszterelnök elérte a lehetetlent a megosztott amerikai politikában: a demokraták és republikánusok konszenzusát. Mindkét politikai oldal őt nevezi meg a feszültség kiváltó okának. A magyar kormányfő szerint a letartóztatott koszovói rendőrök szabadon bocsátása jót tenne Szerbia megítélésének, de a szerb elnök nem válaszolt egyértelműen Orbán Viktor javaslatára.
Washington közvetlenül a koszovói miniszterelnököt tartja felelősnek az ország északi részén a helyi hatóságok és a szerb közösség között nemrég kirobbant összecsapásokért. Albin Kurtit ráadásul egyelőre nyilvános bírálatokkal sem sikerült féken tartani. Az irányítás mintha kicsúszott volna a kezei közül: Szerbia területén letartóztattak három koszovói rendőrt, aki a hivatalos változat szerint csempészutakat térképezett fel. Válaszul Pristina lezárta a fő határátkelőt a szerb teherautók előtt.
A rendőrök őrizetbe vétele a legfrissebb fejlemény a Koszovó és Szerbia között gerjedő feszültségek sorában, ami az erőszak kiújulásának kockázatával jár.
„Viktor, nehéz kérdéseket teszel fel nekem” – így reagált a szerb elnök a magyar miniszterelnök azon javaslatára, hogy engedjék szabadon a múlt héten letartóztatott három koszovói rendőrt. A szerb és a magyar kormány közös, Palicson megtartott ülése után vetette fel Orbán Viktor, hogy a három rendőr szabadon bocsátása „biztosan segítene Szerbiának”. Arra szólította fel Alekszandar Vucsicsot, hogy „fontolja meg kérését”, de javaslatára nem kapott egyértelmű választ.
A koszovói miniszterelnök viszont az Egyesült Államokban szerzett magának új ellenséget, és – amint a Politico fogalmazott – a megosztott politika mindkét oldalát magára haragította. Elérte ugyanis az amerikai politikában a lehetetlent: a demokraták és a republikánusok konszenzusát – legalábbis Koszovó kérdésében.
Washingtoni vélekedés szerint Koszovó vezetője makacs, időnként meggondolatlan politikus, aki aláásta a Koszovó és Szerbia közötti tartós békemegoldásra irányuló közös amerikai–európai erőfeszítéseket. Válságot idézett elő, miután félkatonai rendőri egységeket küldött a szerb közösségekbe, a négy százalékot sem elérő részvétellel „megválasztott”, albán nemzetiségű polgármestereket pedig erőszakkal iktatta be hivatalukba.
„Van néhány alapvető kérdésünk azzal kapcsolatban, számíthatunk-e rá partnerként” – utalt Albin Kurtira Christopher Hill, az Egyesült Államok szerbiai nagykövete.
Még keményebben fogalmazott közvetlen főnöke.
„Határozottan elítéljük a koszovói kormány cselekedeteit, amelyek fokozzák a feszültséget északon, és növelik az instabilitást” – osztotta meg véleményét Antony Blinken amerikai külügyminiszter.
We strongly condemn the actions by the Government of Kosovo that are escalating tensions in the north and increasing instability. We call on Prime Minister @albinkurti to immediately halt these violent measures and refocus on the EU-facilitated Dialogue.
— Secretary Antony Blinken (@SecBlinken) May 26, 2023
„Felmutatta a középső ujját” Bidennek és az európaiaknak – fogalmazott Kurtiról még nyersebben Richard Grenell, aki a Trump-kormányzatban több magas szintű külpolitikai pozícióban szolgált. Grenell régóta kritikus a koszovói kormányfővel szemben, akit baloldali nacionalistának tart, és akinek nézetei soha nem egyeztek a Trump-adminisztráció álláspontjával.
Ugyanakkor Hill diplomáciai legendának számít a Balkánon, hiszen évtizedekig szolgált a térségben – elsősorban a boszniai háborút 1995-ben lezáró daytoni megállapodás egyik tervezőjeként. Hill pontosan tudja, hogy Szerbia az évek során milyen mennyiségű rosszindulatú befolyást gyakorolt a térségre.
A veterán diplomata azonban nem hagyott kétséget afelől, hogy szerinte Belgrád nem hibás a legutóbbi eszkalációért.
Alekszandar Vucsics szerb elnök és kormánya „megbízható partner a folyamatban” – állítja Hill.
A Belgrád és Pristina közötti kapcsolatok „normalizálását” célzó tárgyalásokat irányító Brüsszel is elvesztette türelmét Kurtival szemben – miközben a kölcsönös megbékélés az uniós csatlakozás feltétele. Felfüggeszti a Koszovóval folytatott magas szintű tárgyalásokat és a „pénzügyi együttműködést” – erősítette meg az Európai Bizottság.
„Ismételt felszólításaink ellenére Kurti miniszterelnök mindeddig nem tett határozott lépéseket és intézkedéseket a deeszkaláció érdekében” – indokolta a lépést Peter Stano szóvivő.
Albin Kurti mindeddig nem mutatott hajlandóságot a meghátrálásra. Szerinte Vucsics elutasítja Koszovó szuverenitásának elismerését és a szerb háborús múlt feldolgozását. A koszovói kormányfő azt állítja, elvből cselekszik, nem pedig szeszélyből.
„Amit a demokratikus Nyugat részéről látunk, az egy megbékélő magatartás” – nyilatkozta nemrég. Szerinte az EU-nak és az USA-nak kell felszólítania Szerbiát, hogy fogja vissza magát.
Azzal vádolta Alekszandar Vucsicsot, hogy Észak-Koszovóban keveri a bajt a „fasiszta milíciák” támogatásával, amelynek tagjai nemcsak újságírókra, hanem a békefenntartókra, köztük magyarokra is támadtak.
Vucsics, az erőskezű szerb vezető régóta szembeszegül a Nyugattal, és közben Oroszországgal meg Kínával kacérkodik. Többen Washington szemére vetették, hogy Vucsics pártjára állt, miközben Szerbiában egyre nagyobb tömegek tiltakoznak az egyre tekintélyelvűbbé váló uralma ellen.
Szerbia változatlanul a régió kulcsszereplője.
Az Egyesült Államok és az EU egyaránt arra törekszik, hogy Szerbia ne sodródjon tovább Oroszország befolyási övezetébe. Belgrád szerepét még inkább kidomborítja, hogy egy kiszivárgott Pentagon-dokumentumból kiderült: Belgrád fegyvereket szállít Ukrajnának, holott ezt nyilvánosan cáfolják.
A koszovói szerbek zöme egyébként Vucsicsot a védelmezőjének tartja, és tulajdonképpen az utasítására bojkottálták az önkormányzati választásokat, ahol az egyik jelöltet alig száz szavazattal választották meg polgármesternek.
(Borítókép: Albin Kurti. Fotó: Ben Kilb / Bloomberg / Getty Images)